Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Déri József: A tiszai erdőborítottság változása és nagyvízi hatásvizsgálata

DÉRI J.: A tiszai erdőborltottság változása és nagyvlzi hatásvizsgálata 53 3. láblázat: A Tisza magyarországi hossz-szelvényére meghatározott nagyvfzi hatásvizsgálati függvény ellenőrzése Mérőhely Kkm Észlelt Számított Mérőhely Kkm H, H,/H

0 H, H,/H

0 Tiszabecs 744,3 708 1,323 691 1,292 Tivadar 705,7 958 1,274 951 1,267 Vásárosnamény 684,5 923 1,026 1026 1,140 Tokaj 543,1 928 1,079 952 1,107 Szolnok 334,6 1041 1,164 960 1,074 Csongrád 246,2 994 1,070 990 1,066 Mindszent 217,7 1000 1,048 1000 1,048 Szeded 173,6 960 1,040 976 1,058 Megjegyzés:H, = 1945-2000 között észlelt legnagyobb vízállás Ho = 1889-1944 között észlelt legnagyobb vízállás 4. táblázat: A csapadék és az erdőterület változásának hatása a tetőző vízállásokra Megjegyzés: (1) A tetőző vízállásokat számottevően befolyásolják a jelentős külföldi víztározók, illetve az árvédelmi töltésszakadások, valamint a folyócsatornázás hatása A hatásvizsgálat eredménye Az (1) hatásvizsgálati függvény alkalmazásával becslés készült a vízgyűjtő területi éves csapadékátlag, valamint az erdőborítottság különböző mértékű, illetve egyidejű és nem egyidejű változásának a tetőző vízállásra gyakorolt hatásáról. A becslés eredményét a 4. táblázat foglalja össze. A becslés négy hatásvizsgálati változatra terjed ki. Ezek szerint vizsgálat készült arról, hogy - a jelenlegi átlagos évi csapadék 40 %-os növekedése milyen mértékű LNV-növekedést eredményezhet, - a jelenlegi vízgyűjtőterületi erdőborítottság 10 % növekedése és ezzel egyidejűleg érvényesülő 10 %-os erdőterület-csökkenés milyen mértékű LNV-növekedést eredményezhet, - a jelenlegi erdőborítottság 10 %-os növelése (újraerdősítés) milyen mértékű LNV-csökkenést eredményezhet. A 4. táblázatban összefoglalt hatásbecslési eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetők: - megállapítható, hogy a jelenlegi erdőterület 10 %-os további csökkenése 0,5-1,5 m tetőző vízszint (LNV) növekedést okozhat, ami jelentős árvízi kockázatot eredményezhet, - szembetűnő, hogy az erdőborítottság viszonylag kismértékű (10 %-os) csökkenése számottevően nagyobb mértékű tetőző vízállás-növekedést eredményez, mint a területi csapadékátlag viszonylag jelentős mértékű (40 %-os) növekedése. Figyelemre méltó, hogy az erdőborítottság kismértékű (10 %-os) növelése (újraerdősítés) jelentős mértékű tetőző vízállás-csökkenést eredményez, - a tetőző vízállásokat számottevően befolyásolja a folyócsatornázás hatása (Tisza, Szolnok), valamint a jelentős külföldi víztározók, illetve árvédelmi töltés szakadások (mel lék-vízfolyások). 5. Összefoglaló értékelés A jelen tanulmány olyan hosszú távú, több évtizedre kiható emberi tevéeknység (erdőírtás) hidrológiai hatásvizsgálatával foglalkozik, amely számottevő mértékben befolyásolja az árvízvédelmi fejlesztéseket és az árvízi kockázatokat. A bemutatott és ellenőrzött módszer hozzájárul az árvízvédelmi fejlesztések tudományos megalapozásához. A bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy a Tisza vízrendszerében kialakult árvízi kockázatok növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az erdőborítottság csökkenése. Az erdőborítottság jelenlegi szintje több vízgyűjtő-területen meghaladta, illetve megközelítette a kritikus szintet. Ezeken a területeken a viszonylag kisebb (vagy ugyanazon) csapadék a korábbiakénál nagyobb árvízi kockázatotjelent. A Tisza magyarországi szakaszának 8 szelvényére, valamint a Tisza 10 mellékfolyójának magyarországi szelvényére vonatkozóan megtörtént a vízgyűjtőterületek erdőborítottságának és hosszú távú változásának meghatározása, az erdőborítottság-hiány számszerűsítése és lehetővé vált az erdőterület-csökkenés nagyvízi hatásvizsgálata. Három független változós, nemlineáris hatásvizsgálati függvény készült, amely alkalmas az erdőterület-csökkenés és a területi csapadéknövekedés tetőző nagy vízszintekre gyakorolt hatásának becslésére. Ezzel lehetővé vált a nagyvízi kockázatot számottevően növelő egyik jelentős emberi tényező hatásának számszerűsítése. Ennek különös jelentősége van, ugyanis a közelmúlt árvizei során észlelt szélsőséges vízszintek egyes hidrometeorológiai tényezők viszonylag kedvező alakulása ellenére következtek be. A közeljövőben az időszakos hidrometeorológiai kockázatokra halmozódó területhasználati és vízhasználati kockázatok egyidejű érvényesülésével kell számolni, ezért az országhatáron átterjedő árvízi kockázat kezeléséhez a tudomány eredményeit célszerű továbbfejleszteni és tervszerűbben figyelembe venni. 6. Irodalom Bálint Z.-Konecsny K.-Szabó J.: Az erdőborltottság változásának hatása a Felső-Tisza vízjárására, MHT Országos Hidrológiai Vándorgyűlés, Gyula, 2001 Déri ].: A vízgyűjtő-területi növénytakaró-változás hatásai a növényi tápanyagok kimosódására, Hidrológiai Közlöny, 1986/6 Gerlai P.: Erdőterületek vízvisszatartásának jelentősége és lehetséges növelésének hatása, Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály előadó ülése, Budapest, 1985 június Illés, L-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőjében, Vízügyi Közlemények, 2000/2 Rahmaninov, V. V.: Vodoregulirujuscsaja rol leszov (Az erdők vízszabályozó szerepe), Tmdie Gidrometcentra, 1975. 152. k p. 1-192, A kézirat beérkezett: 2004. október 6. Évi átlagos csapadék P„m Észlelt LNV Hi, cm Várható LNV, cm Vízfolyások, mérőhely Vízgyűjtőterület S„ km

