Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

97 Összefüggő bakteriológiai adatsorok elemzése az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézetének Duna vizsgálataiból Némedi László, Sződyné Nagy Eszter, Bobvos János ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete Kivonat: A kommunális szennyvizek tisztításának részleges és szerény mértéke miatt Budapest térségében a befogadó Duna allochton baktérium flórája meghatározó jelentőségű. A Duna, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, az Ipoly és a Zagyva 17 törzshálózati pontján vett 2040 minta eredménye a coliformszám alapján azt mutatta, hogy az elmúlt 10 év alatt a Budapest szennyvizeitől mentes (felső) szakasz bakteriológiai minősége némileg javult (a IV. - V. kategória 56 %-ról 34 %-ra esett). A Budapest alatti szakasz ezzel szemben viszont romlott (78 %-ról 93 %-ra nőtt a kifogásolt minták aránya). Ma már a felszíni vizek minősítésére az eddig használt coliformszám egyedül nem alkalmas. Az Escherichia coli mennyisége viszont jellemző a szennyvíz-terhelésre. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a hosszúidejű minőségváltozások elemzésénél nyomatékosan szem előtt kell tartani a módszerek, szabványok, rendeletek, határértékek változásait; a statisztikai apparátus összevethetőségét; a bakteriológiai specifikumokat; az indikáció és a kockázat módosító hatásait s a vízhasználatokat. Bakteriológiai vizsgálat, törzshálózati Duna-minták, hosszúidejű változások (trend), E. coli-paraméter, vízhasználatok Kulcsszavak: Bevezetés Az XLV. Tihanyi Hidrobiológus Napok meghirdetett fo témaköre „Vizeink hosszúidejű változásai" címmel jelent meg. A téma valamennyi vízminőségi vizsgálat kardinális része. Azt is mondhatnánk, minden vizsgálat végső célja ez. Hiszen az aktuális állapot rögzítése önmagában kevéssé értelmezhető (egyformán érvényes ez a minőségi és a menynyiségi adatokra). Tehát vagy a változásokat keressük, vagy a határértékektől való eltérést. Ez a vízhasználat-centrikus vízminősítés lényege. A szisztematika és az ökológia viszont az egyes rendszereket belülről vizsgálja. A minták idő-, v. térbeli expandálása növeli az értékelések megbízhatóságát. Mindazonáltal a hosszúidejű adatsorok elemzésénél feltétlenül figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: • Módszerek, szabványok, határértékek és rendeletek időközbeni változásai; • Személyzet, felszerelés, eszközök, környezeti feltételek változásai; • Mintavételi pontok és a gyakoriság változása; • A statisztikai apparátus módosulása; • Több paraméter esetén a súlypontozási elvek változása (pl. CF vagy E. coli); •> Annak figyelembevétele, hogy a mikrobiológiai paraméterek a heterogenitás, az extrém szórás, valamint az indikátoroknak és a kórokozóknak eltérő megítélése meghatározó jelentőségű; • A kérdés-feltevés tartalmának változása (milyen célból vizsgáljuk a hosszúidejű változásokat); • A klimatikus, hidrológiai, ökológiai és az antropogén hatások befolyása; • Az esetleges trendek alapján szükségessé váló beavatkozások megítélése. Az irodalomban eltérő módon jelenik meg a hosszúidejűség tartalma és felhasználása. A hazai törzshálózati rendszer kialakításánál is azonnal felmerültek bizonyos fenntartások, főként a statisztikai bizonytalanságok, a vizsgálati spektrum egyoldalúsága és a párhuzamos vizsgálatok miatt. Átfogóan elemzi ezt a helyzetet a Somlyódy-Hock-Gorzó szerzőhármas (1) a Vízügyi Közlemények 1990. 2. füzetében. Ezt követően a Duna-menti országok szakemberei informatív cikkeket jelentettek meg a bakteriológiai vízminőség változásairól. (Id. Irodalomjegyzék: (1)-16). Következtetéseik hasonlóak jelen cikkünk megállapításaihoz. Anyag és módszer A felszínivíz mintákat a Közép-Duna-völgyi KÖFE vette az MSZ 12749:1993 szabvány szerint a Duna három keresztszelvényéből (Szob, Budapest felett és -alatt), a Soroksári Duna-ág (RSD) három hosszszelvényi pontjáról (Kvassay-zsilip, Szigethalom, Tass) és kiegészítésképpen az Ipolyból és Zagyvából (Letkés, Ipolyság, Ipolytarnóc, Nemti, Nagybátony). 1993. június és 2003. június között összesen 2040 minta részletes bakteriológiai vizsgálati adatait (Coliformszám, Fekál coliformszám, Enterococcusok száma, Pszichrofil baktériumok száma) vetettük alá különféle statisztikai elemzésnek. (2001 után csak Coliformszám vizsgálat történt). Ezalatt a mintavételi időszak alatt a vizsgálatokat azonos módszerekkel végeztük (MSZ 448-44:1990), s a laboratóriumi körülmények sem változtak. Eredmények és értékelésük Az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének több évtizedes Dunavizsgálati tapasztalatai felhívják a figyelmet a bakteriológiai eredmények erős sztochasztikus vonásaira. Az 1. ábrán a CF-szám értékek előfordulásának %-os gyakoriságát mutatjuk be a Duna Budapest alatti szakaszán. A diagram aszimmetrikus alakja jellegzetes lognormális eloszlást mutat. Ez azt jelenti, hogy az összes statisztikai művelet, ami a számtani átlagokra épül, csak nagy fenntartással értelmezhető. Std. Dev - 40136.92 Mean - 38830.6 N > 118.00 ? ° °° °° %%%%%%% ° ° ° ° -O O-O-O-O-O O BPAL_CF 1. ábra: CF-szám értékek %-os előfordulásának gyakorisága a Duna Budapest alatti szakaszán Az 1. és 2. táblázaton a Duna és a Soroksári Duna-ág (RSD) tízéves eredményeit szerepeltetjük a coliformszám, a fekál coliformszám, az Enterococcus szám 100 mL-re és a pszichrofil telepszám 1 mL-re vonatkoztatott értékeinek számtani átlagaival, valamint a minimum és maximum értékek bemutatásával. A kommunális szennyvizekkel terhelt folyókban az allochton és autochton mikroflóra számszerű értékei igen tág határok között fordulhatnak elő (0-10 mii-