Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Bozán Csaba–Körösparti János: Földárja a Dél-Alföldön
BOZÁN Cs. - KÚRÖSPART1 J.: Földárja a Dél-AlföldOn 9 1. N»f> eUctulUru, portiui bvoM>krrt«f; 2. KJi «Ihoilliiiú, víz rá ró >(«apctt|; J. A Mpidkorl rüt|iki( u eWo kafirvooiibik; 4. A h.rim.dUö.wkJ léUgek fH.nn«; 5. K*>kir*eg«k ai ártád íur» 7. ábra: 1941-42-es belvizeidntési térkép, Kreybig (1942) nyomán 3.2. Kiváltó és befolyásoló tényezők A földárja kialakulásában számos tényező a körülmények megteremtésében játszik szerepet, mint a földtani és talajtani felépítés (mint állandó tényezők), míg az időjárási és talajvízjárási anomáliák a jelenség kialakulásának okozói (változó tényezők). Állandó tényezők A jellegzetes folyóvízi üledék-képződési ciklusok és a függőleges mozgások egy, az egész medencére kiterjedő bonyolult hidraulikai rendszert hoztak létre (8. ábra). Ebben a rendszerben a víz mozoghat a talaj és a rétegvíz között, történhet csapadék beszivárgás és talajvíz feláramlás, de a lényeges az, hogy nyomásváltozások is terjedhetnek, melyek felfakadó vizet eredményezhetnek egyes területeken. 8. ábra: Földtani szelvény a Dél-Tiszántúlról, Rónai (1967) Talajtani szempontból azok a területek jelentősek vízfeltöréses szempontból (9. ábra), ahol hiányzik a legfelső vízzáró réteg (sraffozás nélküli foltok). Itt fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy az eltemetett folyómedrek hatása a földárja megjelenésében számottevő, ugyanis a vízfeltörések jellemzően folyómederre emlékeztető képet mutatnak (10. ábra). Az eltemetett folyómedrek elhelyezkedésére vonatkozó irodalom rendkívül széles körű, melyből illusztrálásként néhányat bemutatunk (11-12-13-14. ábra). Talán érdekesebb, hogy számos települést átszelnek ezek a folyómedrek, mint pl. Nagykamarást (15. ábra), Hunyát (16. ábra), de ezeken kívül még Kétegyházát, Orosházát és még lehetne sorolni azokat a településeket, ahol a belvíz komoly belterületi problémákat okoz. 11. ábra: Nagykamarás környékének felszínalaktani 12. ábra: Körös-Maros közi síkság régi medrei, Somogyi (1969) Gazdag (1960) nyomán 9. ábra: A legfelső vízzáró réteg felszíntől való távolsága és vastagsága, Kuti és Müller (2003) nyomán, (Készült a HA KI megbízásából a MÁFI-ban) 10. ábra: Az 1979. évi talajvízfeltörések a Maroshordalékkúpján (Pálfai, 1986 ) MÉÉi
