Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Nagy Ágnes Tímea–Vajk Ödön–Tóth Tamás–Sztanó Orsolya: Természetes folyófejlődés a gátak közé szorított Közép-Tiszán
56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 5. SZ. Kiskörétől Kőtelekig A kiskörei duzzasztó hatalmas ülepítő medenceként szolgál, hordalék többnyire csak árvízkor jut tovább belőle. A medertározók megépítését szükségszerűen változások kísérik. Az itt kiülepített hordaléktól megszabadulva a folyó erodáló-képessége (sebessége) megnő, a tározót követő szakaszon kimélyülést tapasztalunk, ami időben egyre kisebb mértékben terjed tova (BOGÁRDI 1949). A Kiskörei-víztározó alatti szakaszon ez annyiban észlelhető, hogy a meder mélysége az elkövetkező 10 km-en az átlagmélység 1 körül, vagy kicsit alatta alakul. A V0142 mederkeresztszelvény arról tanúskodik, hogy ezen a szakaszon a szabályozást követő 70 évben a mélyülés 0,02 m/év sebességgel történt, majd a tározó megépülését (1973) követő években ez 0,13 m/év sebességre nőtt (2. ábra). Kötelek Jj VO 15? 1. ábra: Az elemzett 102 km-es Közép-Tisza szakasz térképe mutatja az átvágott kanyarulatokat, a bemutatott nyilvántartási szelvények (VO-szelvények) helyeit és a részletesen tárgyalt folyószakaszokat folyószakaszokat Fig.l. Channel cross-sections and river segments demonstrated in this paper and regulation-cut-ofTs are shown on the map of the 102 km long middle part of the Tisza river Folyásirányban haladva Tiszabura alatt 1,5 km hoszszan 1 -3 m vastag konszolidálatlan üledéket találunk a folyó közel egyenes szakaszán, azaz nem aktív övzátony-gyarapodásként. A medertopográfia-térkép egy hosszan elnyúló, kiemelkedő padot mutat ezen a szakaszon. A szeizmikus szelvény (és az ebből szerkesztett hossz-szelvény) azt támasztja alá, hogy a kiemelkedés több mint 2 m vastag konszolidálatlan üledékanyagból épül fel (3. ábra). A korábbi Tisza nyomvonal tanúsága szerint a kanyar felett 150 éve egy kisebb sziget osztotta ketté a folyót, melynek egy része a szabályozás hatására felemésztődött. Valószínűleg ennek az üledékanyagát találjuk most a mederfenéken elsimítva. Mintegy 4 km-rel lefelé szintén egy átdolgozott kis sziget Uledékanyagát rakta le a folyó intenzíven épülő övzátony formájában. mBf VO 142 2. ábra: A széles, sekély, kissé asszimmetrikus mederből, keskenyebb, mély, közel szimmetrikus meder lett. A mélyülés folyamatosan történt, de az 1957. és 1976. évi állapotok közt egy nagy ugrást látunk (a meder közepén közel 3 méteres mélyülést tapasztalunk). Mindeközben a jobb part épülése magyarázható lenne az övzátony épüléssel is, de a lyílpart épülése teljesen „természetellenes". Fig. 2: The wide, shallow and a bit asimmetrical channel became a narrower, deeper, mostly simmetrical one. Deepening happened continiously, but a great change can be seen between the 1957's and the 1976's state (in the middle of the channel a 3m deep incision can be observed). The accretion of the right bank could be explaned by the lateral accretion of point bar, but the development of the left bank is absolutly abnormal. A 388 fkm-nél elhelyezkedő túlfejlett kanyar (/. ábra) a Közép-Tisza legélesebb kanyarja, a két folyóág hegyesszöget zár be. A 4. ábrán látható, hogy a kanyar folyásirányba tolódik el, miközben kanyargóssága 2 csökken. Ilyen jellegű kanyarépülést akkor tapasztalunk, amikor a pusztuló partot nagyon nehezen erodálható kőzet építi fel (cf. ALLEN, 1984). A szeizmikus szelvények tanúsága szerint a folyóvízi üledékek nagy heterogenitást mutatnak a területen, így feltételezhető, hogy ebben az esetben is erősen konszolidált, kemény, idősebb, agyagos ártéri üledékből felépülő partszakasz állja útját a kanyarépülésnek, bár a határfelület tektonikus eredete sem zárható ki Tovább haladva hosszan eróziót tapasztalunk. A mederfenék az idősebb ártéri üledék sík réteglapján fut végig. A tiszasülyi kanyarban a pélites ártéri üledéket könnyebben erodálható, valószínűleg homokos, idős övzátony sorozat váltja fel mederaljzatként, így itt egy mélyedést láthatunk a mederfenéken, amit a recens övzátony tölt ki a kottyanó két oldalán (NAGY 2004). »VO 142 3i t" • Tiszabura ' A vizsgált 102 km-es szakaszon - valószínűleg a fekü litológiája által kontrollált - átlagos megjelenési szintje mederaljzatnak a szeizmikus mérések időpontjában aktuális vízszinthez viszonyítva. 2 Kanyargósság (sinuosity): A folyó két pontja közti sodorvonal menti távolság és légvonaltávolság hányadosa ( SCHÜMM 1963).
