Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Fiala Károly–Kiss Tímea: A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Alsó-Tiszán
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 5. 85 . ÉVF. 3. SZ. észrevehető a fent leírt folyamat, azzal a különbséggel, hogy a partbiztosítás után kb. 40 évvel megfordul a mederkeresztmetszet csökkenése. így a partvédő mü építése előtti szelvényterület kialakítására igyekszik a folyó, mindez azonban már csak a mélység és a közepes mederszélesség növelésével lehetséges. Számításaink azt mutatják, hogy a partvédő müvekkel ellátott szelvényeknél az 1890-es állapothoz képest 2001-ig 6,2-13,5 %-kal csökkent a mederkitöltő vízhez tartozó vízhozam. Ez a változás azonban a felvételek között különböző mértékű és irányú volt. 4. táblázat: A középvízi meder árvízvezető képességének csökkenése antropogén hatásra Szelvény Beavat kozás 1890 1929 1957 1976 1999 Változás 2001 1890-h. képest 212. V.O. 1966 1004,3 1152,2 905,7 929,9 868,8 n.a. -13.5 214. V.O. 1924 1186,9 1276,8 945,7 934,4 1058,2 1099,6 -7,36 215 V.O. 1910 904,2 861 1005,2 1013,3 848,3 n.a. -6,2 Ez az érték azért mondható jelentősnek, mert a 205-225 fkm közötti folyószakaszon 9100 m (45 %) hosszúságú partbiztosltás készült el, azaz a folyó egyensúlyi állapota egy nagyobb szakaszon megváltozott. Tehát a meder vízvezető képessége kedvezőtlen irányba változott. 4. Összegzés A mederszelvények alakja és geometriai jellemzői időben és a folyó hossza mentén szelvényről-szelvényre igen változó lehet, függően attól, hogy milyen a meder és part-fal anyaga, milyenek a kanyarulati- és esésviszonyok, illetve történt-e partbiztosítás a területen. Az egyenes szakaszon lévő, természetes úton fejlődő szelvények alakja (közel) szimmetrikus, míg a kanyarulatokban elhelyezkedőké aszimmetrikus, hiszen itt a sodorvonal megközelíti a partot. A szelvényterületek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a Tisza egyensúlyra törekvő rendszert alkot, hiszen, ha valamelyik geometriai paraméter új értéket vett fel, akkor egy másik ellentétes irányban változott, kiegyenlítve az előbbi hatását. Ám ezt az egyensúlyra törekvést az antropogén hatások jelentősen befolyásolják! A vizsgált területen az 1890-es állapotokhoz képest a meder mélysége 545 %-kal nőtt. A mederszelvények alakja megváltozott, a XIX. század végi tál alakú meder, mára bevágódó, V alakkal jellemezhető. Egyes szelvények területe 4-21 Vokal csökkent. Azoknál a szelvényeknél maradt közel azonos, esetleg 2-3 %-kal növekvő szelvényterület, ahol a folyót nem érintette jelentős antropogén beavatkozás. A partvédő művekkel ellátott kanyarulatokban a szelvényterület csökkenése miatt a Tisza medrének vízvezető képessége csökkent, egyes esetekben az eredetileg 1004 m 3/s vizet szállítani képes középvizi meder mára már csak 868 m 3/s víz levezetésére képes így akár 136 m 3/smal kevesebb mennyiségű víz folyhat át a középvizi mederben. A vizsgálathoz az adatokat az ATIKÖVIZIG szolgáltatta. Köszönjük! geográfus-környezetkutató, ATIKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztály. PhD hallgató a SZTE-TTK Ter mészeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. 2001-ben szerzett PhD fokozatot a Debreceni Egyetemen. Biológia-földrajz szakos oki középiskolai tanár (1994) Egyetemi adjunktus az SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken. Irodalom Barabás B. - Kovács S. - Reimann J. Növekszenek-e az árvizek? Hidrológiai Közlöny, 2004/3. Bodolainé Jakus E. 2003: Az 1998. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól. Vízügyi Közlemények Különszámai. 