Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Nagy Zsuzsanna–Bardóczyné Székely Emőke: Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarországon és Csehországban

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. döntőek. Pl. Sopron közelében, a Hidegvíz-völgy egyik mellékvölgyébep, a Vadkan-árokban a Rák patak mellékága természetes patak szakasz, a kémiai vízminőség jó. Halak nem fordulnak elő benne, a gerinctelen makrofauna szegényes. Ennek oka az erdős vízgyűjtőterületben szurdokvölgyként megjelenő, patakra ható erózió természetéből adódik. Jóllehet, a mederüledék-vizsgálatok nem mutatják egyoldalúan a szemcseméret eltolódását a finom-frakció javára, de rétegezettségét tekintve a mederüledék felső, átlevegőztetett frakcióját finomhordalék alkotja, amely nem ad életteret változatosabb gerinctelen makrofaunának. A víztest tehát saját természetföldrajzi adottságaihoz képest nem lehetne jobb, így „kiváló" minősítésű természetes szakaszként fogható fel. Ha egy „természetes" szakasz „gyengébb", ,jó", „mérsékelt", minősítést kap, annak vagy vízgyűjtő-területi oka lehet, vagy a patak egyéb szakaszainak hatása érvényesül. Például a már említett vizsgálataink alapján a Rák-patak főága a forrástól a vízhozam-mérő műtárgyig természetes, jó ökológiai állapotú szakasz (2004. június), mégsem kaphat „kiváló" minősítést, mert halfaunisztikai eredményeink szerint itt a halak hiányoznak, annak ellenére, hogy a vízhozam elegendő, a vízminőség jó. Korábban a halak előfordultak, de eltűnésük természetes hidrológiai okból következett be: 2003 nyarán kiszáradt a soproni Rák patak. A halak természetes visszatelepülése éppen a határoló vízhozam-mérő műtárgy, illetve a lejjebb fekvő tógazdaság halrácsai miatt nem állt elő így a szakasz a „természetes" állapot ,jó" minősítésére jelenthet példát összevont értékelésben, annak ellenére, hogy a gerinctelen makrofauna a köves-kavicsos, ill. kavicsos-iszapos élőhelyek vonatkozásában kiváló eredményt, és nagy faji diverzitást produkál. (Kriska et al., 2004; Keresztessy, 2000; 2004 a,b) A 2004 évi vizsgálataink alapján a „Szén" patak, a Morgó-Török patak Csóványosról jövő, Királyrétig tartó szakasza „természetes" szakasz, és minden vizsgált tényező szerint (vízkémia, gerinctelen makrofauna, halfaunisztika, bevonatlakó kovaalga) „kiváló" kategóriába sorolható. Azonban megjegyzendő, hogy Királyrétnél a betorkolló mellékvízfolyást jelentő Bagolybükki-patakon a bevonatlakó kovaalgák már jelzik az antropogén szenynyezést (Ács, 2004). Erősen módosított és mesterséges vízterek: E két víztípus esetében az EU-VKI, V. melléklet 1.1.5. pontja

3 már jóval nagyobb szabadságot ad. „A fenti négy természetes vízfajta

4 bármelyikére alkalmazható elemek közül azok a mesterséges és erősen módosított felszíni vízterekre alkalmazható vízminőségi elemek, amelyek az érintett víztestre legjobban hasonlító vízfajtára alkalmazhatók". Véleményünk szerint (EU-VKI Kutatócsoport) kisvízfolyások esetében célszerű osztályozás a következő: Erősen módosított patakszakasz: Olyan patakszakasz, amelyen a felszíni lefolyási viszonyokba vízfolyásszabályozással beavatkozás történt a szakasz területén, de alapvetően természetes vízfolyás részei. 5 Felszíni vizek állapotát leíró vízminőségi elemek felsorolása az ökológiai állapot osztályozásához 4 Folyók, tavak, átmeneti és tengerparti vizek Az ökológiai állapot meghatározásához külterületen és belterületen eltérő módszert javaslunk. Azt vizsgálni és mérlegelni, hogy az EU VKI által meghatározott 4 nagy csoport (biológiai elemek, hidromorfológia, kémiai elemek és különleges szennyezőanyagok) elemei közül melyikben lehetséges a realitások talaján a 2015. évi környezeti célállapot elérése. Például, egy síkvidéki patak mezőgazdasági területen haladó, kanyarátvágással egyenesre szabályozott, kísérő növénysáv nélküli szakasza - ahogy ezt a komplex ökológiai értékelés is alátámasztja - akkor is legfeljebb „mérsékelt" ökológiai minősítést kaphat az „erősen módosított" kategóriában, ha a kémiai vízminősége jó. Ez esetben viszont 2015-ig renaturalizációval átkerülhet "kiváló" külterületi kategóriába. Az erősen módosított belterületi patakszakaszjellegénél és értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül a patak település-szerkezetben elfoglalt helye, és a település életében betöltött funkciója sem. Az elvárásokat ehhez kell igazítani. Külön vizsgálandó a környezeti célállapot megfogalmazáskor, hogy a meder morfológiai adottságai és ökológiai folyosójának környezete mit tesznek lehetővé. Mesterséges vízterek: Ebben a kategóriában értelmezésünk szerint olyan patakszakaszok jelennek meg, amelyeknek létrejötte emberi beavatkozásnak köszönhető. Ilyenek például mesterséges csatornák, mesterséges tavak, stb. Ez esetben a jó ökológiai állapot ismérveinek meghatározásánál elsődlegesen az a követelmény, hogy a létesítmény eredeti funkciójának megfeleljen. Például egy belvízcsatorna esetében fö kritérium a vízelvezető képesség mértéke, amelyet el lehet érni ökologikus, és kevésbé természetbe illesztett megoldással is. 3.2. Az EU-VKI leglényegesebb elemeinek kisvízfolyásokra vonatkozó sajátosságai Az EU-VKI keretterv, melynek vannak kötelező céljai, de az eléréshez vezető utat a tagországok maguk határozzák meg. A legfontosabb célok kisvízfolyások esetében különleges hangsúllyal jelenhetnek meg, ezért hívjuk fel a figyelmet a következőkre: 1. A vízfolyás ökológiai folyosó, amelybe a meder, a parti sáv, és a kapcsolódó vizes élőhelyek is beletartoznak. Miután a vízhozam gyakran szélsőséges határok között mozog, külön értelmezendő az ökológiai minimum vízhozam kérdése. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdöfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatásai bizonyították, hogy a vízhozam napi ingadozása csapadék mentes időben is fennáll (Kalicz et al, 2004), és ebben a parti sáv növényzete játszhatja a döntő szerepet. 2. A kisvízfolyások sajátossága, hogy vízhozamuk tág határok között ingadozik. Minden értékelés alapja a megbízható vízjárás adatsor rendelkezésre állása lenne. 3. Az EU-VKI előírja az érintett lakosság bevonását a patakokkal kapcsolatos döntésekbe. A Vízgyűjtő(területi) Szövetség létrehozására kezdeti lépések történtek. 4. Többszintű monitoring rendszer kiépítése és működtetése kötelező feladatot jelent. A patakokkal kapcsolatos, jelenleg folyó kutatások adatbázisa egy térinformatikai rendszerbe integrált monitoring rendszer alapját képezheti, ahogy ezt a Rákos-patak példája is mutatja (Harkányiné et al. 2000). A tervezési munkák, sajnos