Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 45 A 2000-től bevezetett AGENDA 2000 reform célja az európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása, a családi alapokon nyugvó európai mezőgazdasági modell fenntartása. Kiemelt szerepet kapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Az alkalmazott szabályozó eszközök (Pete N.,2001) közül hatást fognak gyakorolni a: - termelési támogatások (bizonyos termékek normatív támogatása, öntözés támogatása), - feldolgozás támogatása (kertészeti termékeknél és keményítőgyártásnál), - közvetlen termeléskorlátozó intézkedések (kínálat csökkentésére termelési kvóták), - közvetett termelést korlátozó intézkedések (kötelező ugaroltatás, kvótához kötött támogatások). A program célkitűzései között egyenlő súllyal jelenik meg többek között a termelő tevékenység és a természeti környezet összhangjának fenntartása (Rednágel J.,2001). A várható piaci tendenciák az agrártermelés struktúrájának módosítását igénylik. Az Agrárprogram a szántóföldi kultúrák esetében a terület 4-5 %-os (180-220 ezer ha) csökkentésével számol, a kedvezőtlen talaj adottságú területek gyepesítése, ill. erdősítése nyomán (Rednágel J., 2001). A tározó területének hasznosítására szintén hatása lehet annak, hogy az Agrárprogram vegyes méretű üzemi rendszerrel épül. A magántulajdonon alapuló gazdálkodás mellett az üzemi struktúrák fennmaradása is szükséges (Rednágel J.,2001). Az agrár-környezetvédelem bevezetésének célja a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, extenzív termelés ösztönzése, a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók segítése és a termékfeleslegek csökkentése (Pete N.,2001). Még egyszer áttekintve a területi adottságokban rejlő lehetőségeket a környezetkímélő táj használatot nem intenzív gazdálkodási módok biztosíthatják. A tározó területén ezek közül hatása lehet (Balogh P.,2001; Paulovics P., 2002): a földművelés terén: - a szántóföldi termeléssel vegyszer-mentesen előállított terményeknek, - a zöldség-, és gyümölcstermesztésben ősi magyar gyümölcsfajták megőrzésének, szőlőtermesztésnek, az állattenyésztés terén: - az ősi magyar fajtákkal történő legeltető, külterjes állattartásnak, - a bio-minősítésű termékek előállításának a környező településeken, - a méhészetnek, - az állandó vizekben történő halászatnak, az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan az - erdősávok, botoló füzesek létesítésének, telepítésének, a nádgazdálkodásnak, esetleg a malomipar újjáélesztésének, valamint a ma egyre jobban előtérbe kerülő gyógytermékek és bio-kozmetikumok előállításának. Fontos kiemelni, hogy az eddigiekhez kapcsolódóan a helyi környezetvédelmi stratégiák is ezt az irányt követik. Csongrád megye Környezetvédelmi Stratégiájában a következő programok szerepelnek (Paulovics P., 2002; www. csongrad-megye. hu): A vízgazdálkodás terén - Árvízi biztonság megteremtése: árvízveszély és védekezés költségeinek csökkentése - Belvízi biztonság megteremtése - Vízháztartásának javítása (a vízhiány csökkentése) - Ivóvízbázis-védelem (minőségi és mennyiségi) - Felszíni vizek minőségi javítása A területhasznosítás terén - Megyei területhasznosítási stratégia kialakítása: a táji adottságoknak, a gazdasági követelményeknek is megfelelő területhasznosítási szerkezet kialakítása - Művelési ágak optimalizálása természetvédelmi, vízgazdálkodási és talajtani szempontok alapján (szántók, gyepek, erdők, vizes területek) - A megye erdősültségének növelése (út menti, vízparti fasorok telepítése) Az országos rendszerekbe integrálódó környezetvédelmi programok terén pedig - Talajhasználatból adódó károkozás csökkentése - Élőhelyvédelem (vizes élőhelyek, füves területek, élőhely rekonstrukció adventiv, invazív fajok visszaszorítása, védett és védelemre érdemes területek feltárása) - Biodiverzitás megőrzése - Ökológiai hálózatok létrehozása 4.3. Az Európai Unió Víz Keretirányelve által támasztott követelmények A tározó megvalósítása kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az, hogy az Európai Unió elfogadta és 2000. december 22-én hatályba lépett a Víz Keretirányelv. Jelenleg ez az Irányelv az EU legfontosabb vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabálya, amelyet az EU hozzá kapcsolódó egyéb vízgazdálkodási irányelveivel együtt kötelező bevezetni hazánkban is. A Keretirányelv egyik legfontosabb célja megakadályozni a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védeni és javítani az állapotukat, a VTT-hez kapcsolódóan kiemelendő környezeti célkitűzése pedig a felszíni vizekre nézve a jó állapot és ezen belül a jó ökológiai állapot elérése, majd szinten tartása. A VTT által követett cél, hogy az egész vízgyűjtő területet az integrált, ökológiai rendszerekre épülő vízgazdálkodás természetes egységének kell tekinteni - vízgyűjtő-szemlélet. Az EU Víz Keretirányelve kötelezővé teszi, hogy az EU tagállamaiban 2015-ig biztosítani kell a felszíni vizek és a hozzájuk kapcsolódó vízi és szárazföldi ökoszisztémák jó ökológiai állapotának elérését és megőrzését (EU Víz Keretirányelv, 2000; VTT, 2002). A jó állapot a felszíni vizek esetén a jó kémiai és jó ökológiai állapotot jelenti, a felszín alatti vizek esetén pedig a jó kémiai és jó mennyiségi állapotot. A felszíni vizek jó ökológiai állapotának alapfeltétele a jó mennyiségi állapot, ezt a Keretirányelv nem említi külön. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését Az árvízvédelmi fejlesztések számos olyan emberi beavatkozást tartalmazhatnak, amelyek a vizek ökológiai állapotára jelentős kedvező vagy kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak, ezért az árvízvédelmi fejlesztési koncepció kialakításakor figyelembe kell venni a Keretirányelv előírásait (VTT, 2002).