Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 1. SZ. torna völgyében, illetve a Levelényi szivattyútelep üzemelése esetén a főcsatorna vizének visszatartását, továbbá öntözési idényben az öntözővíz visszaduzzasztását, hogy a Mürét-Kis-tiszai csatornába bevezethető legyen. A műtárgy küszöbmagassága: 75,91 mBf. Megengedett max. belvízszint és öntözési üzemvízszint: 77,50 mBf (Belvízvédelmi terv, 2002) b.) Mürét-Kis-tiszai csatorna Befogadója a Percsorai főcsatorna, amelynek 3+414 km szelvényébe gravitációsan szabad szelvénnyel torkollik. Répásháti zsilip: A csatorna 6+048 km szelvényében épült, 1,50x1,50 m nyílású tiltózható békaszájú áteresz. Tehermentesítő szerepet játszott abban az esetben, ha a Percsorai főcsatorna felső szakaszán a telítettség miatt a Levelényi szivattyúállás üzemelése vált szükségessé, és a szivattyúállás az oda érkező belvíz teljes mennyiségét már nem tudta átemelni. Ebben az esetben kb. 0,3 m

3 vízmennyiség átvezethető lenne a Műrét-Kis-tiszai csatornába, mely a Percsorai főcsatorna 3+414 km szelvényébe vezeti le a belvizet. Jelenleg a zsilip földdel el van zárva (kb. 5 éve), mert így biztosítják a Levelényi vízkivételen keresztül behozott öntözővíz zavartalan levezetését a Műrét-Kis-tiszai csatomán. A zsilip küszöbmagassága: 76,66 mBf. A belvízi levonulási vízszint magassága. 77,46 mBf (Belvízvédelmi terv, 2002) c.) Levelény-Kis-tiszai csatorna (Szegedi VGT) A csatorna befogadója a Percsorai főcsatorna 15+318 km szelvénye. A Levelény-Kis-tiszai csatorna 77,50 mBf belvízszintig gravitációsan - a torkolati zsilipen keresztül - ezt meghaladó befogadói vízállás esetén a Levelényi szivattyúálláson keresztül csatlakozik. A csatorna 0+000 km szelvényében lévő torkolati zsilip lezárásával lehet a belvizet visszatartani. A zsilip küszöbmagassága 75,91 mBf A zsilipet le kell zárni, ha a belvíz szintje a 77,50 mBf magasságot elérte és áradó tendenciájú. Ekkor üzembe kell helyezni a Levelényi szivattyútelepet. Abban az esetben, ha a levonuló belvíz szintjét a szivattyútelep folyamatos üzemelés mellett sem tudja csökkenteni, és a Mürét-Kis-tiszai csatorna, valamint a Percsorai főcsatorna alsó szakasza a vizet fogadni tudja, úgy a Műrét-Kistiszai csatorna 6+048 km szelvényében lévő Répásháti zsilipet fel kell nyitni (Belvízvédelmi terv, 2002). 3.2.4. A szivattyútelepek, közbenső átemelők és vízkivételek A percsorai szivattyútelep A szivattyútelep (Árvízvédelmi terv, 2001) a Tisza jobb parti védtöltés 43+814 tkm szelvényében a Percsorai főcsatorna alsó torkolatánál épült 1957-ben. Befogadója a Tisza 204,75 fkm szelvénye. A szivattyútelepet 1982-ben elektrifikálták. Reverzibilis szivattyútelep, belvíz átemelőként és öntözővíz kivételként is üzemeltethető. Feladata a 36/1. Percsorai belvízi öblözet belvizeinek gravitációs bevezetése, illetve magas tiszai vízállásnál szivattyús átemelése a befogadóba, valamint igény esetén öntözővíz szivattyús biztosítása. A szivattyútelep névleges teljesítménye: 3,6 m

