Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Bárdossy András–Molnár Zoltán: Felszín alatti víz észlelőhálózat optimalizálásának módszere

BÁRDOSSY A. - MOLNÁR Z.: A felszín alattti vlz észlelöh&lózat optimaslizációja 61 Az észlelőhálózat bővítést is tartalmazó optimalizáci­ója esetén fontos feltételezés, hogy a bővítésre kijelölt terület a variogrammok meghatározásakor figyelembe vett területtel közel azonos általános jellemzőkkel leírható térben fog elhelyezkedni. Bővítés esetén csak a bővítés során figyelembe vehető helyek koordinátáit kell megadni a programnak. A 12. áb­rán azt mutatjuk be, hogy a hálózat bővítése esetében ho­gyan alakul az egyes kút darabszámok esetében a hálózat kútjainak összesített átlagos normált szórása a különböző figyelembe vett jellemzőnél. Vagyis a szórt pontként meg­adott kutak adatai alapján hogyan (milyen pontossággal) tudunk vízfelszín térképet készíteni Konf.-t alkotó kutak síima [db] 12. ábra: A hálózat bővítése során kapott célfüggvény a kutak száma függvényében Itt jegyezzük meg, hogy csak a távlati vízbázisok biz­tonságba helyezési munkái során létesített vízminőség ész­lelő kutaknak vannak vízminőségi adatai. A távlati vízbázi­sok nagyszámú kútjából csak 8-on végeznek rendszeresen vízminőségi vizsgálatot. Ezt a 8 kutat feltétlenül bennmara­dó kútként, a többi távlati vízbázis kutat választható kút­ként kezelte az optimalizációs program. Jelenleg igazán több réteget egy függélyben vizsgáló kútcsoport (ún. többcsöves kút) a vizsgált területen nincs. Néhány kút kismértékű mélységi különbséggel létesült a távlati vízbázisok területén. Ezek közül a végleges hálózat­ba néhányat be lehet emelni. Az észlelő hálózat többcsöves kutakkal való kiegészítése a további vízbázis védelmi mun­kák és/vagy vízrajzi beruházások során valósulhat meg. A vizsgálatok során kiderült, hogy a meglévő észlelő hálózat egyes helyeken túl sűrű, míg máshol nagyon hiá­nyos. Ezért új kutak helyét jelöltük ki a vizsgált területen, figyelve arra, hogy az EU előírásoknak megfelelően tele­pülés és településen kívüli kútpárok is kijelölhetők legye­nek. Ezeket a kutakat többcsöves kutanként javasoljuk megvalósítani. A meglévő törzshálózati és vízbázis kutakat, valamint a javasolt kutakat (kúthelyeket) nem egységes súllyal vettük figyelembe az optimalizálás során. A következők szerint súlyoztuk a munkába vont kutakat: I. táblázat: Az egyes kutak súlyozási értékei A súly Megnevezés mértéke 10 Távlati vízbázisok vízminőségi észlelő kútjai 8 Meglévő törzshálózati és üzemi kutak 6 Javasolt létesíthető többcsöves kutak 3 Egyéb meglévő, v létesülő távlati vízbázis kutak Az optimalizációs eljárás kidolgozott módszere kü­lönféle arányban tudja figyelembe venni az optimalizálás rész feltételeit. A számításaink során a következő arányo­kat adtuk meg a programnak. II. táblázat: Az egyes összefüggések aránya Jellemző (kapcsolat) Figyelembe vétel súlya Meglévő kutak adatsorai közötti korrelációs kapcsolatok 45% A még bevonható kutak térbeli (variogram) összefüggései 45% A számításba vehető kutak súlyozása alapján 10% A 13. ábrán bemutatjuk, hogy az összes figyelembe Vett feltétel összevont kapcsolati mutatója hogyan alakul. 0 10 20 10 40 60 C0 70 10 M 100 Konf.-t alkotó kutak nlmi [db) 13. ábra: Az összes figyelembe vett jellemző kapcsolati görbéje A 14. ábrán a későbbi változatok összehasonlíthatósága érdekében bemutatjuk a jelenleg üzemelő észlelőhálózat pon­tosság térképét. Az ábrán jól látható, hogy a meglévő kutak (X-szel jelölve) környékén magas a pontosság, azoktól mes­szebb, pl. a Rába mentén nő a pontatlanság mértéke. «»000 500000 505000 510000 515000 520000 525000 530000 535000 540(100 14. ábra: Jelenleg üzemelő észlelőhálózat számítási pontosságának hibatérképe A 15. ábrán a hálózat egyenletesebb eloszlása érdekében figyelembe vehető távlati vízbázis és újonnan telepíthető ku­takat is számításba vont, de csak 40 talajvízszín észlelő kutat tartalmazó hálózat pontosság térképét mutatjuk be. Az ábrán jól látható, hogy a meglévő kutakból kihagyva, de a lehetsé­ges kutakból még bevont mérési helyekkel jelentősen javult a talajvízszint észlelő hálózat pontossága (a számítás normált szórása). A talajvízszín észlelő hálózat pontosságának növelése ér­dekében az észlelésbe bevonható kutak számát növeltük. 50, majd 70 észlelő kutat tartalmazó hálózatok esetén a nagy szá­mú bevont újabb mérési helyekkel tovább javult a hálózat pontossága. A 70 kutat tartalmazó hálózat esetén (16. ábra) már csak néhány kis foltban található nagyobb pontatlanság.

Next

/
Thumbnails
Contents