Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Nagy Ágnes Tímea–Vajk Ödön–Tóth Tamás–Sztanó Orsolya: Természetes folyófejlődés a gátak közé szorított Közép-Tiszán

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 5. SZ. Kiskörétől Kőtelekig A kiskörei duzzasztó hatalmas ülepítő medenceként szol­gál, hordalék többnyire csak árvízkor jut tovább belőle. A medertározók megépítését szükségszerűen változások kísé­rik. Az itt kiülepített hordaléktól megszabadulva a folyó e­rodáló-képessége (sebessége) megnő, a tározót követő sza­kaszon kimélyülést tapasztalunk, ami időben egyre kisebb mértékben terjed tova (BOGÁRDI 1949). A Kiskörei-víztáro­zó alatti szakaszon ez annyiban észlelhető, hogy a meder mélysége az elkövetkező 10 km-en az átlagmélység 1 körül, vagy kicsit alatta alakul. A V0142 mederkeresztszelvény arról tanúskodik, hogy ezen a szakaszon a szabályozást kö­vető 70 évben a mélyülés 0,02 m/év sebességgel történt, majd a tározó megépülését (1973) követő években ez 0,13 m/év sebességre nőtt (2. ábra). Kötelek Jj VO 15? 1. ábra: Az elemzett 102 km-es Közép-Tisza szakasz tér­képe mutatja az átvágott kanyarulatokat, a bemutatott nyilvántartási szelvények (VO-szelvények) helyeit és a részletesen tárgyalt folyószakaszokat folyószakaszokat Fig.l. Channel cross-sections and river segments demonstrated in this paper and regulation-cut-ofTs are shown on the map of the 102 km long middle part of the Tisza river Folyásirányban haladva Tiszabura alatt 1,5 km hoszszan 1 -3 m vastag konszolidálatlan üledéket találunk a folyó kö­zel egyenes szakaszán, azaz nem aktív övzátony-gyarapo­dásként. A medertopográfia-térkép egy hosszan elnyúló, ki­emelkedő padot mutat ezen a szakaszon. A szeizmikus szel­vény (és az ebből szerkesztett hossz-szelvény) azt támasztja alá, hogy a kiemelkedés több mint 2 m vastag konszolidá­latlan üledékanyagból épül fel (3. ábra). A korábbi Tisza nyomvonal tanúsága szerint a kanyar felett 150 éve egy ki­sebb sziget osztotta ketté a folyót, melynek egy része a sza­bályozás hatására felemésztődött. Valószínűleg ennek az ü­ledékanyagát találjuk most a mederfenéken elsimítva. Mint­egy 4 km-rel lefelé szintén egy átdolgozott kis sziget Ule­dékanyagát rakta le a folyó intenzíven épülő övzátony for­májában. mBf VO 142 2. ábra: A széles, sekély, kissé asszimmetrikus mederből, keskenyebb, mély, közel szimmetrikus meder lett. A mé­lyülés folyamatosan történt, de az 1957. és 1976. évi álla­potok közt egy nagy ugrást látunk (a meder közepén közel 3 méteres mélyülést tapasztalunk). Mindeközben a jobb part épülése magyarázható lenne az övzátony épüléssel is, de a lyílpart épülése teljesen „természetellenes". Fig. 2: The wide, shallow and a bit asimmetrical channel became a narrower, deeper, mostly simmetrical one. Deepening happened continiously, but a great change can be seen between the 1957's and the 1976's state (in the middle of the channel a 3m deep incisi­on can be observed). The accretion of the right bank could be ex­planed by the lateral accretion of point bar, but the development of the left bank is absolutly abnormal. A 388 fkm-nél elhelyezkedő túlfejlett kanyar (/. ábra) a Közép-Tisza legélesebb kanyarja, a két folyóág hegyesszö­get zár be. A 4. ábrán látható, hogy a kanyar folyásirányba tolódik el, miközben kanyargóssága 2 csökken. Ilyen jellegű kanyarépülést akkor tapasztalunk, amikor a pusztuló partot nagyon nehezen erodálható kőzet építi fel (cf. ALLEN, 1984). A szeizmikus szelvények tanúsága szerint a folyóvízi üledékek nagy heterogenitást mutatnak a területen, így fel­tételezhető, hogy ebben az esetben is erősen konszolidált, kemény, idősebb, agyagos ártéri üledékből felépülő partsza­kasz állja útját a kanyarépülésnek, bár a határfelület tektoni­kus eredete sem zárható ki Tovább haladva hosszan eróziót tapasztalunk. A meder­fenék az idősebb ártéri üledék sík réteglapján fut végig. A tiszasülyi kanyarban a pélites ártéri üledéket könnyebben e­rodálható, valószínűleg homokos, idős övzátony sorozat váltja fel mederaljzatként, így itt egy mélyedést láthatunk a mederfenéken, amit a recens övzátony tölt ki a kottyanó két oldalán (NAGY 2004). »VO 142 3i t" • Tiszabura ' A vizsgált 102 km-es szakaszon - valószínűleg a fekü litológiája által kontrollált - átlagos megjelenési szintje mederaljzatnak a szeizmikus mérések időpontjában aktuális vízszinthez viszonyítva. 2 Kanyargósság (sinuosity): A folyó két pontja közti sodorvonal menti távolság és légvonaltávolság hányadosa ( SCHÜMM 1963).

Next

/
Thumbnails
Contents