Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. A vízrendszer legnagyobb jelentőségű folyója és egyben fő vízbázisa a Rába. A folyó szabályozása előtti időkben a vizsgált vízrendszer területe a folyó természetes befogadója volt, és a Kis-Rába gyakorlatilag az egyik természetes ága volt a rendszernek. Korábban is igyekeztek szabályozni a folyó vízjárását. Ennek fő létesítményei voltak a Nicki-gát elődjei. Ma a Nicki-duzzasztómü segítségével a Kis-Rába felé kormányozható a vízkészlet egy része. A Rába szélsőséges vízjárású folyó. Vízkészleteinek jellemzésére Nick térségében a sárvári szelvény tekinthető mértékadónak. A szelvény jellemző vízhozam adatai: NQiv. = 957 m'/s KÖQ = 33 m 3/s NQj./. = 686 m 3/s Q aug 80 % = 12 m 3/s NQ.ov. = 450 m 3/s LKQ = 3,6 m 3/s A Rába vízjárására jellemző, hogy a kisvizes időszakok tartósan jelentkeznek. Emiatt a középvízhozam értéke készletgazdálkodási szempontból nem mértékadó. A 80 %-os tartósságú augusztusi vízkészletre is jellemző, hogy bár statisztikai értelemben hosszú évek átlagában megfelelő biztonsággal előfordul, de aszály idején általában tartós a vízhiány. 8 3.2.2. Répce A Répce vízgyűjtőterületének felső szakasza dombvidéki, s ennek jelentős része (2/3) Ausztria területén található. A Répce árvizeinek levezetésére épült meg a Répce-árapasztó, melynek segítségével a fölösleges vizeket keleti irányban a Rábába lehet levezetni. A vízkormányzás szempontjából mértékadó szelvény a Répce-Répcelak, illetve a Répce-árapasztó-Újhíd szelvények. Mivel mindkét esetben kormányzott vízhozamról van szó, ezért a természetes vízhozam jellemzését - elsősorban kisvizes időszakra vonatkozóan e két szelvény adatai alapján kell megtennünk, felhasználva a már felhagyott répceszemerei szelvény adatait is. Ez alapján a vízszétosztás fölött a jellemző értékek: NQ iv. = 140 m 3/s Qaug 80 % =1,18 m 3/s KÖQ = 3 m 3/s LKQ = 0,080 m 3/s A vízkészletek megosztására jelenleg nincsen elfogadott üzemelési szabályzat. 3.2.3. Kó'ris-patak A Kőris-patak a Kisalföld délnyugati részén a Rába és a Répce folyó között helyezkedik el. Befogadója Dénesfa térségében a Répce 52+140 km szelvénye. A patak 10 +668 km szelvényéből ágazik ki a Kőris-árapasztó csatorna, amelyen keresztül a nagyvízhozamok egy része a Kis-Rábán keresztül a Rábába vezethető. A Kőris-patakon rendszeres vízrajzi észlelés nem folyik. A patak felső szakasza tartós aszály idején kiszárad jellemző kisvízhozamát a kisvizes rendszermérések alkalmával végzett vízhozammérések alapján becsléssel határozzuk meg: Qaug 80 %= 0,05 m 3/s 3.2.4 Kis-Rába A Kis-Rába önálló vízkészlettel nem rendelkezik. Vizét a Rábából a Nicki-duzzasztónál kivezetett vízhozam adja. Mára a régi üzemrendhez képest történtek változások: az öntözött területek csökkentek, s megjelentek újabb vízhasználatok is, s a vízhez kötődő ökoszisztémák is alkalmazkodtak ehhez az üzemállapothoz. Jelentős igény a Hanságban létesített élőhely rekonstrukciók vízpótlása, amelynek alapja szintén a Rába vízkészlete. Jelenleg, az üzemeltetési szabályzatban rögzített adatok alapján