Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

131 méterekből sokváltozós analízist végeztünk a SYN-TAX 5.0 programcsomag használatával. Ennek során az egyes mintákat NMDS és UPGMA módszerekkel hasonlítottuk össze, euklideszi távolságokat tartalmazó távolságmátrix felhasználásával. A sokváltozós analízist a prezencia-abszencia és a kvantitatív adatokon egyaránt elvégeztük, ez utóbbiak esetén log2 standardizációt alkalmazva [7]. Eredmények 2001 augusztus 29. és 2002 november 12. között 46 Rotatoria fajt illetve formát mutattunk ki, melyek közül 41 már az előző vizsgálatai során is előkerült (7. táblázat) [5, 6], 1. táblázat A területről általunk kimutatott kerekesférgek: A faj listában szereplő Rotatoria-taxonok közül 5 az eddigi kutatásokhoz képest a területen új (1. táblázat). A kerekesférgek kvantitatív adatai, illetve a pianktonminták gyűjtésével párhuzamosan mért kémiai-fizikai változók értékeinek alapján sokváltozós módszerekkel adat-elemzést végeztünk. Kiderült, hogy a terület Rotatoria-faunája alapvetően évszakosan váltakozik. A Rotatoria állomány összetétele jól tükrözi a vizsgált szakaszok funkcionális jellegét (eu-, paraplesiopotamon) (5. ábra). Az egyes fajok kvantitatív adatait összehasonlítva néhány hasonlóan reagáló fajokból álló csoportot különíthetünk el. 1. A ritkán és kis abundanciával megjelenő fajok, formák (Asplanchna girodi, Brachionus falcatus. Kellicottia longispina, Brachionus angularis f. aestivus) 2. A ritkán megjelenő, de akkor tömeges fajok, formák (Filinia longiseta, Keratella tropica, Brachionus budapestiensis f. budapestiensis) 3. Gyakori és tömeges fajok, formák (Brachionus angularis bidens, Keratella cochlearis tecta, Keratella cochlears cochlearis) A főág és az eu- illetve parapotamon jellegű mellékágak Rotatoria faunájának összetétele hasonló, jelentős eltérések a mennyiségi viszonyokban vannak. E különbségek elsősorban a víz tartózkodási idejétől függenek. [8]. A plesiopotamon jellegű Grébeci-Holt-Duna planktonikus Rotatoriáinak minőségi és mennyiségi viszonyaiban egyaránt eltér a főágtól és az ahhoz hasonló, aktívan áramló mellékágaktól. összefoglalás A vizsgált folyóágak a vizsgálataink első évéből származó Rotatoria-adatok (12 mintavételi hely, mintegy 130 minta) alapján végzett összehasonlítások szerint is három funkcionális csoportot képviselnek: 1. Eupotamon (minden vízállásnál aktívan áramló) jellegű, a főághoz a fizikai, vízkémiai paraméterekben, valamint az aktuális planktonikus Rotatoria közösség fajösszetételében és mennyiségi viszonyaiban is hasonló szakaszok (a főág, a Rezéti-Holt-Duna felső szakasza, valamint a Vén-Duna felső két mintavételi helye). 2. Parapotamon jellegű, azaz aktívan áramló, de a főmeder vizétől fizikai, kémiai és hidrodinamikai értelemben egyaránt különböző szakaszok (a Rezéti-Holt-Duna alsó szakasza és a Vén-Duna alsó szakasza). 3. Plesiopotamon jellegű, a főággal általában csak az alsó végén érintkező mellékág, azaz a Grébeci-Holt-Duna. Az ágban az egyes mintavételi helyek között is nagy fizikai-kémiai különbségek alakulnak ki, amelyek jól tükröződnek a planktonikus Rotatoriák fajösszetételében és mennyiségi viszonyaiban is. 2002 május 2-án például az egymástól légvonalban mintegy 50-60 méterre elhelyezkedő egyazon folyóágban lévő GDU4 és GDU5 mintavételi helyeinken a vezetőképesség 510nS/cm illetve 821 (iS/cm, a hőmérséklet 24,8"C illetve 22,6*C volt.. A vizsgálati évben az egyes minták fajösszetételét és mennyiségi viszonyait leginkább az évszakos váltakozás jellemezte, ehhez járultak a lokális adottságok, a vártnál kisebb mértékben, azaz az ugyanabban az időpontban vett minták sokkal inkább hasonlítottak egymáshoz, mint az azonos mintavételi helyen vettek [10]. Az egyes minták különbözősége és a vízállásadatok között nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az a mintavételt megelőző időszak vízjárása ne befolyásolná a víz kémiai és a Rotatoria fauna minőségi és mennyiségi viszonyait. A vízjárásnak a planktonikus kerekesféreg állományra tett hatásának tisztázásához további többéves vizsgálatsorozat szükséges. 1. Asplanchna girodi de Guerne 2. A. priodonta Gosse 3. A. sieboldi Leydig - a területen új 4. Brachionus angularis f. aestivus Skorikov - a területen új 5. B angularis f. angularis Gosse 6. B. angularis f. bidens Plate 7. B. budapestiensis f. budapestiensis Daday 8. B. budapestiensis f. punctatus Hempel 9. B. calycißorus f. amficeros Ehrenberg 10. B. calycißorus f. anuraeiformis Brehm 11. B. calycißorus f. calycißorus Pallas 12. B. calycißorus f. dorcas Gosse 13. B. calycißorus f. spinosus Wierzejski - a területen új 14. B. diversicornis Daday 15. B. falcatus Zacharias 1

6. B. leydigif. leydigi Cohn - a területen új 17. B. quadridentatus var. cluniorbicularis Skorikov 18. B. quadridentatus var. brevispinus Ehrenberg 19. Chromogaster ovalis Bergendal 20. Conochilus dossuarius var. dossuarius Hudson - a területen új 21

. Euchlanis dilatata Ehrenberg 22. Filinia longiseta Ehrenberg 23. F. terminális Plate 24. Hexarthra mira Hudson 25. Kellicottia longispina Kellicott 26. Keratella cochlearis var. cochlearis Gosse 27. K. cochlearis var. macracantha Lauterborn 28. K. cochlearis var.robusta Lauterborn - a területen új 29. K. cochlearis var. tecta Gosse 30. K irregularis f. connectens Lauterborn 31. K. quadrata var. quadrata O. F. Müller 32. K. quadrata var. frenzeli Eckstein 33. K tropica f. tropica Apstein 34. Lepadella patella O. F. Müller 35. Notholca labis f. labis Gosse - a területen új 36. Polyarthra longiremis Carlin 37. P. major Burckhardt 38. P. minor Voigt 39. P. vulgaris Carlin 40. Synchaeta longipes Gosse 41.5. pectinata Ehrenberg 42. S. stylata Wierzejski 43. 5. tremula O. F. Müller 44. Trichocerca rattus O. F. Müller 45. T. pusilla Lauterborn 46. Trichotria tetractis var.tetractis Ehrenberg