Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

95 - A Vajai-főfolyáson kijelölt mintavételi helyek segítségével ismereteket szerezhessünk a vízgyűjtő keleti pereméről áramló vizek állapotáról. - Módunkban álljon összehasonlítani két közel hasonló hosszúságú vízfolyás - a Kállai-főfolyás és a Máriapócsifőfolyás - állapotát, melyek fóként abban különböznek, hogy az utóbbi a vízhozamához mérten jelentős méretű víztározókon keresztül éri el a Lónyai-főcsatornát. - Az Erpataki-föfolyás vizsgálata során alapvető információkhozjuthassunk arról, hogy a térség legnagyobb városa (Nyíregyháza) mekkora terhelést jelent a Lónyai-főcsatorna számára, hiszen a főfolyás a várost elhagyva befogadja annak tisztított szennyvizét. A kijelölt mintavételi helyeken a helyszíni mérések hordozható multiparaméteres vízminőség-monitorozó rendszerrel (Hydrolab Co. gyártmányú DataSonde4a, és MiniSonde4a mélységi szondák, Surveyor4a kijelző egységgel) történt, ami alkalmas az ökológiai vízminősítési rendszerben (Dévai et al. 1999) szereplő néhány alapvető vízminőségi jellemző (vízhőmérséklet, oldott 0

2 tartalom, oxigéntelítettség, elektródpotenciál, zavarosság, vezetőképesség, pH) helyszíni mérésére. /. táblázat: A Lónyai-főcsatornán és főbb mellék vízfolyásain kijelölt mintavételi helyek, s az ott végzett helyszíni mérések eredményei [vfzhőmérséklet (*C), oldott oxigén tartalom (mg/l), oxigéntelitettség (%), elektródpotenciál (mV), zavarosság (NTU), vezetőképesség (jiS/cm), pH) Eredmények és értékelésük A vizsgált területről általában elmondható, hogy a vízgyűjtő egésze súlyos vízhiánnyal jellemezhető. Ez nem csupán abban mutatkozik meg, hogy az előzetesen kijelölt 30 mintavételi hely közül a felmérés időszakában 5 helyen nem volt víz a mederben, hanem abban is, hogy a 25 hely közül, ahol lehetőség volt a mérésre, csupán 5 esetben (a Lónyaifbcsatoma és a Máriapócsi-föfolyás egyes mintavételi helyein) volt elegendő víz a fllggélyben történő méréshez. A mérési helyek kétharmadán a vízmélység olyan csekély volt, hogy a 10 cm-en végrehajtott mérést követően az ökológiai állapotfelmérések gyakorlatában alkalmazott (Bárdost et al. 2000) következő (25 cm-es) mélységben már nem lehetett mérni. A mérések során a vízhőmérséklet 16,4 és 25,5 °C között változott, ami az ökológiai vízminősítés rendszerében a 4-es és az 5-ös kategóriának felel meg. Az oldott oxigén tartalomnak a Bogdányi-föfolyásban (Nyírbogdánynál) mért 1,5 mg/l-es szintje volt a legkisebb regisztrált érték, az Érpataki-föfolyásban Felső-pázsitnál (Nyíregyháza) mért 13,2 mg/l-es oldott oxigén tartalom pedig a legnagyobb. A többi mintavételi helyen az oldott oxigén mennyisége e két szélső érték közötti tartomány teljes spektrumában változott, ami azt jelenti, hogy az ökológiai vízminősítés rendszerében a 3-astól egészen a 7-es kódig az összes köztes kódérték előfordult. Az oxigéntelítettség az esetek többségében nem érte el a 100 %-ot. A legkisebb értéket (17 %) a Bogdányi-fófolyásban mértük. A legnagyobb változást az Erpataki-fbfolyásnál észleltük, ahol a felső szakaszon csekély értékeket kaptunk (Bököny 37 %, Érpatak 42 %), míg az alsó szakaszon mért értékek a teljes felmérést tekintve a legnagyobbak voltak (Nyíregyháza: Felső-pázsit és Kótaj 158 %). A vízben mérhető elektród-potenciál értéke minden esetben pozitív volt, a mérési eredmények a 109—446 mV közötti tartományban változtak. A legalacsonyabb értékeket a Sényői-föfolyáson Kemecsénél (109 mV) és a Bogdányi-föfolyáson Nyírbogdánynál (117 mV) mértük. Figyelemre méltó, hogy a mért értékek összesen nyolc esetben meghaladták a 400 mV-ot, s ebből négy a Lónyai-föcsatornán kijelölt hét mérési hely valamelyikén (Berkesz, Kék, Ibrány, Gávavencsellő) fordult elő. A zavarosság 0,1 és 38 NTU közötti volt. Ez az értéktartomány igen kevéssé zavaros vizeket jelez, ami elsősorban a mintavételi időszakra jellemző tartós csapadékhiány miatt kialakult kisvizes állapot következménye. A vezetőképesség értéke a Kállai-főfolyásban Nagykáliónál volt a legalacsonyabb (390 ftS/cm), a Bogdányi-föfolyásban Nyírbogdánynál pedig a legmagasabb (1582 nS/ cm). Más esetekben rendszerint a 600-800 ^/cm tartományban változott, de az Érpataki-főfolyás Nyíregyházát elhagyó szakaszán (Felső-pázsit), ill. a Lónyai-fbcsatorna alsó szakaszán Gávavencsellőnél meghaladta az 1000 |iS/ cm értéket. Az egyes főfolyásokban a Lónyai-fócsatoma felé közeledve rendszerint a vezetőképesség értékének növekedését tapasztaltuk. Az ökológiai vízminősítés rendszerében az 550-1000 nS/cm közötti értékek a 3-as, az 10001500 nS/cm közöttiek pedig a 4-es kóddal jellemezhetők. A pH 6,9-8,2 közötti volt, ami az ökológiai vízminősítés rendszerében az enyhén savas, vagy enyhén lúgos (3-as kód) kategóriába tartozik. Egyetlen esetben, Kótajnál az Érpataki-föfolyáson mértünk 8,4-es értéket, ami már lúgosnak (4-es kód) tekinthető. Sz. Név és külterületi azonosító, közigazgatási hovatartozás °C o

