Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Emlékezés Károlyi Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából: - Vágás István: Dr. Károlyi Zoltán (1905–1966) centenáriumán

1 Dr. Károlyi Zoltán (1905-1966) centenáriumán Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Kivonat: A természetes vízfolyások nagy mestereként jellemzett dr. Károlyi Zoltán születésének századik évfordulójára emléke­zünk 2005-ben. Elméleti és gyakorlati munkásságának eredményei máig gazdagítják a vízügyi mérnöki szakterületet. A vizek titkait és a magyar folyók szeretetét több, még ma is élö kollégája közvetlenül Tőle tanulhatta. Károlyi Zoltán, vízügyi történelem. Kulcsszavak: Születésének századik évfordulóján arra az idősebbek által még személyesen is ismert mérnök elődünkre emlé­kezünk, akit nekrológjában Lászlóffy Woldemár a termé­szetes vízfolyások nagy mestere ként jellemzett Különle­ges egyéniségnek mondotta, olyannak, akik nem ismét­lődnek, és ezért sohasem pótolhatók teljesen. Dr. Károlyi Zoltán 1905. május 7-én Pécsett szüle­tett. Édesapja, Károlyi Sándor a vízügyi szolgálat neves tagja, az egykori földművelésügyi minisztérium kultúr­mérnöki szolgálata fónöke volt. Házassága is vízmémöki családhoz kötötte: apósa, Kofranek Vendel kerületi felügyelő nevét Ásványrárón a szabályozási munkák halottai emlékműve őrzi. Dr. Károlyi Zoltán mérnöki oklevelének a budapesti Műszaki Egyetemen történt megszerzése után Karlsruhe egyetemén, Theodor Rehbock professzor folyószabályo­zási laboratóriumában szerzett elméleti tapasztalatokat. 1928-1936. közt a Kapós vízfolyás szabályozási, majd a Feketevíz Társulat ártér-fejlesztési munkáinak mérnöke. 1936-ban a sátoraljaújhelyi, 1939-ben a győri folyam­mérnöki hivatal állományába került, amelynek később műszaki vezetője lett. 1945-1947. között a Nyugatra me­nekített magyar dunai hajókkal együtt Paysawban tartóz­kodott, ahol a Kultúrmérnöki Hivatal tevékenységét se­gítette. A háborúban megrongálódott Kachlet duzzasztó célszerű működtetésével elősegítette két elsüllyedt, hajó­zást lehetetlenítő uszály kiemelését. Baráti kapcsolatokat sikerült kiépítenie a bajor kollégákkal, amelyeket külö­nösen az 1954. évi dunai árvíz során hasznosíthatott. A győri folyammérnökségi (1953. után: vízügyi igaz­gatósági) munkaterület a magyar folyammérnöki szolgá­lat magasiskolájának számított. Az 1919-től nemzetközi­vé vált, mozgómedrü Felső-Dunán a hajóút fenntartása a XIX. század második felétől kezdve állandó gondot oko­zott. Károlyi a folyóágy alakulását befolyásoló alapje­lenségek között keresett kapcsolatokat, így figyelme a hordalék mozgásának tanulmányozására irányult. A gör­getett hordalék mennyiségének méréséhez hordalékfogó berendezést szerkesztett. Hazai és nemzetközi szakiro­zottság a tudományos fokozatok azóta is fennálló rend­szerének 1950-ben történt megalapításával egyidejűleg a műszaki tudományok kandidátusát nyilvánította, a­melynek alapján a Műszaki Egyetem is doktorrá fogadta. 1954. végétől Budapesten, a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézetben folytatta tevékenységét. Gaz­dag gyakorlati tapasztalataira támaszkodva értékes tanul­mányok sorával gazdagította a folyami hidraulika és kü­lönösen a medermorfológia irodalmát. Határainkon kívül is ismertté tették nevét a nemzetközi konferenciákra kül­dött tanulmányai. így 1949-ben a Vízépítési Kutatásügy Nemzetközi Szövetsége grenoblei kongresszusán, 1957­ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia konferen­ciáján és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség torontói szimpóziumán, 1962-ben a Szlovák Tudományos Akadé­mia hidrológiai konferenciáján szerepeltek tanulmányai. A hazai szakirodalomban fontos helyet foglalnak el az 1954. és 1965. évi dunai árvizekről kidolgozott értékelé­sei. 1954. árvize után bemutatta a tetőző vízállások Po­zsony és Dunaremete közötti összetartozó görbéinek me­der-feltöltődés okozta változásait. Az 1965. évi (társszer­zőkkel írt) cikkében pedig a csallóközi gátszakadás miat­ti „fordított" kanyarodású árvízi hurokgörbére ad példát. Csorna Jénos 1967-ben készült megemlékezése sze­rint: „Dr. Károlyi Zoltán munkáit a rendkívül éles meg­figyelőképesség, az ötletgazdaság, a nagy gyakorlati ta­pasztalat és a gazdasági vonatkozások iránti kiváló érzék jellemezte. Mint tudós is megmaradt mérnöknek, és szá­mos nehéz, gyakorlati feladatot oldott meg. Egyéniségét önzetlenség, kitartás, derűs optimizmus jellemezte. Tu­dását bőkezűen osztogatta fiatalabb munkatársai között. Mindenki szerette és mindenki fájlalta elvesztését. írása­iban közöttünk marad szelleme. Munkája tovább folyta­tódik azoknak munkájában, akiket ő tanított meg a vizek titkainak csodálatára, a magyar folyók szeretetére". A Magyar Hidrológiai Társaság 1964-ben Bogdánfy Ödön emlékéremmel ismerte el dr. Károlyi Zoltán tu­dományos munkásságát. Ezt követően, rövid másfél év múlva, tevékeny munkásságát kényszerűen megszakítva 1966. február 10-én hunyt el Budapesten. dalmi közleményei alapján a Tudományos Minősítő Bi­Részletek dr. Károlyi Zoltán: „A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása" c. a Vízügyi Közlemények 1955. évi 1-2. füzetének 117-148. oldalain megjelent tanulmányából A felső-dunai mederemelkedések A volt győri folyammérnöki hivatal két ízben készített már részletes tanulmányt a felső-dunai mederemelkedé­sekről: 1937-ben és 1949-ben. Az egymást kiegészítő két tanulmányban, melyeket a magyar-csehszlovák Közös Műszaki Bizottság elé terjesztettek, részletesen kimutat­ták, hogy az 1800-1840 fkm-ek közötti szakaszon a kis­és középvizek a kiindulásul felvett 1923. évtől kezdve állandóan emelkedtek, és az emelkedés mértéke - külö­nösen Dunaremete (Bős) körül - 1949-ig 60-80 cm-t ért el. De beigazolódott az is, hogy 1923. előtt is voltak már tekintélyes emelkedések. Egy másik tanulmányban a győri Vízügyi Igazgatóság kimutatta, hogy a kisvizek szintje 1898 és 1953 között Dunaremeténél (1825,5 fkm) 96 cm-rel, Bősnél (1820,0 fkm) 195 cm-rel, Szápnál (1810,0 fkm) 105 cm-rel emelkedett Figyelmeztetett az árvízi meder feltöltődésére az, hogy már a tömegében jóval kisebb 1940 és 1944. évi ár­vizek szintje is sok helyen megközelítette, sőt, egy he­lyen el is érte az 1899. évi vízszínt, és ennek figyelembe-

Next

/
Thumbnails
Contents