Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Faludi Gábor: „A Duna fölfedezése”. Impressziók–jegyzetek egy könyvről

49 "A Duna fölfedezése" Impressziók-jegyzetek egy könyvről Faludi Gábor 6500. Baja, Batthyány u. 7. Kivonat: Aki életútját megismeri, nagy tisztelettel csodálja az olasz hadmérnök, osztrák tábornok gróf Luigi Ferdinándé Marsigli (1658-1730) többsávú, ott, akkor, abban a korban számos tudományág fejlesztésében elért maradandó teljesítményét. Küzdelmes, maga választotta életútjának több mozaikját, tudományos eredményeinek jelentős részét "A Duna fölfedezése" (Vízügyi levéltár és Könyvgyűjtemény 2004.), című dokumentum-gazdag, vonzó kötet közvetítésével ismerhetjük meg. Dr. Deák Antal András a Múzeum tudományos főmunkatársa magyarra fordította, majd közel 2 évtizedes aprólékos munkával kereste-kutatta a Marsigli-életmü eredeti forrásait Az összetételében, szerkezetében a szokványostól eltérő, nyomdatechnikailag rendkívül igényesen kivitelezett könyvet bevezető dolgozatban dr. Deák Antal András történész-szakíró biztos támaszt ad az olvasó eligazodásához, vízügyi történelem, Duna, kartográfia. Kulcsszavak: A 20-21. század fordulójának embere zaklatott, túlhajszolt, az anyagiakat mindenek fölé helyező, a modernség áldását és átkát is hordozó, ellentétekkel átszőtt, szorongó világban él. A ma embere úgy vélhetné, hogy amikor Luigi Ferdinando Marsigli jóvoltából 300 évvel ezelőtt a Duna fölfedezése megtörtént, az európai viszonyok kedvezőbbek voltak nagyívü, maradandó értékű gyakorlati és tudományos eredmények eléréséhez. Kétségeim vannak, hogy így volt-e. Európa az emberiség számára akkor - előtte és utána is nagy értékeket hozott létre, de pusztította önmagát és másokat is. Az újkorban (is) számunkra nehezen áttekinthető, folyamatosan változó soknemzetiségű államalakulatok, sz8övetségek jöttek létre, bomlottak fel. Századokat átszőttek az európai hatalmak bonyodalmai, háborúi, dinasztikus kapcsolódásai-intrikái, a vallásháborúk, a felkelések.... Mohács után (1526) Közép-Európában, a Közép-Duna medencében az osztrák Habsburgok vezetésével mindenekelőtt a pusztító török betörések ellen kellett védekezni. Vesztes és győztes csaták, rövidebb-hosszabb megszállások, eseti békekötések, alkudozások, tárgyalások, szétdarabolt államalakulatok, sarc, árulás, túszok, váltságdíjak stb. követték egymást. Történelmi tény az is, hogy századokon át a véres, pusztító háborúk elsődleges színtere a Kárpátmedence, a Duna középső völgye, azaz Magyarország volt. * A megújuló és erősödő török támadások teljes és végleges kiszorítása az 1600-as évek utolsó évtizedében történt. A történeti hitelesség, a viszonyítási szándék íratja le velem egy hosszú, tragikus folyamatot lezáró és új, a török utáni időszakot elindító, a karlócai békekötést kikényszerítő zentai csata lényegét. 1697. július 5-én 1. Lipót kinevezte Savoyai Jenő herceget, a nagytekintélyű, sikeres, kiváló katonai vezetőt a magyarországi hadak főparancsnokává. Savoyai csapatai 1697. szeptember 11én a Szeged ellen felvonulóban lévő II. Muhamed szultán vezette török haderőt a Tiszán való átkelésekor Zentánál megtámadták s megsemmisítő csapást mértek arra. A csata "mérlege": "Török részről elesett a nagyvezér s a janicsár aga, 27 basa cs főtiszt és 22.000 ember, 15.000 esett fogságba, vagy fúlt a Tiszába; 9000 szekér, 15.000 ökör, 6000 teve, 7000 ló, 100 nagy és 60 kisebb ágyú, 500 zászló és az egész tábor képezte a hadi zsákmányt." {Nagy Képes Világtörténet, IX. kötet 328. oldal - szerkesztette, írta Marczali Henrik). Kétségtelen az is, hogy az 1699. január 26-án Karlócán a törökkel kötött béke (valamennyi tárgyalás a magyarok kizárásával történt!) újabb nagy területekre terjesztette ki az osztrák Habsburgok uralmát, és hozzájárult ahhoz, hogy a monarchia egyes részei közt szilárdabb gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s a XVIII. században Bécs a Duna medence gazdasági központjává váljon. Az előzőekben felvillantottak betekintést adhatnak a kor történetébe, Marsigli tevékenységének színterére, amelyben döntő fordulat a zentai csatát követő karlócai béke volt. Aki életútját megismeri, nagy tisztelettel csodálja az olasz hadmérnök, osztrák tábornok gróf Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) többsávú, ott, akkor, abban a korban számos tudományág fejlesztésében elért maradandó teljesítményét. Küzdelmes, maga választotta életútjának több mozaikját, tudományos eredményeinek jelentős részét "A Duna fölfedezése" (Vízügyi levéltár és Könyvgyűjtemény 2004.), című dokumentum-gazdag, vonzó kötet közvetítésével ismerhetjük meg. MAPPA GENERALIS DANUBII Részlet 1. ábra Illusztráció Marsigli könyvéből