Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 45 A 2000-től bevezetett AGENDA 2000 reform célja az európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása, a családi alapokon nyugvó európai mezőgaz­dasági modell fenntartása. Kiemelt szerepet kapott a vi­dékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Az alkalmazott szabályozó eszközök (Pete N.,2001) közül hatást fognak gyakorolni a: - termelési támogatások (bizonyos termékek normatív támogatása, öntözés támogatása), - feldolgozás támogatása (kertészeti termékeknél és keményítőgyártásnál), - közvetlen termeléskorlátozó intézkedések (kínálat csökkentésére termelési kvóták), - közvetett termelést korlátozó intézkedések (kötelező ugaroltatás, kvótához kötött támogatások). A program célkitűzései között egyenlő súllyal jelenik meg többek között a termelő tevékenység és a természeti környezet összhangjának fenntartása (Rednágel J.,2001). A várható piaci tendenciák az agrártermelés struktúrájá­nak módosítását igénylik. Az Agrárprogram a szántóföldi kultúrák esetében a terület 4-5 %-os (180-220 ezer ha) csökkentésével számol, a kedvezőtlen talaj adottságú terüle­tek gyepesítése, ill. erdősítése nyomán (Rednágel J., 2001). A tározó területének hasznosítására szintén hatása le­het annak, hogy az Agrárprogram vegyes méretű üzemi rendszerrel épül. A magántulajdonon alapuló gazdálko­dás mellett az üzemi struktúrák fennmaradása is szüksé­ges (Rednágel J.,2001). Az agrár-környezetvédelem bevezetésének célja a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, exten­zív termelés ösztönzése, a kedvezőtlen adottságú terüle­teken gazdálkodók segítése és a termékfeleslegek csök­kentése (Pete N.,2001). Még egyszer áttekintve a területi adottságokban rejlő lehetőségeket a környezetkímélő táj használatot nem in­tenzív gazdálkodási módok biztosíthatják. A tározó terü­letén ezek közül hatása lehet (Balogh P.,2001; Paulovics P., 2002): a földművelés terén: - a szántóföldi termeléssel vegyszer-mentesen előállított terményeknek, - a zöldség-, és gyümölcstermesztésben ősi magyar gyü­mölcsfajták megőrzésének, szőlőtermesztésnek, az állattenyésztés terén: - az ősi magyar fajtákkal történő legeltető, külterjes állat­tartásnak, - a bio-minősítésű termékek előállításának a környező te­lepüléseken, - a méhészetnek, - az állandó vizekben történő halászatnak, az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan az - erdősávok, botoló füzesek létesítésének, telepítésének, a nádgazdálkodásnak, esetleg a malomipar újjáélesztésének, valamint a ma egyre jobban előtérbe kerülő gyógytermé­kek és bio-kozmetikumok előállításának. Fontos kiemelni, hogy az eddigiekhez kapcsolódóan a helyi környezetvédelmi stratégiák is ezt az irányt köve­tik. Csongrád megye Környezetvédelmi Stratégiájában a következő programok szerepelnek (Paulovics P., 2002; www. csongrad-megye. hu): A vízgazdálkodás terén - Árvízi biztonság megteremtése: árvízveszély és véde­kezés költségeinek csökkentése - Belvízi biztonság megteremtése - Vízháztartásának javítása (a vízhiány csökkentése) - Ivóvízbázis-védelem (minőségi és mennyiségi) - Felszíni vizek minőségi javítása A területhasznosítás terén - Megyei területhasznosítási stratégia kialakítása: a táji a­dottságoknak, a gazdasági követelményeknek is megfelelő területhasznosítási szerkezet kialakítása - Művelési ágak optimalizálása természetvédelmi, víz­gazdálkodási és talajtani szempontok alapján (szántók, gye­pek, erdők, vizes területek) - A megye erdősültségének növelése (út menti, vízparti fasorok telepítése) Az országos rendszerekbe integrálódó környezetvé­delmi programok terén pedig - Talajhasználatból adódó károkozás csökkentése - Élőhelyvédelem (vizes élőhelyek, füves területek, élő­hely rekonstrukció adventiv, invazív fajok visszaszorítása, védett és védelemre érdemes területek feltárása) - Biodiverzitás megőrzése - Ökológiai hálózatok létrehozása 4.3. Az Európai Unió Víz Keretirányelve által tá­masztott követelmények A tározó megvalósítása kapcsán nem hagyható figyel­men kívül az, hogy az Európai Unió elfogadta és 2000. december 22-én hatályba lépett a Víz Keretirányelv. Je­lenleg ez az Irányelv az EU legfontosabb vízgazdálko­dásra vonatkozó jogszabálya, amelyet az EU hozzá kap­csolódó egyéb vízgazdálkodási irányelveivel együtt kö­telező bevezetni hazánkban is. A Keretirányelv egyik legfontosabb célja megakadályozni a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védeni és javítani az állapotukat, a VTT-hez kapcsolódóan kiemelendő kör­nyezeti célkitűzése pedig a felszíni vizekre nézve a jó ál­lapot és ezen belül a jó ökológiai állapot elérése, majd szinten tartása. A VTT által követett cél, hogy az egész vízgyűjtő te­rületet az integrált, ökológiai rendszerekre épülő vízgaz­dálkodás természetes egységének kell tekinteni - víz­gyűjtő-szemlélet. Az EU Víz Keretirányelve kötelezővé teszi, hogy az EU tagállamaiban 2015-ig biztosítani kell a felszíni vizek és a hozzájuk kapcsolódó vízi és száraz­földi ökoszisztémák jó ökológiai állapotának elérését és megőrzését (EU Víz Keretirányelv, 2000; VTT, 2002). A jó állapot a felszíni vizek esetén a jó kémiai és jó ö­kológiai állapotot jelenti, a felszín alatti vizek esetén pe­dig a jó kémiai és jó mennyiségi állapotot. A felszíni vi­zek jó ökológiai állapotának alapfeltétele a jó mennyisé­gi állapot, ezt a Keretirányelv nem említi külön. A Keret­irányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre ki­terjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyá­solhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését Az árvízvé­delmi fejlesztések számos olyan emberi beavatkozást tar­talmazhatnak, amelyek a vizek ökológiai állapotára je­lentős kedvező vagy kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak, ezért az árvízvédelmi fejlesztési koncepció kialakítása­kor figyelembe kell venni a Keretirányelv előírásait (VTT, 2002).

Next

/
Thumbnails
Contents