Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Berényi Üveges István–Sághyné Juhász Ildikó: Az orfűi üdülőterület és a Vízfő-forrás

BERÉNYI ÜVEGES I. - SÁOHYNÉ JUHÁSZ I.:: Az orflii üdülőterület és a Vfzfö-forrás 43 gük nem igényel a környezetvédelmi szabályozás szerinti intézkedést jelenlétük mindenképpen jelzés értékű. Altalános kémiai paraméterekre eluátumokra vonatkozóan határértéket nem ír elő a vonatkozó rendelet. Ezen komponensek mennyiségét értelemszerűen a háttér-értékhez viszonyítottuk. A sózás okozta klorid-ion mennyisége az országút mentén néhány esetben a háttérérték többszörösében van jelen. Bár a 10-20 mg/l koncentráció nem tekinthető intézkedést kívánó szennyezésnek, fontos utalás arra, hogy az utak téli sózása jelentős hatással van a klór feldúsulására a környezetben. A további indikátor komponensek (foszfát, nitrát, szulfát) vizsgálata sem mutatott ki szenynyezéseket, anomáliákat. A talaj szénhidrogénnel való jelentős szennyezettsége sem mutatható ki, a rendeletben megállapított 50 mg/kg koncentrációt meghaladóan 3., 6., 19. és 36. jelű fúrásban lehetett csak kimutatni. Bár határérték alattiak, ezek a koncentrációk mindenképpen jelzik a szennyező hatás meglétét. A 19. sz. fúrás kiugróan magas - 156 mg/l - értéke azzal magyarázható, hogy az úttestről lefolyó vizek ezen a ponton Schoeller diagram (2003. évi egy karsztos berogyásban szivárognak el, így hosszabb idő alatt lehetőség volt a szennyeződés felhalmozódására. A mérési eredmények értelmében az Orfű környéki vizsgált szennyező források bár nem okoznak a környezetvédelmi szabályozás szerinti „szennyezést", olyan komponenseket juttatnak a környezetbe, melyek idővel történő feldúsulása negatív hatással lehet a Vízfő-forrásból termelt víz minőségére. 6.5. A vízminőség várható alakulása Az eredmények kiértékelése alapján megállapítható hogy a termelt víz a vizsgált komponensek tekintetében megfelel az ivóvízszabvány előírásainak, állandó figyelmet érdemel azonban a bakteriológia paraméterek problémája. Az elvégzett vizsgálatok alapján elkészítettük a Vízfóforrás, a K-5. sz. kút, a aVF-1 és VF-2 jelű kutak Schoeller diagramját, mely alapján látható, hogy a három kút és a forrás azonos vízadóra települt, hiszen a vett vízminták kémiai jellege azonosnak tekinthető. mérési eredmények alapján) -•— Vízfo-forrás -»-K-5. VF-1 -K—VF-2 Ca Mg Na+ K Cl SOI HC03 Vizsgált komponensek 1. ábra. A vizsgált időtartomány tendenciózus változásai alapján jelentős, hirtelen bekövetkező vízminőség-romlás nem várható. A vízbázison termelt víz minőségét értelemszerűen az utánpótlódási területeken előforduló, megjelenő szennyező tevékenységek, események befolyásolják. Figyelembe véve, hogy mindkét objektum utánpótlódási területe csaknem teljes egészében fedetlen karszt, rendkívül érzékeny a szenynyezésekre, melyeket egy nagyobb eső néhány nap alatt eljuttathat a vízkivételi helyekig. Tekintettel a vízadó kőzettömeg korábban ismertetett áramlási modelljére, a szennyezők terjedésének több lehetősége is adott. A beszivárgáshoz kapcsolódik a porózus mátrixban fellépő diszperzió, amit a jelenleg használt modellezési gyakorlat egyenletei aránylag jól írnak le. A rendszer járataiban, csatornáiban zajló turbulens áramlás a szennyeződés terjedésének másik útja. Szakirodalmi adatok alapján ez a mechanizmus lényegesen gyengébb hatású, elsősorban nagy sebessége, gyors átfolyása miatt. Harmadik útja a karsztos rendszerekbe jutott szennyeződés terjedésének az egymásba kapcsolódó bonyolult, egyedi hosszúságú, kiterjedésű és áramlási sebességű járatrendszerekben zajló áramlások okozta diszperzió. Az utóbbi a meghatározó szerepű, ám legnehezebben jellemezhető, leírható mechanizmusa a karsztos vízadókat érő szennyeződések terjedésének. 6.6. A védőövezeti rendszer lehatárolása A végrehajtott modellezés alapján, a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően az elérési idők szerint kerültek lehatárolásra a vízbázis védőövezetei. 6.6.1. Belső védőd vezetek Vízfő-forrás A közüzemi hasznosításra alkalmas vízminőség biztosítása érdekében a belső vízkivételi pont alapján meghatározott övezet kijelölését javasoljuk. A jelenlegi vízkivételi pont fokozottan sérülékeny, különösen csökkent forráshozamoknál, mikor a hasznosítás általában gyakoribb. A modellezés alapján lehatárolt burkoló görbe kiterjesztése az érintett ingatlanok határáig irracionálisán nagy, kialakíthatatlan övezetet eredményezne. így mindenképpen szükség van az érintett ingatlanok megosztására. Tekintettel a terület természetvédelmi értékeire, nem javasoljuk a belső védőövezet bekerítését, csak sűrűbben elhelyezett jelzőoszlopokkal történő körbehatárolását. Ugyanakkor biztosítani kell a védőövezet rendszeres, naponkénti ellenőrzését, különösen az idegenforgalmi szezonban, elkerülendő a forrástó környezetének elszennyezését. Toplica-kút (Orfü K-5) A napi maximális hozam alapján meghatározott 20 napos áramlási tér felszíni metszete kétszer akkora területet foglal magába, mint a jelenlegi, bekerített védőterület. A kijelölés érdekében meg kell osztatni a 0333/4 hrsz. alatti ingatlant, majd a belső övezet teljes területét körbe kell keríteni.