Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

Még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezünk a Gemenci körzet felszíni vizeinek makrogerinctelen állományairól (Csányi et al. 1994, Richnovszky 1963, Csörgits & Hufhágel 2000b). Az egyes rendszertani csoportok közül a legtöbb publikált adat a puhatestűekről van. Folyóvizeink vízi- és vízfelszíni poloskáiról alig van adatunk, a Dunán szinte gyűjtések sem történtek korábban, csak a közelmúltban jelent meg néhány publikáció (Ambrus et al 1995, Csörgits & Hufnagel 2000a). A Duna vízibogárfaunája gyakorlatilag ismeretlen, alig néhány publikált adat áll rendelkezésre (pl. Ádám 1992). A magyar Duna-szakasz makrogerinctelen biodiverzitásának jelenlegi ismerete messze nem kielégítő. A rendelkezésre álló ismeretek jelentős része több évtizedes. Bizonyos csoportokra alig, vagy egyáltalán nincsenek publikált adatok, sok adat múzeumi gyűjteményekben, évkönyvekben - szárazföldi adatokkal együtt (pl. Varga 1994), vagy nehezen hozzáférhető jelentésekben, kéziratokban található (pl. Szathmáry 1990, Csányi 1998). A régi, ill. az újabb, de szórványos adatok felhasználásában nehézséget okoz az is, hogy az összehasonlításra alkalmas adatok taxonómiai pontossága nem kielégítő - számos csoportnál sok esetben nem is történt faji szintű meghatározás. Ugyanakkor ezen időszak alatt az egész Dunán és a magyar szakaszon is jelentős változások történtek. Az osztrák és a német Duna-szakaszon számos tározó és más műtárgy épült, üzembehelyezték a Majna-Duna csatornát, a bősi erőmüvet, megtörtént a Duna elterelése, ezt követően jelentősen megváltoztak a régi főág és a szigetközi mellékágrendszerek hidrodinamikai jellemzői. Célkitűzés A vizsgálatok alapvető és legfontosabb célja a mai hidrodinamikai viszonyok tükrében a magyarországi Duna-szakasz parti régiójában és a két legnagyobb csatlakozó ágrendszer, a Szigetköz és Gemenc felszíni vizeiben élő gerinctelen makro fauna faji szintű biodiverzitásának a felmérése, a mai helyzetet rögzítő, referencia alapul szolgáló állapot megállapítása. További céljaink az invázív fajok elteijedési mintázatának feltérképezése, a biodiverzitás-mintázat hosszú távú változásának megállapítása azoknál a csoportoknál, ahol rendelkezünk korábbi adatokkal. Anyag és módszer A négyéves vizsgálatsorozat első évében a Duna főágának Rajka és Budapest közötti szakaszán, a Szentendrei-Dunában és néhány mellékágban végeztünk gyűjtéseket. A főágból 23, három kapcsolódó mellékágban 5 és a Szentendrei-Dunában 5 helyen történt mintavétel három időszakban 2002-ben kora nyáron és ősszel, 2003-ban késő tavaszon. A mintavételi helyeket vízterületenként az alábbi felsorolás tartalmazza. A név után zárójelben a part (Jobb vagy Bal), a folyamkm érték (SzDfkm: Szentendrei-Duna, a mellékágaknál a megfelelő föági szelvény fkm értéke) és a mintavételi hely kódja szerepel. Ahol egy helyhez, vagy egy fkm értékhez több kód tartozik, az azt jelenti, hogy az adott helyen több, különböző élőhely típusból történt a gyűjtés (pl. VAC1-VAC3, kőszórás, kavicsos és iszapos mederrész).. 105 Duna főág: Dunakiliti (J,1643,0,DKI2), Öreg-Duna (J,1835,0,DUF2), Öreg-Duna (J,1832,5,DUF3), ÖregDuna (J,1827,5,DUF4), Dunaremete (J,1825,5,DRE2), Medve (J,1806,0,MED1), Nagybajcs (J,1802,0,NBA2; J,1801,5,NBA3), Gönyű (J,1791,0,GON1), Koppánymonostor (J, 1776,0,KOP1), Komárom (J, 1767,5,KOMI), Almásfüzitő (J,1761,0,ALF1), Neszmély (J, 1751,0, ALMI), Süttő (J, 1744,0,SUTI), Esztergom (J,1719,0, ESZI), Pilismarót (J, 1707,0,

PILI), Szob (B, 1707,0, SZOl), Visegrád (J,1694,5,VIS1), Nagymaros (B.1694, 5.NAG1; B,1694,3,NAG2), Kismaros (J,1688,0,KIM1), Vác (J,1680,0,VAC1; VAC2; VAC3; B,1679,4,VAC4), Sződliget (B,1675,7,SZL1), Göd (B,1668,5,G0D1), Dunakeszi (B,1661,0,DKE1). Szentendrei-Duna: Visegrád -Szentgyörgypuszta (J,31,0 SzDfkm,VSZl), Dunabogdány (J,27,5 SzDfkm,DBOl), Tahitótfalu (J,20,0 SzD fkm,TAHI), Szentendre (J, 9,5 SzDfkm,SZN1), Budapest, Luppa-sziget (J, 3,5 SzDfkm,LUP1). Mellékágak: Erebei mellékág (1785,5,ERM1), Neszmély-Mocsi mellékág (1749,4,NMM1; 1748,8,NMM2; 1744,3,SUT2), Táti-mellékág (1723.0.TAT2; 1721,5,TAT3;TAT4;TAT 5). A mintavételek során egyelő gyűjtést, "kicking and sweeping" vízihálót, kézihálót és kotróhálót alkalmaztunk. A munkában, a rendszertani feldolgozásában Andrikovics Sándor, Bakonyi Gábor, Csabai Zoltán, Csörgits Gábor és Vásárhelyi Tamás vesz részt. Eredmények Az őszesen 82 mintában a következő 18 nagyobb rendszertani csoport képviselői fordultak elő: hidrák (HYD), laposférgek (PLA), soksertéjü gyűrűsférgek (POL), kevéssertéjű gyűrűsférgek (OLI), nadályok (HIR), csigák (GAS), kagylók (LAM), mohaállatok (BRY), hasadtlábú rákok (MYS), ászkarákok (ISO), felemáslábú rákok (AMP), kérészek (EPH), szitakötők (ODO), poloskák (HET), bogarak (COL), tegzesek (TRI), árvaszúnyogok (CHI), kétszárnyúak (DIP). Jelen cikkben a rendszertani csoportok számának alakulásával kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A csoportok taxonómiai feldolgozása még nem fejeződött be, de néhány értékes részeredményről már beszámolhatunk. A Dunára nézve új adat a Kíicroneda minutissima poloskafaj megtalálása a táti mellékágrendszerben (Bakonyi G. szóbeli közlés). Több évtizedes "hiány" után előkerült Szobnál a dunavirág (Ephoron virgo) (Andrikovics S. szóbeli közlés). Eves összesítés Az éves összesített adatok alapján a legnagyobb gyakorisággal a felemáslábú rákok, a legkisebb gyakorisággal a bogarak fordultak elő. 1998-al összehasonlítva minden csoport előfordulása csökkent, de a csökkenés csak néhány ritkább /. ábra. A rendszertani csoportok éves előfordulási gyakorisága a főágban 1998-ban és 2002-ben csoportnál számottevő (1. ábra). S M Jt L* 5 .. 3 / O-V * # # * <°

V f * f / / G°

V Ciuinnrtnlá Iai002 • 1W«1