Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Oláh József–Palkó György–Borbélnyé Jakab Judit–Szilágyi Mihály–Barabás Győző: Az anaerob rendszerek jellemzése és ellenőrzése

OLÁH J. és munkatársai: Az anaerob rendszerek jellemzése és ellenőrzése 19 Oláh, J. (1973): Anaerob és aerob iszapkezelés. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 58, V1ZDOK, 27 - 88. Oláh, J. (1978): Ipari szennyvíziszapok anaerob kezelése. Műszakidoktori értekezés. Budapesti Műszaki Egyetem, 24 - 33 Oláh, J. (1980): A váci fölös-eleveniszap anaerob kezelése. VITUK1 jelentés, 7781/3/29/0 Őllős, G. (1995): Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése II., Akadémiai Kiadó Budapest, 115-156 Process Design Manual for Sludge Treatment and Disposal. EPA 625/1 -79-Oil, 6.1-6.64 Thiel, P. G.-Hattingh, fV.H. J. (1967): Determination ofhydrolytic enzyme activities in anaerobic digesting dludge. Water Research, 1, 191-196 Thiel, P. G-Toerien, D. F -Hattingh, W. II. J-Kotzé, J. P-Siebert, M. L. (1968): Interrelations between biological and chemical characteristics in anaerobic digestion. Water Research, Vul 2, 393- 408 Zablatzky, H. R. - Baer, G. T. (1971): High-rate digester loadings. Journal WPCF, Vol., 43, (2), 268 - 277 Szennyvíziszap alapvizsgálatokra ajánlott mérési módszerek: Vorderwalbecke, T. - Kieslich, K. -Erdmann, H. (1992): Comparison of lipases by different assays Enzyme Microb. Technol., Vol. 14, August, 631-639 Összes illó zsírsav meghatározása. Organic and volatile acids. Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. 19

lh Edition 1995 Publication Office American Public Health Association, 1015 Fifteenth Street, NW Washington, DC 20005. Lúgosság meghatározása Titration Method. Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. 19 th Edition 1995. Publication Office American Public Health Association, 1015 Fifteenth Street, NW Washington, DC 20005. A kézirat beérkezett: 2005. április 13. Characterization and control of the anaerobic sewage sludge treatment systems Oláh, J- Palkó, Gy. - Borbély né Jakab, J. - Szilágyi, M. - Barabás, Gy. Abstract: An attempt has been made in this article to summarize and describe those factors which determine the eventual character of any digester. The most important factors of the operation are the composition of the substrate and the rate at which this substrate is supplied to the digester. No single factor (parameter) can be used as a control measure of the process of anaerobic digeston as the degradation of organic matter to methane and carbon dioxide is brought about by a heterogeneous microbial population. It has been indicated that various factors affect digestion and that a number of general parameters such as pH, alkalinity, volatile fatty acid content, solids and volatile solids content, COD of feed and effluent and rate and composition of gases produced are normally used to control anaerobic digestion. The alkalinity, pH and volatile acid content parameters are related and these parameters must be considered together. To ensure that sufficient buffering capacity is available to counteract sudden increases in fatty acid content, the alkalinity should be greater than 3000 mg CaCOj/l. The pH value should be immediately adjusted, should it fall below 6.0. The pH may also be controlled by addition of well digested sludge from an active digester. The volatile fatty acid (VFA) content of mixed liquor of a digester is one of the most useful parameters in controlling digestion. A volatile fatty acid (VFA) content of less than 500 mg/1 is generally prefered. Any decline in rate of gas production from a constant value accompained by a change in methane/carbon dioxide ratio is indicative of unbalanced conditions. The methane/carbon dioxide ratio of the gas is also characterestic of the substrate supplied. A value of 1.9 for domestic sewage sludge therefor is an average value for a substrate containing different ratios of carbohydrates, fats and proteinaceous material. In addition to these general control parameters discussed earlier, biochemical detreminations such as enzyme activity measurements proved to be useful in the control of anaerobic digesters. oki. vegyészmérnök, tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte (1962). 