21-35. Bogárdi I. 2003: Árvízi kockázat elemzés hagyományos és újszerű módszere. Kézirat. Dombrádi E. 2004: Vízhozam- és vízállás-idősorok analízise a folyómeder állapotváltozásainak kimutatására. Hidr.Közl. 84. évf. 57-60. Dunka S.- Fejér L.- Vágás I. 1996: A verítékes honfoglalás Vízügyi Múzeum. Levéltár és Könyvgyűjtemény. Bp Fekete Zs. 1911: A Tisza folyó medrének közép-keresztszelvényei. Vízügyi Közlemények 4-6. füzet 141-148 Félegyházi P. 1929: A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának átlagos szelvény-adataiban a szabályozás kezdete óta 1922. évig beállott változások és azok összehasonlítása. Vízügyi Közlemények XI. évf. 93-102. Gábris Gy. - Telbisz T. - Nagy B. - Belardinelli E. 2002: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai Vízügyi Közlemények Vol 84. 305-322. Gajdos A.: A Tisza folyó árhullámai. Hidrológiai Közlöny, 1996. 2. sz. Hegedűs P. 2003: HEC RAS programrendszer kifejlesztése és alkalmazása az USA-ban. Kézirat. Illés L - Konyecsny K. - Kovács S. - Szlávik L. 2003: Az 1998 novemberi árhullám hidrológiája Vízügyi Közi Különszáma I. 47-77. Károlyi Z. I960: A Tisza mederváltozásai - különös tekintettel az árvízvédelemre. VITUKI Bp. p. 102. Kiss T Sipos Gy-Fiala K. 2002: Recens üledék-felhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közi. Vol. 84. 456-472. Kovács S. 2004: Experiences in Application of HEC-RAS Modell under Circumstances of Flood Waves NATO Adv. Res. Workshop Kvassay J. 1902: A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Vízügyi Közlemények 15. füzet 8-27. Löki J. - Szabó J. - Konecsny K. - Szabó G. - Szabó Sz. 2004: Az erdősültség és az árhullámok kapcsolata a Felső-Tisza vidéken Marosi S. - Somogyi S. (szerk.) 1990 Magyarország kistájainak katasztere MTA FKI Budapest pp. 21.<-219. Nagy I. 2000: Gondolatok az új Vásárhelyi-terv koncepciójának kialakításához, különös tekintettel a Közép-Tisza vidéki árvédelmi helyzetre. Kézirat. Nagy I.-Schweitzer F.-Alföldi L. 2001: A hullámtéri hordalék-lerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények Vol 83 539-564. Reimann J.: Árvízi tetőzések és tartósságok valószínűségének számítása. Vízügyi Közlemények, 2001 év 2. füzet. Reimann J. : Árvízi tetőzések és tartósságok valószínűségének számítása. Vízügyi Közlemények, 2001 év 2 füzet. Schweitzer F. 2001: Társadalom és a környezet: Gátépítés vagy hullámtérbővítés. In: Keményfi R -llyés Z. (szerk.): A táj megértése felé. Debrecen pp. 95-103 Schweitzer F. 2003: Folyók hullámterének fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel. A Tisza és vízrendszere. MTA. Schweitzer F. - Nagy I. - Alföldi L. 2002: Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében. Földrajzi Értesítő Vol. 51. 257-278. Somogyi S. (szerk.) 2000: A XIX. század folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA Földrajztud. Kutatóinti Bp. p. 302. Somogyi S. 2003: A Tisza és az ember. In: Teplán I. (szerk): A Tisza és vízrendszere. 1. kötet. Budapest, MTA 91-105. Török I. 2000: Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása. Un: Pálfai I. (szerk): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, Szeged, pp. 125-131. Vágás I. 2003: Az 1998 novemberi árhullám hidrológiai értékelése a Tisza-völgyi árvizek sorában. Vízügyi Közi. Különszáma 1 85-91. Váradi J - Nagy I. 2003: A Tisza-völgy vízgazdálkodásának jövőképe. In: Teplán /. (szerk): A Tisza és vízrendszere. I kötet. Budapest, MTA 117-132. Vízrajzi Osztály 1898-1906: A Tisza hajdan és most. Budapest A kézirat beérkezett: 2004. november 11. FIALA KAROLY: KISS TÍMEA:
