Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Emlékezés Károlyi Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából: - Vágás István: Dr. Károlyi Zoltán (1905–1966) centenáriumán

VÁGÁS I.: Dr. Károlyi Zoltán centenáriumán 3 A 2. ábra feltünteti az 1965. évi medvei szelvényben végzett vízhozam-mérések eredményeit a vízállás függvényében. A vízhozam-mérések tartományát nagyobb méretarányban az 1965. évi vízhozam-görbék alá rajzolták. * Kár, hogy az 1965. évi dunai árvízvédekezést - és dr. Károlyi Zoltán nem sokkal későbbi halálát - kővetően, feltehetően éppen a gátszakadás ténye miatt sokáig a legtöbben kivételnek, és nem jellegadónak tekintették az árvízi hurokgörbe irányának megfordulását. Holott, az esések 196S. után a medvei szelvényre vonatkozóan pontosan leírt alakulásához nem feltétlenül és nem kizárólag gátszakadás okozta vtzsztn-süllyesztés állapota vezethet A Dunáénál kisebb esésű folyókon pl. a Tiszán, vagy a Körösökön - a mellékfolyók árhullámának alakulása, vagy a befogadó vízállásainak áradást követő apadása is előidézheti a medvei gátszakadáshoz hasonló hidraulikai helyzetet, vagyis az árvízi hurokgBrbe forgás-irányának a „hagyományosának tekintettel szembeni megfordulását. Sőt, ez a jelenség, mini ahogy azt egy későbbi tanulmányban kifejtettem, és adatokkal is igazolhattam (Hidrológiai Közlöny, 1984. évi 4. sz.) a Tisza Szolnok alatti szakaszain annál az 1895. évi árhullámánál is érvényesült, amelynél a Szolnok feletti szakaszon az akkori Vízrajzi Intézet a „hagyományossá" váll árvízi hurokgörbét először leírhatta. (V.l.) 2. ábra. Az 1965. júniusi vízhozam-mérések eredményeként értelmezető vízjárás-történeti összefüggés: fordított kanyarodású árvízi hurokgörbe Medvénél Dr. Károlyi Zoltán legismertebb szakirodalmi művei: Kísérletek a hordalékfogóval. Vízügyi Közlemények, 1947. A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál. Vízügyi Közlemények, 1949. 1-2. Ismertetés. Rosenauer F.: „Felső Ausztria vizei és vízfolyásai". Hidrológiai Közlöny, 1949. 60. o. A Felsö-Duna-i hordaléktanulmányok eddigi eredményei. Vízügyi Közlemények, 1951.1. A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében. Vízügyi Közlemények, 1953.11. A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása. Vízügyi Közlemények, 1955. 1-2. A magyar Felső-Duna vízszín emelkedésének hatása a Szigetköz belvlzviszonyaira. V1TUKIBeszámoló. 1955. Folyóink mértékadó árvízszíne. MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 19. kötet, 4. sz. 1956. A mércekapcsolati vonalak szerkesztésének megbízhatósága. Hidrológiai Közlöny, 1956. 187.0. Kvantitativne zmeny v mnoistve riein^ch splavenin v dosledku otieraniazfn. Vodohospodársky Casopis, 1956. 1. A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavics-lerakódás menynyiségének meghatározása. Vízügyi Közlemények, 1957. 3. A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán. Hidrológiai Közlöny. 1957. 131. o. Az árvízi meder felülvizsgálata a Budapest alatti Duna egyes szakaszain. V1TUKI Beszámoló, 1957. Töltésezeit folyóink mértékadó árvlzszínei és az árvizekre vonatkozó tanulmányok eredményei. VITUKI, Tanulmányok és Kutatási Eredmények. 3. sz.. 1957. és 16. sz. 1964. A Felsö-Duna-i hordalékmérések eredményei, österreichische Wasserwirtschaft. 1957. Ismertetés. Bendefy László: „Szintezési munkálatok" Hidrológiai Közlöny, 1958. 30l.o. Sarkantyúkkal való folyószabályozás. Építési és Közlekedéstudományi Közlemények, 1960. 1-2. A Fertő-tó vízszln-állandósltása, mint a környék gazdasági hasznosításának általános követelménye. Vízügyi Közlemények, 1960. 1. A Hanság és a Fertő-tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények, 1960. 1. Nyári gátakkal való árvlz-tározás a Tiszán. VITUKI Beszámoló, I960. A Tisza mederváltozásai, különös tekintettel az árvédelemre. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények, 8. sz., 1960. Zátonyvándorlás és gázló-kialakulás, különös tekintettel a magyar Felső -Dunára. Hidrológiai Közlöny, 1960. 349. o. Az alföldi hajózás fejlesztésének néhány kérdése. Közlekedéstudományi Szemle, 1961. Feladataink a görgetett hordalék vizsgálatok fejlesztése terén. Vízügyi Közlemények, 1962. I. A mértékadó árvfzszín meghatározása a tiszalöki duzzasztómű feletti Tisza-szakaszra. VITUKI Beszámoló, 1962. A Kisalföld vizeinek földrajza. Földrajzi Közlemények, 1962. 2. A Fertő-tó vízháztartási viszonyainak vizsgálata. VITUKI Beszámoló, 1964. Ismertetés. „Figyelemre méltó gátszakadás". (Los Angeles, 1963). Hidrológiai Közlöny, 1964. 370. o. Tiszai kisvizek vizsgálata. VITUKI Beszámoló. 1965. Az 1965. évi dunai árvíz hidrológiai okai és lefolyása. (Társszerzőkkel) Vízügyi Közlemények, 1966. évi külön kötet. A Sió csatorna múltja és kialakítása. Technikatörténeti Szemle, 1966. A magyar vízszabályozás története. Az Országos Vízügyi Hivatal kiadása, ViZDOK, 1973. Budapest. „A Duna-völgy vizeinek szabályozása" c. II. A. rész, 155-279 o. VITUKI kutatási témák fontosabb összefoglaló jelentései: A Duna mederviszonyainak, a töltések vonalozásának és a hullámtereknek vizsgálata a jég- és árvíz levonulás szempontjából. (Témaszám: 264/1958). A hullámterek és töltések, továbbá a medervándorlás vizsgálata a Tiszán és főbb mellékfolyóin. (Témaszám: 352/1959) A mai vízgazdálkodásnak megfelelő megváltozott folyamszabályozási feladatok meghatározása. (Témaszám: 8.01.03.01.08) A világviszonylatban kialakult folyamszabályozási elvek értékelése. (Témaszám. 1009/1965). VÁGÁS ISTVÁN a műszaki tudomány doktora, aranydiplomás mérnök, c. egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság Kvassay Jenő díjjal kitüntetett tiszteleti tagja, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. MEOVEDOV