Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – a 2000. év cianidos és nehézfém-tartalmú szennyező hullámainak mérlege

HUM L. - MATSCHULLAT, J.: A Tisza üledékeinek nehézfém- és arzén tartalma 47 periódusban. Az adatok (a nehézfém-koncentrációk csúcsainak „vándorlása") a Tisza üledékeinek folyamatos, folyásirányban történő szállítódására utalnak. A 2000 áprilisában és májusában a Tiszán levonult rekord-árvfz az üledékek „felhígításával" és friss üledékek mederbe mosásával nyilvánvalóan csökkentette az üledékek nehézfém-tartalmát. A szennyező hullámok nyomelem-tartalma a Tisza vizsgált szakaszát lebegő szemcsék formájában érte el, és így is lépett át a déli országhatáron. A különböző szemcsefrakciók vizsgálata alapján kimutatható, hogy a nehézfém-tartalmú részecskék kiülepedése lokális szedimentációs övekben a vizsgált folyószakaszon is megtörtént. Ez leginkább a durva aleurit frakcióra lehetettjellemző. A szennyező hullámok levonulását megelőző periódus nehézfém-tartalmai, melyek a későbbi nehézfém-tartalmakkal jól összevethetők, arra utalnak, hogy a Tiszát korábban is érhették jelentős nehézfém-tartalmú szennyeződések, melyek - cianidtartalom hiányában nem voltak feltűnőek. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, amely a kutatás költségeit fedezte. Köszönetet mondunk az Freibergi Bányászati Akadémia (IÖZ és Ásványtani Intézet) munkatársainak, valamint a Heidelbergi Egyetem Környezet-geokémiai Intézetének, akik a műszeres infrastruktúrát rendelkezésünkre bocsátották. A munkát az OTKA F 035139 sz. pályázata is támogatta. Irodalom ktm.hu (2000): a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja Black, M. C. - Williams, P. L. (2001): Preliminary Assessment of Metal Toxicity in the Middle Tisza River (Hungary) Flood Plain. Journal of Soils and Sediments 1/4. pp., 213-216. Fie it, E. - Bálint, M. (2001): Heavy metal content of the sediment and fish after the pollution accidents of the year 2000. Hydraulic EngiHUM LÁSZLÓ MATSCHULLAT. JÖRG neering 83/3., pp. 355-375. In Hungarian, with English, German and Russian Abstract Győri, Zs Végvári, P. (1981): Physical and chemical conditions in the sediment of the Tisza and ist tributaries. Tiscia XVI, pp. 13-43. Hum, L.- Matschullat, J. (2002a): A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma - az 1999/2000. őszi-téli állapot. Hidrológiai Közlöny 82/1. pp. 23-30., Budapest Hum, L. - Matschullat, J. (2002b): Spurenmetallgehalte der Sedimente von Theiss und ihrer Nebenflüsse - Zustand Herbst-Winter 1999/ 2000. Schriftenreihe der deutschen Geologischen Gesellschaft, Heft 17., pp. 98-99., Hannover Hum, L.-Matschullat, J. (2002c): Schwermetall- und Arsengehalte von Sedimenten der Theiss - Bilanzen der Cyanid- und SchwermetallKatastrophe vom Jahr 2000. Schriftenreihe der deutschen Geologischen Gesellschaß, Heft 17., pp. 99-100., Hannover Hum, L - Matschullat, J. (2003): Gold kann schmutzig sein. Welche längerfristigen Auswirkungen hatte das Unglück bei Baia Mare auf die Theiss? In: Unland G, Herzig P (szerk.): Der Bergbaubezirk Baia Mare, Rumänien. Eine komplexe Betrachtung der Lagerstätte, des Bergbaus, der Aufbereitung sowie der Umweltfolgen, p. 16., Freiberg Kiss, T. - Jóri, Z. - Mezősi, G. - Barta, K. (2000): Heavy metal pollution of sediments along the Tisza River due to cyanide pollution. In. Proceedings of the Fifth International Symposium and Exhibition on Environmental Contamination in Central and Eastern Europe. DOE/EM-0584, p. 420. László, F. - Berta, E. (1981): Heavy metals in sediment samples taken along the longitudinal section of the Tisza. Tiscia XVI, pp. 45-54. Literáthy, P. (1977): A Sajó fenéküledékeiben felhalmozódó biorezisztens anyagok vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1, pp. 45-54. Literáthy, P.-László, F. (1977): Nehézfém szennyeződés alakulása vízfolyásokban. Beszámoló a VITUKI 1974. évi munkájáról, pp. 217223. Müller, G. (1979): Schwermetalle in Sedimenten des Rheins - Veränderungen seit 1971. Umschau Nr. 79, pp. 778-783. Müller, G. (1981): Die Schwermetallbelastung des Neckars und seiner wichtigsten Nebenflüsse: eine Bestandaufnahme. Chemiker-Zeitung 105, pp. 157-164. Réthy, K. (2001): On the Minerals of the Nagybánya (Baia Mare) Ore District. Földtani Közlöny 131/3-4, pp. 397-413. Waijandt, J - Banesi, I. (1989): A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma. Hidrológiai Közlöny 69/2, pp 83-87. A kézirat beérkezett: 2005. május 3-án PhD, tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, SZTE Földtani és őslénytani Tanszék A geoökológia és a geokémia professzora, a Freibergi Bányászati Akadémia Tudományközi Ökológiai Intézetének igazgatója, az Ásványtani Intézet professzora The heavy metal and arsene content of the fluvial deposits of the river Tisza in the light of the cyanide and heavy metal pollutions of 2000 Hum, L, - Matschullat, J. Abstract: Keywords: Three heavy-metal pollution waves affected the river Tisza in the year 2000. All of them derived from behind the broken dams of slurry reservoirs of Romanian goldmines. The first pollution coming from Nagybánya occurred in January/February 2000 - this one received the highest publicity because of its high cyanide content. The second and third pollution waves originated from Borsabánya. Sediment samples from the riverbed of the Tisza were taken before and after the pollutions to determine the heavy metal concentrations of the sediments. No significant differences in the trace elements could have been found between the samples of the two periods. The heavy metal concentrations seem to refer to an origin of earlier pollutions, heavy metals, fluvial sediments, river Tisza, cyanide