Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Vágás István: Léczfalvy Sándor: „Felszín alatti vizeink” (Bemutató tanulmány egy poszthumusz szakkönyvről)
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 5. 85. ÉVF. 1. SZ. tegnek a forrásküszöb alatti üregei vízzel telítettek. A forrásküszöb alatt tehát tulajdonképpen egy feltöltött tározó medence helyezkedik el, amelyet a forrás vízhozam-ingadozásainak csökkentésére felhasználhatunk. A forrásküszöb időleges lesüllyesztése és felengedése jelenti a vízhozam szabályozás üzemét. Ez a felszín alatti víztározás (egyik) legfőbb típusa. A másik módszer a forrásküszöb fölötti és a vízvezető kőzetek hézagaiban elhelyezkedő nagyvizek egy részének visszatartása, visszaduzzasztása, és a visszatartott víz vízhiányos időszakban történő kiengedése. A tározást tehát itt a forrásküszöb feletti kőzetek hézagaiban végezzük el. Az esetleges, nem kívánt készletfogyasztásnak természetesen súlyos következményei lehetnek, s voltak is. Vízművek telepítésének környezetvédelmi kérdéseiről „A vízmű-telepítés környezetvédelmi problémái elsősorban a felszín alatti vizek különböző okokból és különböző anyagokkal történő elszennyeződének kérdéseire vezethetők vissza. Miután ezek az okok sokrétűek, és a vízszennyező anyagok, főleg az utóbbi időben megnövekedtek, a környezetvédelmi - azaz jelen esetben felszín alatti vízvédelmi - problémák nagyon szertágazóak. Ennek következtében minden egyes esetben külön tanulmányozást kíván a probléma tisztázása". „A felszín alatti vízkészlet nagyon sokféle szennyező anyag miatt mehet tönkre. Mégis ha a veszélyeztetett vízkészletet, illetve annak mennyiségét nézzük, azt mondhatjuk, hogy jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb vízmennyiséget az ammónia-nitrit-nitrát láncolat valamelyik tagja tesz használhatatlanná. Ennek az az oka, hogy a nitrogén tartalmú szerves anyagok, fekáliák, és a nitrogén műtrágyák igen nagy mennyiségben kerülnek szétszórásra az ország egész területén (valószínűleg a foszforral együtt) azaz a legnagyobb mennyiségű szennyező anyagokat képviselik. Az egyik ok, hogy a nitrát végtermék, amelyik tovább nem bomolva a vízben állandóan tovább halmozódik. A szennyező anyagok elsősorban a felszín közeli vízkészleteinket (talajvíz, karsztvíz, parti szűrésű víz), vagyis azon vízkészleteinket veszélyeztetik, amelyek megújulásra és utánpótlódásra képesek. A felhasználható vízkészleteink nagyságrendje ugrásszerűen megnőne, ha a szennyező anyagoknak hatását valamely formában közömbösíteni tudnánk, illetve elterjedésüket meg tudnánk akadályozni. ... Messzemenő tudományos következtetéseket nehéz levonni elszórt havi, illetve negyedévi mérésekből, amely időtartamok az egészségügyben szokásosak. ... A parti szűrésű kutaknál nem alakul ki levegőzés, és ennek folyományaként, ha a folyó ammónium-értéke magas, úgy a parti szűrésű kutakban is az lesz. Közismert, hogy a budapesti vízművek nagyon sok kútjában az ammónia-érték magasabb a megengedettnél". „A radioaktív szennyeződés kérdése Csernobil óta került előtérbe, pedig a problémák előbb kezdődtek. Csernobilnál két radioaktív csúcs volt Mindkét aeroszol felhő esőfronttal találkozott, ezért a radioaktív anyagok kimosódtak, és megjelentek a folyókban- A legnagyobb aktivitás-koncentrációkat 1986. április 30. és május 15. között észlelték vizeinkben. A légköri hidrogénbomba-kísérletek folyamán az 1963-64. években nagy mértékben megnövekedett a csapadék trícium-koncentrációja" „Egyébként, látszat-eredmények is gyakran születnek a környezetvédelemben. Parádsasváron az üveggyár fenolos vizét a hatóság nem engedte bevezetni a patakba, erre a község környékén szintén a patak mellett lévő salakos feltöltésre permetezték szét az anyagot. Nyilvánvaló, hogy innen az eső szintén a patakba sodorta a fenolos vizet, csak még közben a község talajvizének egy részét is tönkretették". „A vízvédelemhez, a vízművek tervezéséhez jó segítséget adhatnak a különböző típusú matematikai modellek, ha azokat kellő értékeléssel tudjuk fogadni. A modellek ugyanis a valóság egy vagy több oldalát tudják szimulálni, azokkal a határ- és kezdeti feltételekkel, amelyeket meg tudunk fogalmazni. Minden modell rossz eredményt ad, amelybe rossz fizikai állandókat táplálunk be, vagy rosszul vesszük fel a határértékekét". A józan mérnöki ítélőképesség tehát nem mellőzhető. A könyv megjelenése, fogadtatása A két kötetet és ábragyűjteményt tartalmazó kiadvány 2004. augusztusában került ki a nyomdából. A Magyar Hidrológiai Társaság előtti bemutatójára az év november 9-én került sor. Szép számmal vettek részt ezen a Szerzőnek 1950. és 1990. közötti egykori munkatársai, akik rövidebb, vagy hosszabb időn át segítségére lehettek a vízkutatási, tervezési és mérési munkáiban. Jelentős érdeklődés nyilvánult meg továbbá nemcsak a szűkebb szakterület képviselői, hanem az oktatási intézmények tanszékei és hallgatói részéről is. A könyv magas, 30 ezer forint feletti eladási árát ugyan a benne foglalt szövegek, ábrák, fényképek nyomdai előállítási költségei is indokolhatják, ez mégis akadálya lehet, hogy minden érdeklődő, különösen főiskolai vagy egyetemi hallgató könnyen hozzájuthasson. Ezért a jobb anyagi helyzetben lévő közületek, vállalkozások, illetve alapítványok figyelmét is felhívhatjuk, hogy akár az olvasói, vagy használói hozzájutás biztosításával, akár a könyvnek jutalom formájában történő adományozásával minél szélesebb érdeklődői kör számára igyekezzenek a könyv tartalmát megismertetni. Végezetül: a szerkesztők, lektorok, a segítő munkatársak nevében megköszönhetem az elhunyt Szerzőnek, hogy - ámbár életében már nem tudhatta készülő müvét a nyomdai megjelenítésre előkészíteni - mégis, a jó mérnökötjellemző gondossággal eredetileg is mások használatára alkalmas formában gyűjtötte egybe adatait, leírásait, értékeléseit. így az Ő nevében is üdvözölhetjük az olvasót, sok sikert kívánva munkájához az olvasottak használata nyomán.