2 mp/l o, mV NTU MS/c m pH 1. Lónyai-fócsatoma - Berkesz 19,6 3,6 38 420 0,1 647 6,9 2. Lónyai-föcsatoma - Demecser 22,4 9,6 112 376 4,2 656 7,1 3. Lónyai-főcsatorna - Kék 25,5 8,8 109 446 ¥ 436 7,7 4. Lónyai-föcsatoma - Kemecse 23,6 4,4 52 387 14

f7 462 7,5 5. Lónyai-föcsatoma- Ibrány 24,7 7,9 96 429 15,5 942 8,2 6. Lónyai-föcsatoma - Buj 23,9 3,9 47 388 5,1 863 7,8 7. Lónyai-föcsat- Gávavencsellő 24,5 6,9 84 423 14,2 1021 8,2 8. Karász-Gyulaházi csat.-Nylrtass 25,1 4,4 54 402 19,8 635 7,3 9. Kár-tavai-csatoma - Nyírtass 10. Vajai- (in.) föf. - Kántorjánosi 17,2 7,2 75 389 13,1 559 7,

4 11. Vajai- (III.) főfolyás - Vaja 12. Vajai- (III.) főfolyás - Rohod 18,5 6,0 65 392 V 621 7,7 13. Vajai- (III.) főfolyás - Berkesz 20,0 V 42 331 2,0 627 6,9 14. Máriapócsi- (IV.) föf-Máriapócs 15 Máriapócsi- (IV.) föf- Levelek 20,3 8,3 93 393 6,2 458 7,5 16. Máriapócsi- (IV.) föf. - Nyírtét 23,6 8,5 101 371 0,1 412 8,0 17. Máriapócsi- (IV.) föf-Székely 24,5 10,0 121 422 38 429 8,0 18. Cserés-tói-csatorna - Kék 23 r0 V 67 365 o,i 781 7,3 19. Bogdányi- (V) föf.-Nylrbogd.ny 21,2 1,5 17 117 12,4 1582 7,9 20. Sényői-<VI.) főfolyás - Kemecse 16,4 1,8 18 109 35 769 7,0 21. Kállai- (VII.) főfolyás - N.kálló 19,8 4,4 49 295 0,1 391 7,4 22. Kállai- (VII.) főfolyás - Nyíregyháza (Oros} 21,2 5,2 59 392 21,6 628 7,2 23. Kállai- (VII.) főfolyás- Kemecse 20,7 5,0 56 432 10,1 625 7,1 24. Bökönyi-(VIIl/8) folyás-Bököny 19,5 3,4 37 142 35,1 664 7,4 25. Érpataki- (VIII.) föf. - Érpatak 19,4 3,8 42 261 7,8 661 7,1 26. Érpataki- (VIII.) főfolyás - Nyíregyháza (Rozs-rét^ 19,1 5,0 54 300 0,1 664 7,3 27. Érpataki- (VIII.) főfolyás - Nyíregyháza (Felső-pázsit) 24,0 13,2 158 432 0,1 1037 8,1 28. Érpataki- (VIII.) főfolyás - Kótaj 24,8 13,0 158 142 0,1 850 V 29. Simái- (IX.) főfolyás - Nyíregyháza (Szabadság-bokor^ 30. Simái- (IX.) főfolyás - Kótaj