J Erd6-i terület S„ % Évi átlagos csapadék P„m Észlelt LNV Hi, cm P.+ 40 S, -10 % P. +40 % S,-10 s, +10 % Évi átlagos csapadék P„m esetében 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Tisza 9707 51,4 1,327 708 717 735 762 651 Tiszabecs 12540 45,6 1,245 958 984 1008 1046 892 Tivadar 29057 41,5 0,956 923 1071 1099 1138 973 Vásárosnamény 49449 41,2 0,805 928 990 1015 1052 899 Tokaj 73113 39,4 0,746 1041 996 1021 1058 903 Szolnok 75452 38,2 0,718 994 1027 1052 1091 932 Csongrád 106204 31,5 0,710 1000 1038 1065 1103 977 Mindszent 138408 34,2 0,709 960 1012 1038 1076 919 DÉRI JÓZSEF dr., oki. vízépítő mérnök, hidrológus szakértő, a VITUKI Rt. ny. tud. főmunkatársa Mellékfolyók 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Szamos, Csenger 15283 31,4 0,756 902 846 869 901 769 Bodrog, F berecki 12886 40,8 0,761 795 783 804 833 712 Hernád,Hidasnémeti (1) 4515 59,0 0,695 404 377 387 401 343 Sajó, Bánréve 3239 64,0 0,693 455 492 505 523 447 Sebes-Körös,K.szakál (1) 2489 45,1 0,793 456 663 681 706 566 Fekete-Körös, Sarkad (1) 4302 46,7 0,795 911 988 1014 1050 898 Fehér-Körös, Gyula (1) 4251 35,9 0,761 786 860 882 914 781 Kettös-Körös, Doboz 8922 39,6 0,692 948 998 1024 1061 906 Hármas-Körös, Gyoma (1) 19715 23,6 0,653 918 997 1028 1066 905 Maros, Makó 30149 45,5 0,707 624 707 725 752 641