Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. - ha balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásairól kell megbizonyosodni. Mindhárom monitoring típus esetén a vizsgálati paraméterekről és a megfigyelések gyakoriságáról a következőkben esik szó. 4.3. A monitoring rendszer felépítése 4.3.1. A VK1 alapján vizsgálandó paraméterek A monitoring rendszer kialakításának oka a jó ökológiai és kémiai állapot létrehozása és fenntartása. A vizsgálati paraméterek megválasztását a víztestben élő indikatív fajok, vagy bioindikátorok figyelembevételével kell elvégezni. Ezek a fajok rendkívül érzékenyek az életterüket érő változásokat illetően. Ezért meghatározó a szerepük a megfigyelő rendszeren belül. A minőségi elemeket az összes - biológiai, - hidrológiai-morfológiai, - általános fizikai-kémiai minőségi elemre jellemző paraméterekre, - a szennyező forrásokra tekintettel kell kiválasztani. A biológiai monitoring keretein belül olyan fajokat kell vizsgálni, amelyek az adott helyen, az adott minőségi elemre vonatkozóan reprezentatív értékűek. A VKI konkrét, jellemző fajok, társulások tekintetében határozza meg a különböző ökológiai állapotokat. Fitoplankton Olyan élő szervezetek összessége, amelyek a nyíltvizek élőhelyét benépesítik, és lebegő életmódot folytatnak. Fontos közös tulajdonságuk, hogy a fotoszintézis során oxigéngázt fejlesztenek. Szervezetük felépítéséhez csak szervetlen tápanyagokra és légköri sugárzásra van szükség. A vízminőségtől függően egyes fajok heterotrófiára térhetnek át, ezáltal a már megtermelt szerves anyagokat használják fel életfunkcióikhoz. Fontos, hogy a fitoplankton állománysűrűségének növekedése folyóvizekben csak akkor jöhet létre, ha a mederben a vízsebesség lelassul. Ilyenkor a lefolyási idő 34 napra is növekedhet. Tehát a fitoplankton folyóvizekben történő megjelenése lefolyástalanságra utal. Perißton A speciális felépítésű és feladatú perifiton a vízi ökoszisztéma egyik biocönózisa, mely a bentosszal együtt a bentonhoz tartozik. A perifíton-közösségek felépítésbeli sokszínűsége, valamint a mintavételezés és az analizálás nehézségei mellőzik a perifiton kutatásokat, különösen a magyarországi vízvizsgálatok sorából. Dussart (1966) szerint a perifiton (biotecton) olyan víz alatti környezetben élő organizmusok közössége, amely különálló és jól elválasztható az aljzattól. Makrofiton Szabad szemmel nem látható, többnyire edényes növény, függetlenül attól, hogy rendszertanilag hová sorolható. Magyarországon a magasabb rendű növényeket, a páfrányokat, zsurlókat, a lombos- és májmohákat és a nagy termetű algákat tekintjük makrofitonnak. A makrofiton szempontjából fontos a folyók, csatornák szakasz-jellege, hiszen a mederanyag szemeloszlása szakaszonként változhat, ezáltal az egyes szakaszokon más-más növények jelenhetnek meg. Fontos, hogy külön megemlítsük a szikes jelleget, hiszen az indikáló fajok már a kialakulási fázisban érzékelik a nitrogéntartalom növekedését. A makrovegetáció általában gyorsan reagál a különböző változásokra. Viszont ha a területet magára hagyjuk, akkor a szukcesszió-dinamika törvényszerűségei figyelhetőek meg. Makrozoobenton Makroszkópikus gerinctelenek. E csoport összetételénél és életmódjánál fogva alkalmas arra, hogy a vizek ökológiai állapotának felmérésére és monitorozására használjuk. A csoporton belül a különböző fajok indikációs jelentősége is változó. Magyarországon nagyon sok vizes élőhely, mocsár, láp, ún. wetland volt megtalálható. A lecsapolások után ezek élővilága, a gerinctelen taxonok (fajok) mennyisége jelentős mértékben lecsökkent. Ebből is látható, mennyire fontosak e fajcsoportok a vizsgálat szempontjából. Halfauna Halközösség. Ezek a haltársulások nagy mértékben függnek a víz ökológiai állapotától. Hiszen például egy gyenge állapotúnak mondható folyóban teljesen más halközösségek élnek, mint egy olyanban, ami zavartalannak minősíthető. Minőségromlásra utalóak a jelek, ha a mindenevő, igénytelenebb halfajok szaporodnak el, míg az igényesebbek, a táplálkozási specialisták aránya csökken. De, alapvetően kevés információnk van folyóvizeink eredeti halállományáról. A VKI hidrológiai-morfológiai szempontok szerint a különböző ökológiai állapotokat az alábbi tényezők vizsgálatával állapítja meg. (VKI V. melléklet, 1.2.1. A kiváló, jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása folyókban) Hidrológiai viszonyok Az áramlás mértékét és dinamikáját, ill. a felszín alatti vizekkel kialakuló kapcsolatokat veszi figyelembe. A folyó folytonossága A folyó folytonossága úgy biztosítható, ha nem zavarja meg antropogén tevékenység, ha a vízi szervezetek zavartalanul vándorolhatnak, és a hordalékszállítás is zavartalan. Morfológiai viszonyok Ennek fogalma alá tartozik a meder vonalazása, a mélység és szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyai, és a parti sáv viszonyai. Végül, a VKI fizikai-kémiai minőségi elemek vizsgálatánál a következőket veszi figyelembe az ökológiai állapotok meghatározásához. (VKI V. melléklet, 1.2.1. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása folyókban) Általános viszonyok Az általános viszonyok vizsgálata magába foglalja a fizikai-kémiai elemek vizsgálatát, vagyis a hőmérsékletet, a pH értéket, a sótartalmat, az oxigén-egyensúlyt, a tápanyag koncentrációkat, a savközömbösítő kapacitást. A fizikai-kémiai minőségi elemek vizsgálatához tartozik még a specifikus szintetikus és a specifikus nem-szintetikus szennyező anyagok koncentrációinak vizsgálata is. 4.3.2 A monitoring rendszer térbeli hálózata A felszíni vizek monitoring rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ökológiai és a kémiai állapotokat figyelembe véve könnyen áttekinthető legyen. „A monitoring hálózatban azonosítani kell az interkalibrációs hálózathoz tartozó ellenőrzési pontokat. ... Minden felszíni víztest-típusra legalább két olyan megfigyelési helyet kell biztosítani, amelyek a kiváló és a jó állapot, és két olyan helyet, amelyek megfelelnek a jó és a mérsékelt állapot normatív definíciói szerinti határoknak" 1 3. Helyszíni szemlék alapján kell a vizsgálati helyeket kiválasztani. 1 3 KvVM rendelettervezet a felszíni vizek jellemzőinek megfigyeléséről (ellenőrzéséről) és állapotának értékeléséről 8.§, (4) (a).
