Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

85 , new method of monitoring water Wright, C.A. - Ferrington, L.C. Jr. - Crisp, N.H. 1996: Analysis of quality in a stream receiving sewage effluent, using chironomid pu- chlordane-impacted streams using chironomid pupal exuviae (Dippal exuviae. - Wat. Res. 11: 959-962. tera

: Chironomidae). - Hydrobiologia 318: 69-77. The use of the drift net in the investigation on assemblages of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) at a cross-section of the Upper-Tisza (Hungary) Móra, A. - Dévai, Gy. Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, HUNGARY Abstract: Collections of drifting chironomid pupal exuviae have been used for about 30 years to assess the faunistic, biological and ecological status of rivers. This sampling technique allows to get a sufficient number of exuviae and to provide a good representation of the taxonomic structure of the chironomid assemblage at the studied site. In summer of 2003 the drift net was tested at a cross-section of the Hungarian part of the Upper-Tisza between Lónya and Tiszamogyorós. The description of the sampler and the possibility of its use are presented in this paper. The preliminary results are given: 42479 pupal exuviae and many other taxa belonging to 7 orders of insects were collected, which are listed in a table. Keywords: drift net, Chironomidae, pupal exuviae, Upper-Tisza Különleges pikoplankton együttesek a befagyott Balatonban Mózes Andrea

1 és Vörös Lajos

2 'ELTE TTK Doktori Iskola, Kísérletes Növénybiológia Doktori Program, Budapest 2Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Kivonat: Kulcsszavak: A kutatás célja a befagyott Balaton jég alatti pikoplankton együtteseinek megismerése volt. összehasonlításul nyári vizsgálatot is végeztünk. A téli vizsgálatok eredményeit Összehasonlítva a nyáriakkal azt tapasztaltuk, hogy fényszegény és 0,5-1 °C hőmérsékletű vízben az autotróf pikoplankton (APP) abundanciája megközelítette a nyári időszakra jellemző értéket és a fitoplankton őssztőmegének felét alkotta. Ezzel ellentétben a pikoplankton Összetétele jelentősen eltért a nyáritól, a téli mintákban a fikobiliprotein tartalmú cianobaktériumok aránya mind a Keszthelyi-, mind a Siófoki-medencében az eddig megismertnél jóval alacsonyabb volt, és a fikobiliproteint nem tartalmazó pikoalgák domináltak (80-95%). Nyáron a pikoplankton 100%-át adták a fikocianin vagy fikocritrin pigmentdominanciájú cianobaktériumok. Ajég alatti pikoplankton populációk taxonómiai státusza teljesen ismeretlen, ehhez a sejtek kis mérete és a morfológiai markerek elégtelensége miatt molekuláris módszerek szükségesek. autotróf pikoplankton (APP), abundancia, pikocianobaktériumok, pikoeukarióták Bevezetés Világszerte, így Magyarországon is az epifluoreszcens mikroszkóp felhasználásával nyílt lehetőség a legparányibb algacsoport, a fotoautotróf pikoplankton (APP) szervezetek vizsgálatára. A Balaton pikoplanktonjának mennyiségi és produktivitási viszonyait a nyolcvanas évek közepétől jól ismerjük (Vörös 1987-88, Vörös 1991, Vörös et al. 1998). Korábbi méréseink kimutatták, hogy ez a régebben nem észlelt, illetve félreismert (heterotróf baktériumként azonosított) algacsoport jelentős szerepet játszik a tó anyagforgalmában. Ezek elsősorban a jégmentes időszakra vonatkozó vizsgálatok voltak, melyek alapján megtudtuk, hogy a Balatonban épp úgy, mint más sekély és mély tavakban a 0,8-1,2 um átmérőjű kokkoid, fíkoeritrin (PE) vagy fikocianin (PC) pigmentdominanciájú cianobaktériumok az uralkodó tagjai e fitoplankton frakciónak (Vörös 1991). Jelen kutatás célja a befagyott Balaton jég alatti pikoplankton együtteseinek megismerése volt. A jéggel fedett Balaton eltérő területein vizsgáltuk APP egyedszámát és fluoreszcens tulajdonságait. Összehasonlításul nyári vizsgálatot is végeztünk. Anyag és módszer 2003 február 18-án vettünk vízmintát a befagyott Balatonból a Keszthelyi- és a Siófoki-medence (Tihanynál) tóközépi területén és összehasonlításul 2003 június 11én. A vízmintavételekkel egyidőben mértük a víz hőmérsékletét. A klorofill-a koncentrációt forró metanolos extrakcióval spektrofotométerrel mértük. A nano- és mikroplankton tömegét és összetételét fordított planktonmikroszkóppal határoztuk meg. A pikoplankton vizsgálatához epifluoreszcens mikroszkópot (Nikon Optiphot 2) használtunk, kékesibolya (400-440 nm) és zöld (510-560 nm) gerjesztőfényt alkalmaztunk. A vízmintákat 0,4 nm pórusméretü fekete polikarbonát filteren szűrtük. A szűrést követően a filtereket tárgylemezen 50%-os glicerinbe ágyaztuk, lefedtük és az így készített preparátumokról 100-szoros nagyítású objektívvel, digitális fotokamerával (Spot RT) felvételeket készítettünk. A felvételek feldolgozásával meghatároztuk a pikoplankton abundanciáját, pigment típusát (PE és PC) és a kolóniás formák részesedését. Meghatároztuk az egyes fitoplankton frakciók (piko-, nano- és mikroplankton) biomasszáját a sejtek /egyedek fajlagos térfogata és egyedsűrűsége alapján (Németh 1998). Eredmények és értékelésük A Keszthelyi-medencében 2003 februárjában a jég alatt különösen gazdag pikoplankton népesség alakult ki a fényszegény (globál sugárzás: 660 J/cm

2/nap) és 0,5-l°C hőmérsékletű vízben. A pikoplankton abundancia megközelítette a nyári időszakra jellemző értéket, 300 ezer sejt volt milliliterenként. A pikoplankton összetétele ezzel szemben markánsan különbözött a nyári képtől, míg télen a fikobiliprotein tartalmú cianobaktériumok aránya Keszthelynél mindössze 5 % volt, addig júniusban, négyszer-ötször intenzívebb globál sugárzás mellett 100 %-ban a cianobaktériumok uralták a pikoplanktont (7. ábra). Februárban a fitoplankton összes biomasszája (piko-, nano- és mikroplankton) 400 mikrogramm volt literenként, amelynek 48 %-át tette ki a pikoplankton, júniusban a biomassza nagyobb (690 ng/1) volt, amelynek 27 %-a volt pikoplankton. A fitoplankton biomassza kloro-