Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Nagy István: Általánosítható árvízvédelmi tapasztalatok a Közép-Tiszán: „Teret a folyóknak”
NAGY I.: Általánosítható árvízv édelmi tapas ztalatok a Közép-Tiszán 5 2. ábra Hogyan tovább? Az árvízvédelmi töltések jelenlegi előírt koronaszintjét egyes szakaszok kivételével - 1974-ben állapították meg, amely közel azonos az 1934-ben előírtakkal. A Tisza-menti árvízvédelmi töltések 56 %-ban felelnek meg az előírásoknak. Az árvízszintek emelkedése miatt a jelenlegi előírások szerint kiépített árvízvédelmi töltések ma már mintegy 600 km-en nem nyújtanak kellő védelmet. Amennyiben nem kívánjuk az előírt töltés koronaszintet emelni, akkor folytatni kell a rendszer kiépítését az előírásoknak megfelelően. Ezzel egyidejűleg oly mértékben kell javítani az árvízi meder vízszállító képességét, és olyan árvízi tározó kapacitásokat kell építeni, hogy az 1 %-os valószínűségű vízhozamot ajelenleg érvényes mértékadó árvízszinten tudjuk levezetni. A vízgyűjtőn és az árvízi mederben prognosztizált folyamatok figyelembe vételével, meg kell tervezni a vízszállító képesség csökkenésének ellensúlyozásához szükséges beavatkozásokat 50-100 éves időtávlatra. A Tisza mentén ki kell jelölni mindazon területeket, amelyek az árvízi meder bővítéséhez és árvízi tározók létesítéséhez szükségesek. Ezen területek jövőbeni hasznosítására, beépítésére külön előírásokat kell törvényben meghatározni, vagyis teret kell biztosítani a Tiszának és mellékfolyóinak árvízi hozamai levezetéséhez és a várható igényeknek megfelelő vízkészletek tározásához. Magyarország vízgazdálkodási helyzete, az előttünk álló feladatok, szükségessé teszik a színvonalas szakember-képalkalmas szervezeti rendszer működtetését. 1990-től folyamatos a vízügyi szakemberképzésnek, a tudományos intézményeknek, és az árvízvédekezésben résztvevő vízügyi szervezeteknek leépítése. Meddig folytatható ez így tovább? Ez az ország érdeke? Az elmúlt évek rendkívüli vízgazdálkodási eseményeit tekintsük a természet jóindulatú figyelmeztetésének. Itt az ideje, hogy felelősséggel értékeljük helyzetünket, és amíg nem késő, megtegyük a szükséges intézkedéseket. Irodalom Barabás B. - Kovács S. - Reimann J: .Növekednek-e az árvizek? Hidrológiai Közlöny, Bp. 2004. 3. Bogárdi /.: Árvízi kockázat-elemzés hagyományos és újszerű módszere. Kézirat, 2003. Dunka S.- Fejér L.- Vágás /.: A verftékes honfoglalás. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp., 1996. Gajdos A.: A Tisza folyó árhullámai. Hidrológiai Közlöny, 1996. 2. Hegedűs P.: HEC-RAS programrendszer kifejlesztése és alkalmazása az USA-ban. Kézirat, 2003. Kovács S.: Experiences in Application of HEC-RAS Modell under Circumstances of Flood Waves. NATO Adv. Res. Workshop 2004. Nagy /.: Gondolatok az új Vásárhelyi-terv koncepciójának kialakításához, különös tekintettel a Közép-Tisza vidéki árvédelmi helyzetre. Kézirat, 2000. Reimann J.: Árvízi tetözések és tartósságok valószínűségének számítása. Vízügyi Közlemények, 2001. 2. füzet. Schweitzer F.: Folyók hullámterének fejlődése, kapcs. az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel. A Tisza és vízrendszere. MTA, 2003. Váradi J. - Nagy /.: A Tisza-völgy vízgazdálkodásának jövőképe. MTA, 2003. A kézirat beérkezett: 2004. december 7. zést, tudományos háttér biztosítását, és a végrehajtásához NAGY ISTVÁN 1967-2004 a KÖTIVIZIG dolgozója, 1976-86 igazgatóhelyettes főmérnöke, 1986-2004 igazgatója. Részt vett a kiskörei létesítmények üzemeltetési és hasznosítási rendszerének kialakításában és fejlesztésében. Módszert dolgozott ki műszaki doktori értekezésében belvízrendszerek üzemeltetésének, fenntartásának és méretezésének továbbfejlesztésére, amit különösen az ezredforduló nagy belvízvédekezéseinél és a belvízrendszerek gazdaságos fejlesztésénél hasznosíthatott. Irányította a most múlt évszázad Közép-Tisza vidéki legnagyobb árvíz-, belvíz- és vízminőség védekezéseit. Kezdeményezte a Vásárhelyi-terv jelenlegi kiegészítését, kidolgozva annak koncepcióját, irányítva annak szakmai megalapozó munkáit.