Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés (A 2001. márciusi felső-tiszai árvíz)

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 2

. SZ. A felhasznált irodalom: Haines, Ch.: Mackenzie River Odyssey Canadian Geographic 19891990. dec.-Jan. pp.: 78-88 Kozák Miklós: A vlzerőhasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai Vízügyi Közi., 2002/1. LXXXIV. pp.: 88-113 Mosonyi Emil: A vízerőmű és jövöjc. Vízügyi Közlemények, 2002/2. LXXXIV. pp.: 170-172 Ramsey, B.-Murray, D.: The Big Dam Country Fort St. John, B.C. 1969. Canada, pp.: 140-280 Canadian Oxford World Atlas New Edition, Toronto Oxford University Press Gl 021.C36. 1993. A kézirat beérkezel

I: 2004. szeptember 23. Abstract: Key words: KOROMPAI

GÁBOR 1. ábra. A Bennet-gát körzete History of the Canadian W.A.C. Bennet Dam's building Korompai, G. The Canadian W.A.C. Bennett Dam and its hydropower station had been built between 1963 and 1968 in the western British Columbia Province. It is located in the last canyon of the Rocky Mountains where the Peace River enters the area of the high prairie. The high capacity powerhouse (generating almost 2400 MW) required a large reservoir which stretches deep into the mountain chains. The largest hydropower station of the Peace River transports electricity as far as Vancouver and as a consequence of its excellent accessibility it is characterised by considerable tourist traffic, reservoir dam, hydropower, Canada. dr., ny. egyetemi adjunktus. Történelem-földrajz szakos középiskolai tári diplomáj&t a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte (1962). Néhány évi tanítás és hivatalnokoskodás után tanársegédi kinevezést nyert egykori egyetemének Gazdaságföldrajzi Tanszékére, aminek mostani neve: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék. 1969-ben megvédte „A dunai áruszállítás gazdasági földrajzi vizsgálata" c. egyetemi doktori disszertációját. Kandidátusi értekezése hasonló témakörben készül, aminek irányítását dr. Enyedi György akadémikus, első tanszékvezetője, illetve néhai dr. Fekete György professzor végezte. Kutatási területe elsősorban a vízi szállításhoz kapcsolódó közlekedés-földrajzi témakör. 1995-ben - mint a tanszék legidősebb oktatója - nyugdíjba vonult, de ma is óraadóként dolgozik. Könyvismerteté

s A 2001. márciusi felső-tiszai árvíz A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiadása, a VIZITERV Consult Kft közreműködésével. További közremüködök: Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóság és „Román vizek" Kolozsvári SzamosTisza Vízügyi Igazgatóság. Szerkesztő Bizottság: Bodnár Gáspár, Fazekas László, Illés Lajos, Kerti Andor, Pesel Antal. Nyíregyháza, 2004. (297 oldal, 17 x 24 cm formátum, négy fejezet, színes ábrákkal). A könyv fejezeteinek címe és szerzői: I. Bevezető: a Szerkesztő Bizottság. II. Az árvíz hidrológiája: dr. Konecsny Károly, dr. Bálint Zoltán. III. Az árvízvédekezés: Bodnár Gáspár, Kerti Andor, Horváth Gábor, dr. Bálint Zoltán, Illés Lajos. IV. 1. Az árvízvédelmi töltésrendszer és tartozékainak fejlesztése: Bodnár Gáspár, Kerti Andor. IV.2. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, a program felső-tiszai elemei: dr. Kertai István, Illés Lajos, dr. Szlávik Lajos. IV.3. A beregi ártéri öblözet árvíz-lokalizációs tervének korszerűsítése: Illés Lajos, Kerti Andor, Bodnár Gáspár. IV.4. A Felső-Tisza vidéki előrejelző rendszer fejlesztése: Illés Lajos, dr. Bálint Zoltán. IV.5. Egyéb külföldi felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztési programok: Illés Lajos. A könyv bevezetőjében idézi a 2001. március 6-án bekövetkezett tiszai gátszakadás okozta katasztrófát elemző, hivatalból kirendelt Szakértő Bizottság jelentését és javaslatait. Ezek szerint a Vízügyi Igazgatóság megtett intézkedései helyesek voltak. A határ menti töltésszakaszok magassági biztonságának megnövelése múlhatatlan. Nemzetközi együttműködés keretében szükségesek az erdőmüvelés, folyógazdálkodás, hegyvidéki víztározás jelen és jövő hatásainak elemzésére, a vízjárás alakulásának előrejelzésére vonatkozó kutatások. A könyv szerzői állást foglalnak a Felső-Tisza és mellékfolyói vízállásainak és vízhozamainak jövőben várható alakulásáról. Ennek keretében közlik a matematikai statisztikai vizsgálatok nyomán reálisan előfordulható szélsőséges értékeket. Vizsgálják a vízgyűjtő terület erdőborítottsági viszonyainak történelmi alakulását is. Megállapításuk szerint a több kiváltó tényező együttese által okozott árvizek kedvezőtlen hidrometeorológiai feltételek közötti előfordulása az erdők árhullám levonulást befolyásoló hatását jelentősen csökkentheti. Fontos megállapítás (99. old.): „Töltésszakadások nélkül az észlelteknél akár 0,5 m-rel magasabb vízállás, ill. 1000 m

3/s-mal nagyobb maximális vízhozam következett volna be", (a Tiszán, Tivadar vízmércéjén). E szelvényben kereken 4200 m

3/s volt a maximális vízhozam 2001ben. Vagyis a becsült összes vízhozamnak mintegy ötöde a gátszakadás helyén kb. fél méteres apadáshoz vezethetett. (Távolabb ez az érték fokozatosan csökkent). A tervezett tiszai szükségtározások hatásfelméréséhez tehát a hasonló adatok lényegesek lehetnek. Az árvízkatasztrófák tanulságai a későbbi árvízvédekezések eredményességének megalapozói. A most megjelent könyv remélhetőleg e vonatkozásban is célját éri. Dr. Vágás István