1976-ban környezetvédelmi szakmérnöki, 1980-ban műszaki doktori, majd 1988-ban műszaki tudomány kandidátusi fokozatot szerez, 1964-1992 közt a VITUKI-ban szennyvíztisztítási és iszap-kezelési technológiák kidolgozásával és azok fejlesztésével foglalkozott. 1992-től dolgozik a Fővárosi Csatornázási Müvek Rt.-nél. Jelenleg a szennyvíztelepek technológiai fejlesztésén dolgozik. oki. vízépítő mérnök (1991, BME), vízellátás-csatornázás szakmérnöki oklevelét 1997-ben szerzi (BME). 1992-1993 között Karsruhei Egyetemen (Institut für Siedlungs-Wasserwirtschaft, Németország) a rothasztott iszapok vegyszeres kondicionálásával és egy sztochasztikus vízminőségi modell fejlesztésével foglalkozik. 1993-1994 között a Kaliforniai Egyetemen (University of California: Los Angeles) tanulmányokat folytat a vlzés szennyvíztisztítási technológiák, valamint az üzemirányítás területén. 1991-1996 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vízellátás-Csatornázás Tanszéken vízellátás és szennyvíztisztítás területén kutatási és oktatási tevékenységet folytat. 1996-1998 között a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt.-nél szolgáltatási osztályvezető helyettes beosztásban dolgozik. 1999-ben Anjou Recherche, Versailles-Saint-Cloud Víz és Csatornamű Rt.-nél (Franciaország) membrán technológiai kutatásokat és minőség biztosítási gyakorlatot végez. 2000-2003 között Szegedi Vízmű Rt.-nél vezérigazgató helyettes, 2000-től vezérigazgató. 2002 júliusától a Fővárosi Csatornázási Müvek Rt.-nél általános vezérigazgató-helyettes. 1980-ban a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem biológus-ökológus szakán végzett. A BIOGAL Gyógyszergyár Minőségellenőrzési, majd Minőségbiztosítási Osztályán a Biológiai Ellenőrzési Csoportban dolgozott. 1989-től a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-nél a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepén az üzemellenőrző laboratóriumot vezeti, továbbá a biológiai szennyvíztisztítás mikroszkópos ellenőrzését és a műszaki fejlesztési munkák koordinálását végzi. okleveles mérnök, egyetemi doktor. 1975-től a Fővárosi Csatornázási Müveknél dolgozik. Szakmai tevékenységének fő területei: kommunális és ipari szennyvíztisztítás, szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése, hasznosítása, a fővárosi csatornamű (hálózat, átemelő telepek, szennyvíztisztító telepek) üzemeltetése, oki. vegyészmérnök. Tanulmányait 1997-ben a Temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia és Környezetépítési Karának, Szervetlen kémia szakán fejezte be. 1998-1999 között a Temesvári Műszaki Egyetem Környezetkímélő Technológiák ágazatán szakmérnöki oklevelet szerez. 1998-tól 2000-ig Szatmárnémeti (Románia) Közmüvek Önkormányzatánál műszaki döntések és projektek előkészítésével foglalkozik. 1999. júliusában REC, UNEP és IETC szervezésében (Szentendre): „Környezetközpontú Irányítási Rendszer (EMS) Alkalmazása ISO 14001" tanfolyamon vesz részt. 2000-től 2004-ig a Fővárosi csatornázási Művek Dél-Pesti Szennyvíztelepén technológus mérnökként, majd 2004. őszétől a szennyvíztelep vezetője és osztályvezetői beosztásban dolgozik. A szennyvíztelep technológiájának javításában és különböző műszaki fejlesztési programokban (ammónia eltávolítás, bioszürés, termofil rothasztási technológia kialakítása) aktívan részt vesz. OLAH JÓZSEF PALKÓ GYÖRGY BORBÉLYNÉ JAKAB JUDIT SZILÁGYI MIHÁLY BARABÁS GYŐZÓ