Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Makfalvi Zoltán: A Székelyföld ásványvizeinek áttekintő bemutatása
MAKFAKVT Z.: A Székrelfóld ásványvizeinek áttekintő bemutatása 37 fürdőn palackoznak. Székelyföld adja az ország palackozott ásványvizeinek több mint 50 %-át A székelyföldi ásványvíz palackozás úttörője Borszék (1806-1808). Közel kétszáz éve szinte megszakítás nélkül folyik az országhatáron túl is jól ismert és értékelt szénsavas természetes ásványvíz palackozása. Borszéken van az ország legnagyobb palackozó üzeme, ahol az országos termelés 15,7 %-a valósul meg (2001). Ugyanitt 2002-ben megindult a szénsavmentes ásványvíz palackozása is Gyógykezelés céljaira Tusnádfürdő, Szováta, Kovászna és Marosszentgyörgy ásványvíztartalékait termelik ki. Helyi fürdők hasznosítják - kis mértékben - a székelyudvarhelyi Szejke-fÜrdő, a Kézdivásárhely-Szentkatolna, Élőpatak, Zsögödfilrdő, Torja-Bálványos és Homoród ásványvizeit. A bélbori, kászonjakabfalvi, zsögödftlrdői, madéfalvi megkutatott telepek ásványvíztartalékai nem kerülnek hasznosításra. Becslések szerint a székelyföldi ásványvíz tartalékok hasznosítási aránya 30 % körüli. A székelyföldi ásványvizek védelme A székelyföldi ásványvizek csak olyan mértékben jelentenek megújuló természeti értéket, amennyiben biztosítva van mennyiségi és minőségi védelmük a pazarlás és szennyeződés ellen. Különösen fontossá vált az ásványvizek mikrobiológiai tisztaságának és védettségének a kérdése. A palackozás és a balneoterápiában való hasznosítás céljából kitermelt ásványvíz-telepek és gyógyvizek esetében a keletkezésük folyamán kialakult fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzők konstans állapotának megmaradását, valamint szennyeződésük megakadályozását a földtani felépítés nyújtotta természetes védelem mellett, különösen a sérülékeny vízbázisok esetében, a jóváhagyott és kijelölt egészségügyi és hidrogeológiai védőövezetek hivatottak biztosítani. Jelenleg a palackozás céljából és a fürdő-gyógyászatban hasznosított ásvány- és gyógyvíz telepek rendelkeznek jóváhagyott és kijelölt egészségügyi és hidrogeológiai védőövezettel. A védőövezet kijelölése és a védelmi előírások betartása különösen fontos a sérülékeny ásványvíztelepeknél, ahol, a vizek tároló kőzete kiér a felszínre (Borszék, Bélbor), vagy a település az ásványvíztelep felett helyezkedik el (Kovászna, Borszék, Tusnádfürdő). Részletes tanulmányok a sérülékenységet befolyásoló utánpótlódási- és a tároló rendszerben lejátszódó folyamatokról csak a borszéki ásványvíztelep esetében történtek. Mivel a legjelentősebb ásványvíz-tartalékok a Kárpátközi-medencék víztartó üledékeiben tárolódtak, az utánpótlódás, a tároló rendszerek, a fedőrétegek által nyújtott természetes védelem vizsgálatát, a szennyező források okozta veszélyek felmérését ki kellene terjeszteni a medencék egész területére, az utánpótlódási övezetek kijelölése, és az ásványvízkészletek védelmének megvalósítása céljából. Az ásványvizekre, mivel a gyógytavak kivételével felszín alatti vizek, alkalmazhatók az EU vízkeret irányelv elvárásai a felszín alatti vizek védelméről: A mennyiségi védelem érdekében korlátozni kell a felhasználatlanul elfolyó ásványvizek mennyiségét, meg kell oldani a kutatások után kihasználatlanul maradt kutató fürások lezárását, a tönkrement kútfejek kicserélését, és a kitermelés alatt álló telepek vizének racionálisabb és változatosabb hasznosítását. A minőségvédelem feladata az ásványvizek védelme az emberi tevékenység okozta szennyeződés ellen (csatornázatlanság, megfelelő forrásfoglalások hiánya), valamint a vízminőség károsodását okozó vízbeáramlás (meghibásodott kutak), vagy eltérő genetikájú vizek keveredésének megakadályozása (Málnás, Bodok, Kovászna). A tárgyalt területen speciális ásványvíz védelmi kérdés a források védelme. A forrásokban permanens állapot alakult ki a vízutánpótlódás, áramlás és oldás szempontjából. A felszínalatti viszonyokba való beavatkozásra a kialakult rendszer igen érzékenyen reagálhat, és ezért elsősorban csak a védettséget biztosító beavatkozások indokoltak. A székelyföldi források igen nagy számára való tekintettel Bányai János külön tanulmányban foglalkozik a forrásfoglalások kérdésével és fontosságával. Jelenleg a források nagy többsége a helyi tanácsok tulajdonában van. Érezhető a szakemberhiány, a pénzhiány és a megfelelő forrásfoglalás fontosságának fel nem ismerése. Pozitív példaként említhető a borszéki Főkut és Erzsébet kutak foglalása (1926-27: Josef Knett, 1961: Mihai Vernescu tervei alapján). A vízföldtani viszonyok lehetővé teszik újabb ásvány- és hévízkészletek feltárását, de elsősorban az ismert készletek és előfordulások védelmét és hasznosítását kellene biztosítani. Vonatkozik ez elsősorban az ezer fölötti, a lakosság által használt vagy használatlanul elfolyó ásványvízforrás vizének mennyiségi és minőségi védelmére megfelelő forrásfoglalások által. Mert mindenik ásványvízforrás természeti érték, elszennyeződésével vagy pusztulásával a Székelyföld lesz szegényebb. Következtetések és megoldásra váró problémák: Az ásvány és gyógyvizek minősítési feltételeinek változásai, a balneológia, de főképpen a palackozással történő hasznosítás terén bekövetkezett fejlődés szükségessé teszi a Székelyföld ásvány és gyógyvizeinek az új szempontok szerinti, egységes szemléletű áttekintését és nyilvántartását a főbb jellemzőkkel, vagyis az ásványvíz kataszter létrehozását. Az ásványvíztartalékok védelme szempontjából fontos: - a sérülékeny ásványvíztárolók kijelölése és biztonságba helyezése, megfelelő védőterületek meghatározásával - a jelenleg létező hidrogeológiai védőterületek újraértékelése a felszín alatti szivárgási tér mennyiségi és minőségi viszonyainak alakulására vonatkozó komplex vizsgálatok (izotópos vizsgálatok, egymásra hatás vizsgálata, a Csíki medence, Kovászna területének vizsgálata), valamint szivárgás-hidraulikai modellek alapján, különösen a tektonikai okokból inhomogén vízvezető képességű területeken (Tusnádfürdő), - kiemelt fontosságú feladat a források védelme, megfelelő forrásfoglalásokkal, - a kutatás terén a korszerű izotópos, geofizikai és hidrogeokémiai vizsgálatok folytatása a termálvíz feltárás szempontjából ígéretes területeken: Tusnádfürdő, Bálványos, Csíki medence, Hargita fennsík, Maroshévíz, Parajd. - a gyógyászati szempontból értékes ásványvizeknek gyógyvízzé minősítése, a gyógyvíz palackozás és a vizek balneológiai hasznosításának fellendítése.