Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

182 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. sítás mellett Ezek az értékek kissé elmaradnak a májusi kísérletben kapott értékektől, de szintén azt támasztják a­lá, hogy a természetes vízben mindkét helyen elegendő az ásványi tápelem kínálat a baktériumok szaporodásá­hoz, és hogy a Zala-torkolatban 3-szor annyi a biológiai­ag hozzáférhető DOC koncentráció, mint a Keszthelyi­medencében. Ekkor ez a DOC csőkkenés a Zala-torko­latban a víz DOC koncentrációjának 12-14 %-át a Keszthelyi-medencében pedig 7 %-át tette ki A Siófoki­medencében a májusit is meghaladó DOC fogyás volt mind a természetes (0,34 ± 0,35 mg l" 1) mind a tápelem­dúsított kísérleti edényekben (0,70 ± 0,22 mg l" 1). A Sió­foki-medencében ebben az időszakban is limitálták az ásványi tápelemek a baktériumok működését. Ekkor ter­mészetes viszonyok kőzőtt a DOC koncentráció 4%-a volt hozzáférhető (a nagy szórás miatt ez az adat fenntar­tásokkal kezelendő), mely 8,5 %-ra emelkedett tápelem­dúsítás hatására, elérve a Keszthelyi-medencében kapott értéket Zalatorkolat Keszthelyi- Siófoki-medence medence 4. ábra. A biológiailag hozzáférhető DOC koncentráció a Zalatorkolatban, a Keszthelyi-medencében és a Sió­foki-medencében 2003. július 21.-én vett vízmintákkal végzett kísérletek szerint összefüggés a DOC hozzáférhetősége és huminter­mészete között A kísérletek indulásakor mért DOC frakciók koncent­rációját és a víz színintenzitás értékeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az oldott szervesanyagok anyagi minősége befolyá­solja a DOC biológiai hozzáférhetőségét A hozzáférhető DOC koncentráció valamint a víz összes DOC koncent­rációja között pozitív összefüggést kaptunk, de még szo­rosabb az összefüggés a huminanyagoknak tulajdonítha­tó DOC koncentrációval és a Pt-szín koncentrációval. Ezzel szemben a hozzáférhető DOC koncentráció és a DOC nem-huminanyag frakciója között meglehetősen laza összefüggést kaptunk. Az egyenesek metszéspontjá­ból (x-tengely) becsülhető az összes hozzáférhetetlen DOC koncentráció, ez a vizsgált esetekre 5 mg r'-nek a­dódott, melyből a nagyobb hányad (3 mg l" 1) a nem-hu­mínanyagnak tulajdonítható. (Ezt a megállapítást az eset­számot is növelve további, más évszakokban végzett kí­sérletekkel kívánjuk megerősíteni.) 1. táblázat DOC frakciók és a víz színintenzitása a kí­sérletek indulásakor Időpont Koncentráció ( mg t 1' Zala­torkolat Keizthlyi­medence Slófold­medence 2003. máj. 13 Nemhuminanyagok 4,95 3,19 4,17 Fulfosavak 7,71 4,61 3,07 Huminsavak 1,29 0,03 0,48 Pt-szin 81,18 13,22 2,31 Időpont Koncentráció ( mg l" 1* Zala­torkolat Keazthlyi­medence Siófoki­medence 2003.JÚL 21 Nemhuminanyagok 5,66 4,64 4,50 Fulfosavak 7,72 3,89 3,26 Huminsavak 3,07 0,60 1,20 Pt-szín 95,44 11,54 9,02 Eredményeink szerint a Balatonban a huminanyagok hozzáférhetőbbek a baktériumok számára, mint a nem­huminanyagok. Korábban már bemutattuk, hogy a nem­huminanyagok viszonylagos részesedése a DOC-ból a tó keleti területe felé nő, és hogy a szervesanyagok egyre perzisztensebbé válnak (V.-Balogh et al. 2003). Jelen e­redményeink összhangban vannak ezzel. A keleti me­dencében júliusban fogyott több DOC, ami azt sugallja, hogy ekkor a fotolitikus hatások a vízi huminanyagok át­alakulása (Kieber et al. 1989) útján növelhetik a szerves­anyagok hozzáférhetőségét Köszönetnyilvánítás A kutatást az MTA MeH Balaton-kutatás program támogatta. Irodalom Cuthbert, I. D. & P. del Giorgio (1992): Toward a standard method of measuring color in fresh water -LimnoL Oceanogr. 37: 1319-1326. Kieber, D. J.. J. McDanlel & K. Mopper (1989) Photochemical source of biological substrates in sea water implications for carbon cyc­ling. -Nature 341:637-639. Servaii P., A. AnziI & C. Ventresque (1989) Simple method for deter­mination of biodegradable dissolved organic carbon in water. ­AppL Environ. Microbiol. 55: 2732-2734. Standard Methods (1995): Eaton, AD.,LS. Clesceri & A.E. Greenberg (Eds.) 79* Edit. American Public Health Association , Washington. V.-Balogh, K„ L. Vörös, N. Tóth & M. Bokros (2003): Changes of orga­nic matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake (Lake Balaton). - Hydrobiologia 506-509: 67-74. WaiserM. J. &. R. D. Robarts (2000) Changes in composition and re­activity of allochthonous DOM in a prairie saline lake. - Limnol. Oceanogr. 45:763-774. Biological availability of dissolved organic substances in Lake Balaton Tóth, N. 1, V.-Balogh, K. 2 és Vörös, L. 2 'University of Veszprém, Department of Limnology, H-8200, Veszprém Egyetem n. 10. ­2Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, H-8327, Tihany, P.O.B. 35. Abstract: Biological availability of dissolved organic carbon (DOC) was studied experimentally in water samples collected at the mouth of the Zala River and at the Keszthely and Siófok basins in May and July 2003. The concentration of main DOC components (humic substances: humic acids, fiilvic acids; nonhumic substances) was measured (XAD-method, TOC analyzer). At the be­ginning of the experiment the water samples were filter sterilized and a bacterial inoculum from the source water was added. All flasks were incubated and shaken at 24 °C in the dark for 4 weeks. Two experimental series were used, one of them received nutrients (P and N). The bacterioplanklon abundance and the DOC concentration were measured at the start and the end of the experiment The decrease of DOC concentration showed the microbial utilization of DOC. Results suggested, that the bioavaila­bilty of DOC was higher at the mouth of the Zala River, than al the Siófok basin, where, in addition the bacterial growth was li­mited by mineral nutrients. A close positive correlation was found between the bioavailabilty and humic properties of DOC. Keywords: DOC, humic substances, nonhumic substances, bacterioplanklon, biological availability

Next

/
Thumbnails
Contents