Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

115 Az ultraibolya sugárzás hatása zöldalga és cianobaktérium fajok laboratóriumi tenyészeteire Pálffy Károly 1, Ördög Vince 1 és Vörös Lajos 2 'Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növényélettan és Növényi Biotechnológia Tanszék, 9200. Mosonmagyaróvár, Kolbai K. u. 8. 'MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany, Klebeisberg K u. 3. Kivonat: Az ózonréteg elvékonyodása az ultraibolya sugárzás (280^00 nm) élőlényekre kifejtett hatásának beható vizsgálatához vezetett. E tekintetben az algák, mint a vízi életközösségek elsődleges termelői, az érdeklődés középpontjába kerítitek Kutatásunk célja az ultraibolya sugárzás zöldalga és cianobaktérium fajokra gyakorolt hatásának laboratóriumi vizsgála­ta volt. A hat napos kísérletekben a tenyészeteket (14 óra világos, 10 óra sötét periódus) 250 pmol m" J s" 1 fotoszintetiku­sán aktív sugárzásnak (PAR, 400-700 nm) és 1,00 mW cm 2 UV-A (320-400 nm) sugárzásnak tettük ki (kontroll csak P­AR). Eredményeink szerint a zöldalga fajok szaporodási sebessége UV-A sugárzás mellett nem különbözött a kontroli­tól, azonban a sejtek klorofill-a tartalma csökkent. A vizsgált fonalas cianobaktérium fajok UV-A sugárzásra érzékenyek voltak a Synechococcus elongatus kivételével. PAR, UV-A sugárzás, zöldalgák, cianobaktériumok, szaporodás volt. A hat napos kísérletekben a kvarccsöveket naponta 14 órán át PAR+ UV-A sugárzásnak tettük ki, melyek Kulcsszavak: Bevezetés A sztratoszférikus ózonréteg elmúlt néhány évtized­ben tapasztalt antropogén eredetű elvékonyodása ( Moli­na és Rowland 1974) a Föld felszínére érkező ultraibolya sugárzás (UVR, 280-400 nm) intenzitásának megnöve­kedését, élőlényekre kifejtett hatásának fokozódását e­redményezte. Az ultraibolya sugárzás a felszíni vizekbe behatolva bizonyos mélységig a vízi életközösségekre is hatást gyakorol, ebben az esetben pedig a planktonikus algák mint elsődleges termelők kiemelt figyelmet érde­melnek. Bizonyított tény, hogy az ultraibolya sugárzás a fito­plankton fotoszintézisét gátolja a felszínközeli vízréte­gekben (Lorenzen 1979). A gátlás mértékét számtalan té­nyező befolyásolhatja, mint például a hőrétegzettség (Xenopoulos és mts. 2000), a hőmérséklet ( Hoffman és mts. 2003) és a nitrogén ellátottság (Litchman és mts. 2002). Az ultraibolya sugárzás faj összetételt módosító hatását már több esetben kimutatták (Xenopoulos & Frost 2003), amiből következik, hogy a hatás gyakran fajspecifikus (Beardall és mts. 1997, Quesada & Vincent 1997). így az UV sugárzás okozta gátlás közösségszintű vizsgálatánál fennáll a veszély, hogy a kiváltó okok rejt­ve maradnak, ami fajszinten végzett kísérletekkel kikü­szöbölhető, továbbá az így nyert információk alapján az ökológiai hatások, változások is érthetőbbé válhatnak. Az ultraibolya sugárzás fajspecifikus hatását szem e­lőtt tartva célul tűztük ki, hogy különböző zöldalga és ci­anobaktérium fajok tenyészeteinek vizsgálatával, un. "screen"-elésével megállapítsuk, mely csoportok érzéke­nyek. ill. melyek rezisztensek az ultraibolya sugárzással szemben. Az UVR okozta gátlás mértékét a tenyészetek szaporodását nyomon követve állapítottuk meg. Kísérle­teinkben UV-A sugárzást (320-400nm) alkalmaztunk, mivel természetes körülmények között ez a hullámhossz­tartomány fejt ki jelentősebb gátló hatást (Villafafie és mts. 1999, Páffy és Vörös 2003). Anyag és módszer A vizsgált algatörzsek a NYME-MÉK Növényélettan és Növényi Biotechnológia Tanszékének törzsgyűjtemé­nyéből (Mosonmagyaróvár Algal Culture Collection ­MACC) származtak. A tenyészeteket Tamiya és BG-11 tápoldatban szaporítottuk egy héten keresztül 25°C-on 14 és 10 óra fény ill. sötét periódust alkalmazva. Ezt kö­vetően a tenyészetekből 150 ml-t kvarccsövekben inku­báltunk. A kiindulási szárazanyag tartalom 10 mg l" 1 intenzitása a következő volt: 250 pmol m" 2 s' 1 fotoszinte­tikusán aktív sugárzás (PAR 400-700 nm) és 1,00 mW cm" 2 UV-A sugárzás. A kontroll kvarccsöveket UV-A nélküli PAR érte, amit úgy értünk el, hogy Rosco 3114 típusú UV-szűrő fóliával beburkoltuk azokat. A fotoszin­tetikusán aktív sugárzást Philips CDM-TD 150W/942 tí­pusú lámpával, az UV-A sugárzást Philips TLD 36W/08 típusú fénycsővel biztosítottuk. A tenyészetek homogén eloszlását és levegőztetését a tápoldaton átpumpált steril levegővel biztosítottuk. A tenyészetek szaporodását az optikai denzitás és a klo­rofill-a koncentráció napi mérésével követtük nyomon. Az optikai denzitás meghatározásához spektrofotométerrel 750 nm-en mértük a tenyészetek abszorbanciáját. A klorofill-a koncentrációt az MSZ ISO 10260 Magyar Szabvány alap­ján, 90 %-os forró etanolos extrakciót követően szintén fo­tométerrel határoztuk meg. Kísérleteink végén (6. nap) meghatároztuk a tenyészetek szárazanyag tartalmát. Eredmények és értékelésük Az optikai denzitás alapján felvett szaporodási görbék szerint a vizsgált zöldalga fajok (MACC-458-as törzs Chlorella sp., MACC-519: Chlorella sp., MACC-534 Coenochloris sp., MACC-469: Scenedesmus sp., MAC C-203 Pseudochlorococcum typicum) esetében jelentős gátlás nem volt tapasztalható. UV-A sugárzás hatására a tenyészeteknél kezdeti hosszabb késési fázis volt megfi­gyelhető, de végül a kontrollal azonos mértékben szapo­rodtak (1. ábra). A klorofill-a koncentráció változása az optikai denzitásnál is nagyobb mértékű gátlást mutatott az UV-A-val kezelt tenyészetekben. A fonalas cianobaktérium fajok szaporodását (MAC­C-277: Cylindrospermopsis raciborskii, MACC-304: A­nabaena sphaerica) az ultraibolya sugárzás erősen gátol­ta, ahogy ez az optikai denzitás és a klorofill-a koncent­ráció időbeli változásában is megnyilvánult, a kontroll és az UV-A kezelésben inkubált tenyészetek között jelentős eltéréseket figyeltünk meg. Ezzel szemben a Synecho­coccus elongatus (MACC-541) egysejtű cianobaktérium faj nagyfokú rezisztenciát mutatott mind az optikai den­zitás mind a klorofill-a koncentráció (1. ábra) alapján. Az inkubáció végére a kontroll és az UV-A sugárzásnak kitett tenyészetek között szignifikáns különbség nem volt kimutatható. Ez azért is igen figyelemreméltó, mert ez az algafaj mérete alapján a pikó- kategóriába tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents