Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Nagy Zsuzsanna–Bardóczyné Székely Emőke: Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarországon és Csehországban
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. 5. A környezeti célállapot elérésének folyamata Csehországban Csehországban az elmúlt évtizedben több, mint 20 kisebb vízfolyás rehabilitáció történt meg. 1991-ben kezdődött meg az ország „Vízfolyások rehabilitációja" nevü programja. A cseh Környezetvédelmi Minisztérium által kontrolált projektek állami támogatáson keresztül valósultak meg. A programot a Természet és Tájképvédelmi Központok mellett működő regionális tanácsadói csoportok működtetik, melyek a konkrét megvalósítandó terveket véleményezik, és tanáccsal látják el: mint konzultációs helyek működnek (Dostál és Koudelka, 2003). A fent említett program elsősorban a hidrológiai adottságaiban különböző kisvízfolyások ökológiai és hidromorfológiai helyreállítását tekinti prioritásnak, és nem a vízminőségi kérdésekkel kezdi a revitalizációt. A program teljes egészében a komplex megoldásokat részesíti előnyben, és nem preferálja a lokálisakat. A teljes munka véghezviteléhez, melyek főként a "Folyóvíz-revitalizációs keretprogram" keretében valósulnak meg, a már említett kereten kívül más forrásokból is nyerhetők felhasználható állami pénzügyi támogatások. Ilyen pl. a „Természetmegőrző program", „Kisvízfolyások vízgazdálkodása akcióprogram", a "Tájrehabilitációs program", a Mezőgazdasági Minisztérium „Vizes élőhely rekonstrukció" programja, az Állami Természetvédelmi Alap. Megpályázható más külföldi forrás is, pl. a SAPARD program. Ha a megvalósult programok finanszírozását vizsgáljuk Csehországban, elmondható, hogy a rendelkezésre álló források igen jók. A „Folyóvíz-revitalizációs keretprogram" alapján a fejlesztésekre fordítható összeg 1999 -ig 435 millió koronára növekedett (az azévi árfolyamon számolva ez mintegy 3 050 millió forint volt). A támogatások összege azonban évente igen nagy mértékben változott (7. ábra), melyre jól rávilágít az 1999-2000 közti projektek száma (1. táblázat). Az 1999-ben 315 összprojekt-szám 2000-re 220-ra csökkent. 1999-ben a vízfolyás rehabilitáció témakörben mintegy 24 213 000 Kö dotációt adtak felmérésre és tervezésre (mely a 315 támogatott projektből 26-ot jelent). Kivitelezésre 55 851 000 Ké-t adtak (24 projekt), míg 2000-ben a tervezés-előkészítésre adható összeg 4 millió Kő-val csökkent. Ennek következtében 1414 kisvízfolyás-rendezés és -rehabilitáció került támogatásra (1. táblázat). Ugyanitt azért megjegyzendő, hogy biocenter felmérés és rehabilitáció a projektek közel 5 %-át (1999), illetve 4 %-át (2000) tették ki. Finanszírozási fisszeg (megvalósult tervekre, millió cseh kionnéban) 1, ábra. A vízfolyás-rehabilitáció állami költséghozzájárulása Csehországban (Budková, 2001) 1. táblázat Revitalizációval összefüggő állami projekt-támogatások Csehországban 1999 és 2000-ben (Budková, 2001) 1999 2000 Revitalizációval összefüggő TámoTámog TámoTámog tevékenység típusok gatás tevék. gatás tevék. (ezer K) száma (ezer K) száma Kisebb vizes élöh. rendbehozatala 157 972 130 116 201 102 Uj vizes élőhelyek létrehozása 133 166 79 61 383 57 Tározók kitisztítása (kotrás) 8 780 10 8714 7 Vízfolyás revitalizáció (kivitelezés) 55 851 42 19 325 14 Egyszeri terepfelmérés és tervezés (vízfolyás és vízgyűjtő együttesen) 24 213 26 20 110 14 Forrásterület rendbehozatala 248 1 400 1 Biocenter rendbehoz, és kialakítása 17 264 16 25 532 9 Projekt-dokumentáció 1 720 11 3651 16 Összeg 399 214 315 255 316 220 2002-ben 20 revitalizációs terv valósult az ország 12 különböző körzetében: - Bezdékovsky-patak (körzet: Pfíbram) - Bofetínsky-patak (körzet: Jindfichüv Hradec) - Borová (körzet: Cesky Krumlov) - BuStéhradsky-patak (körzet: Kladno) - Bykovicky-patak (körzet: BeneSov) - Chrudimka (körzet: Chrudim) - Dobechovsky-patak (körzet: Cesky Krumlov) - Dobfansky-patak (körzet: Plzefl - dél) - Dolsky-patak (körzet: Chrudim) - Libotynsky-patak (körzet: Prachatice) - Maräovsky-patak (körzet: Tábor) - Mezilabsky-patak (körzet: Trutnov) - Milná (körzet: Őesky Krumlov ) - Modla (körzet: Litoméfice) - Novovesky-patak (körzet: Tábor - Poleftka (körzet: Klatovy) - Pravonínsky-patak (körzet: Beneäov) - Rychnovsky-patak (körzet: Chrudim) - Svatoanensky-patak (körzet: Chrudim) - Trotina (körzet: Trutnov) A Természet- és Tájvédelmi Ügynökség a Cseh Környezetvédelmi Minisztérium szervezete, mely 9 irodájával az egész országot lefedi, igen nagy segítséget nyújt a természetvédelmi elképzelések realizálásában. Feladata a technikai segítségnyújtás nemcsak az adminisztrációs, hanem pl. természetvédelmi és tájképvédelmi kérdésekben is. A megvalósult programokat az ország lakossága számára jól dokumentálják, az ún. Tájképvédelmi Területek honlapjain (http://schko.ten.cz), valamint különböző PL A kiadványokon keresztül. 6. Esettanulmány Csehország területén mintaértékű kisvízfolyás-rehabilitációk történnek mintegy egy évtizede. Az esettanulmány ezek közül egyet, a két szakaszban (1997 és 2000ben) megvalósított projektet mutatja be: a Borová-patakot egy dél-csehországi falu, ChvalSiny külterületén. A 17,8 km 2 vízgyűjtő területű, 6,3 km hosszú kisvízfolyás a Blansky Erdő Tájképvédelmi Terület (Blansky Erdő PLA) nyugati felén halad keresztül dél-Csehországban (/. és 2. kép). A természetesen kanyargó patakot a 80-as években drasztikusan szabályozták. A vízfolyás menti korábbi legelőt szántófölddé alakították, és elvé-