3/s. A szivattyútelepen 3 CSVA 800/720 típusú, függőleges tengelyű szivattyú van beépítve [8. kép], amelyet 3 db 132 kW teljesítményű függőleges tengelyű villanymotor hajt. A szivattyúk lapátszöge állítható, ezáltal változtatható-szabályozható a teljesítményük. A szívócsövek a szivattyúház alatti aknába nyúlnak le. Mindhárom szivattyúnak két nyomócsöve van kialakítva. A beépített tolózárak segítségével pedig megfordítható a szivattyútelepen az áramlási irány. A szivattyúk egyik nyomócsöve egy 1800 mm átmérőjű öntözővíz szállító acélcsőbe dolgozik, a másik nyomócsövük pedig a töltést keresztező vasbeton gravitációs csőbe. Az 0180-as vasbeton nyomócső a töltés mindkét oldalán fogaslétrás mozgatású, körszelvényű acéltáblás zsilippel van ellátva. A gravitációs cső folyási fenékszintje: 74,83 mBf A Tisza felöli árvízi vízmérce „0" pontja: 73,78 mBf A szivattyútelep indulási vízszintje:+l,70 m (76,24 mBf) Leállási vízszintje: +0,30 m (74,84 mBf) A szívóakna fenékszintje: 74,23 mBf A belvízcsatorna torkolati fenékszintje: 74,60 mBf. A Percsorai főcsatorna 0+000 km szelvényében lévő mértékadó belvízi vízmércét, melynek „0"pontja 74,54 mBf naponta észlelik és jelentik. Az I. fokú belvízvédelmi készültség elrendelése +120 cm-es vízállásnál történik, a II. fok +140 cm-nél, a III. fok pedig +170 cm-nél (Belvízvédelmi terv, 2002). A szivattyútelep üzemeltetése során a magas tiszai vízállásnál ügyelni kell a főcsatornában a leszívás mértékére, a buzgárosodás veszélye miatt (Árvízvédelmi terv, 2001). A szivattyútelep üzemelési módjai: - Belvízátemelés: a főcsatornán érkező belvíz a gereben, majd zsilipen keresztül jut el a szivattyúház alatti aknába (Van lehetőség az ideiglenes elzárásra is.) - Öntözővíz beemelés: a hullámtéri csatornán bejövő Tisza víz a szivattyúk alatti aknába érkezik, ahonnan a szivattyúk az acélcsőbe emelik be, innen szállítja az acélcső a Percsorai főcsatorna magas vezetésű ágába, de ehhez le kell zárni a zsilipeket, amelyek a belvizes csatorna felöl találhatók. A magas vezetésű csatorna a Mürét-Kis-tiszai csatornába tudná levezetni az öntözővizet. - Gravitációs vízbevezetés: Tiszai árhullámok esetén apadó ágban engedélyezheti a védelemvezetés a zsilip nyitását. A Percsorai szivattyútelepen keresztül (kb. 2,20 m

3/s-os vízhozammal) fokozatosan feltölthető a csatornarendszer. Az elmúlt évek üzemelési adatai: - Belvízátemelés: 1998-ban csak üzempróba volt, 1999-ben 1676 óra (7.240.320 m

3), 2000-ben 3261 óra (14.087.520 m

3), 2001- és 2002-ben üzemelés nem volt. - Öntözővíz beemelés: nem üzemelt még - Gravitációs vízbevezetés: 2001. tavaszán megpróbálkoztak a rendszer feltöltésével. Kb. 4-5 nap alatt töltötték fel a közepesen benőtt csatornarendszer későbbiekben (a 4.2. fejezetben) ismertetendő részét. A rendszer gravitációs feltölthetőségét igen befolyásolja a Percsorai szivattyútelep előtti hullámtéri csatornaszakasz és a hullámtéri műtárgy állapota. Jelenleg csak magas (+250 cm-es mindszenti vízállásnál magasabb) tiszai vízállás esetén lehetne gravitálni, mert a hullámtéri csatorna erősen feliszapolódott. A Szegedi Szakaszmérnökség által végzett 2000. évi felmérések azt mutatják, hogy 1,5-1,6 m vastag iszapréteg található a csatornában. Ezt az állapotot tovább rontotta a 2002. évi tavaszi árvíz, valamint erősen benőtt a csatorna. A hullámtéri csatorna torkolati szakasza (a műtárgy előtt) erősen feliszapoló-