a Kis-Rába vízpótlórendszer max. 8 m 3/s vízigény kielégítésére képes. A tényleges vízhasználat ennél kevesebb, de a jövőbeli fejlesztések miatt indokolt a teljes 8 m 3/s figyelembe vétele. Az elmúlt évekre jellemző bevezetett átlagos vízhozam: KÖQ = 3,4 m 3/s A téli időszakban ez az érték általában 0-3 m 3/s között, míg nyáron általában 3-8 m 3/s között változik. A nyári időszak átlagos értéke: 4,4 m 3/s. 1 0 3.3. A vízrendszer részletes bemutatása A Kis-Rába rendszer az ország egyik legsűrűbb vízhálózata, ahol számos műtárgy teszi lehetővé a vízrendszeren belüli vízkormányzást. A Kis-Rába vízpótló rendszer négy fürtre tagozódik: - Répce fílrt, - Kis-Rába fürt, - Keszeg-ér fürt, - Rábca fürt. A rendszer vízellátása nagyobbrészt a Rába folyóból a Kis-Rábán keresztül történik, de azon kívül az Ikva-patak, a Kardos-ér, a Répce folyó, a Kőris-patak és a Hanság-föcsatorna is szállít vizet a területre. Mint az előbb említettük, a rendszer fő vízpótló csatornája a Kis-Rába, melynek hossza 40235 m. Jellegét tekintve kettős működésű csatorna. 3.3.1. Kis-Rába fürt A vízszétosztásban résztvevő csatornák: - Kis-Rába 0 - 40+235 szelvények között, - Vasútmenti-csatorna 0 - 1+808 szelvények között, - Kőris-patak 1+451 - 6+795 szelvények között, - Kőris-árapasztó 0 - 3+225 szelvények között, - Tordosa-csatorna 0-13+150 szelvények között, - Lökös-árok 0- 13+098 szelvények között, - Kapuvár-Bősárkányi cs. 0 - 15+987 szelv. között, - Szegedi-csatorna 0 - 16+664 szelvények között, - Vámház-ér-Kis-Rába összekötő 0-0+080 szelvények közt. Az említett csatornák működése kettős. Az üzemvízszintet több kisebb táblás zsilippel lehet biztosítani. 3.3.2. Répce fürt A vízszétosztásában résztvevő csatornák: - Répce 0 - 38+952 szelvények között, - Kőris-patak 0-1+451 szelvények között, - Kardos-ér 0 - 13+369 szelvények között, - Ikva-patak 0 - 5+550 szelvények között, - Hanság-főcsatorna 17+500 - 23+520 szelvények között - Vámház-ér 0 - 7+832 szelvények között, - Kis-Répce 0-12+129 szelvények között, - Répce - Kardos-ér ök. cs. 0 - 0+463 szelvények között, - Vámház-ér - Kis-Rába ök.cs. 0+080 - 0+530 sz.között. A csatornák kettős működésűek. A fürt vízpótlása a Répce folyón keresztül, és a Kis-Rábából a Vasútmenti-csatornán és a Kőris-patakon keresztül történik. Vízátvezetések oldhatók meg: - A Répcéből a Vámház-érbe és a Répce-Kardos-ér összekötő csatornán át a Kardos-ér alsó szakaszára - A Kardos-érből az Ikva-patak alsó szakaszára és a Hanságfőcsatorna alsó szakaszára - Répcéből a Kis-Rábába A Répcén a jelentősebb műtárgyak a Höveji-duzzasztó (21+375 szelvényben), a Markósaroki duzzasztó (6+200). A Répce alsó szakaszán a Rábca 47+500 szelvényében lévő Kis-Rába toroki duzzasztó kezelésével lehet az üzemvízszintet biztosítani. * ökológiai vízkészlet meghatározása a Kis-Rába vízrendszer egyes vfztestein ÉDUKÖVÍZIG - Győr, 2003. 9 ökológiai vízkészlet meghatározása a Kis-Rába vízrendszer egyes vlztestein ÉDUKÖVÍZIG - Győr, 2003. 1 0 ökológiai vízkészlet meghatározása a Kis-Rába vízrendszer egyes víztestein ÉDUKÖVÍZIG - Győr, 2003.
