Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
1. táblázat: A 20 napos mintavétel során az uszadékhálóval gyűjtött rovartaxonok (Mírva, e=exuvium, i=imígó) A mintavétel során az uszadékhálót a hídról eresztjük le, és olyan messzire engedjük, hogy a keret stabilan és vízszintesen álljon. Ezután a köteleket a hídhoz rögzítjük. A háló a rajta keresztüláramló vízből szűri ki az uszadékot. Legmegfelelőbb, ha a mintavételt a sodorvonalban végezzük. A mintavétel adott ideig tart, ami a mintavétel stratégiájától függően változik. Több szerző a 24 órás mintavételt javasolja (Elliott 1967; Hardwick et al. 1995; Hayes és Murray 1988; Cranston et al. 1997), kivédendő a bábbőrök 83 megjelenésének napi ingadozásából adódó hibákat. A felmérés során a hálót bizonyos időközönként (általában 2-4 óránként) ürítik. A tiszai mintavételek során ez az időtartam nem volt tartható, mivel a nagy mennyiségű uszadéktól a háló kb. másfél óra alatt elsüllyedt. Más szerzők (Cranston és Hillman 1992; Casas és Vilchez-Quero 1993) vizsgálataik során nappal végzett, 1 órás mintavételt alkalmaztak. A Tiszán ezzel a módszerrel rendkívül nagy mennyiségű bábbőrt lehet begyűjteni, amelyek teljes körű feldolgozása (minden egyes bábbőr azonosítása) szinte lehetetlen, és meglátásunk szerint nemcsak rendkívül nagy, hanem felesleges idő- és energia-befektetéssel is járna. Gendron és Laville (1995) napnyugta előtt kb. egy órával végzett, 30 perces mintavételt javasol. A tiszai viszonyok között ennyi idő alatt még mindig hatalmas a begyűjtött bábbőrök száma, a félórás anyag feldolgozására is az előbb leírtak érvényesek. Tapasztalatainkat összegezve úgy gondoljuk, hogy a reprezentatív faunisztikai felméréshez elegendő a 0,5-1 órás mintavétel, habár ezt érdemes nappal és éjjel is elvégezni, mivel a legtöbb faj alkonyatkor bújik, s bár a bábbőrök nappal is gyűjthetők, éjjel vannak a legjobb állapotban. A rövidebb-hosszabb távú, illetve a monitorozó jellegű, a mennyiségi viszonyokat is figyelemmel kísérő felmérésekhez tapasztalataink szerint a Tiszán a naponta legalább kétszer (nappal, illetve éjjel) végzett, 10 perces mintavétel a megfelelő. Az ennyi idő alatt gyűjtött anyag kellően reprezentálja az árvaszúnyog-együttes összetételét, ugyanakkor még kezelhető mennyiségű bábbőrt tartalmaz (ami így is jelentős mennyiségű, akár több százat, vagy akár több ezret is jelenthet!). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a mintavétel során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a háló állapotát, mivel előfordulhat, hogy az uszadék bizonyos elemei (falevelek, felkavarodott üledék, baktériumok, kovaalgák) percek alatt eltömítik a hálólyukakat, ami visszaáramlás miatt veszteséget okoz. További veszélyt jelentenek a víz felszínén sodródó nagyobb fadarabok, amik szerencsétlen esetben akár tönkre is tehetik a hálót. A mintavételi idő lejárta után a hálót kihúzzuk, majd kívülről lemossuk, hogy a háló oldalára tapadt uszadék is a háló aljába mosódjon. A hálót kifordítva a begyűjtött uszadékot műanyagdobozba tesszük. A minta formaldehiddel tartósítható, de jobb megoldás, ha tartósítás nélkül - lehetőség szerint - azonnal kiválogatjuk. A válogatásnak ebben az esetben két napon belül meg kell történnie, ugyanis a bábbőrök ennyi idő után a bomlási folyamatok eredményeként darabokra esnek. A válogatás nagy méretű Petri-csészékben szabad szemmel történhet, mivel kis gyakorlattal és odafigyeléssel a legkisebb bábbőrök is megtalálhatók. A mikroszkóp alatt történő válogatás indokolatlanul megnöveli a minta feldolgozásának időtartamát. A mintavétel során néhány háttértényezőt is érdemes mérni. A szakirodalommal összhangban minden mintavétel alkalmával mértük a levegő és a víz hőmérsékletét, továbbá a víz áramlási sebességét. Ez utóbbi azért szükséges, mert a vízsebességtől függően a hálón egységnyi idő alatt különböző térfogatú víz áramlik át, ezért a mennyiségi viszonyok vizsgálatánál az összehasonlíthatóság érdekében adatainkat ezzel súlyoznunk kell. Az árvaszúnyogok bábbőreit és lárváit, s a más taxonokba tartozó állatokat 70 %-os etil-alkoholban tartósítottuk. A 2003-ban végzett, 20 napon át tartó uszadékhálós vizsgálatok során összesen 42 479 bábbőrt gyűjtöttünk. A mintánkénti abszolút egyedszámok közül a legkisebb 56, a legnagyobb 8525 volt. A felmérések során nemcsak árvaszúTaxon 1 e i EPHEMEROPTERA Baelis sp • Brachycercus minutus Tshemova, 1929 • Caenis macrura Stephens, 1835 • Palingenia longicauda (Olivier, 1791) • ODONATA Plalycnemispennipes (Pallas, 1771) • Agrion splendens (Harris, 1782) • Gomphus ßavipes (Charpentier, 1825) • • Gomphus vulgatissimus (Linnaeus, 1758) • Onychogomphus forcipatus (Linnaeus, 1758) • Ophiogomphus cecilia (Fourcroy, 1785) • • PLECOPTERA Perlidae • HETEROPTERA Gerridae • Aphelocheirus aestivalis (Fabricius, 1794) • Micronecta sp. • COLEOPTERA Hydrochus elongatus (Schaller, 1783) • Macronychus quadrituberculatus Ph. Müller, 1806 • Galerucella nymphaeae (Linnaeus, 1758) • Elmidae • TRICHOPTERA Hydropsyche bulgaromanorum Maliczky, 1977 • Hydropsyche contubernalis McLachlan, 1865 • Hydropsyche modesta Navás, 1925 • Neureclipsis bimaculata (Linnaeus, 1758) • Ecnomus tenellus (Rambur, 1842) • Oecetis notata (Rambur, 1842) • Triaenodes bicolor (Curtis, 1834) • DIPTERA Chaoboridae • Culicidae Anopheles algeriensis Theobald, 1903 • Culex pipiens pipiens Linnaeus, 1758 • Culexpipiens molestus Forskal, 1775 • Chironomidae • Ablabesmyia longistyla Fittkau, 1962 • Ablabesmyia monilis (Linnaeus, 1758) • Conchapelopia sp. • Procladius (Holotanypusj sp. • Telopelopia fascigera (Vemeaux, 1970) • Chironomus spp. • Cryptochironomus sp. • Cryptotendipes sp. • Dicrotendipes nervosus (Staeger, 1839) • Harnischia curtilamellata (Malloch, 1915) • Lipiniella moderata Kalugina, 1970 • Microchironomus tener (Kieffer, 1918) • Polypedilum convictum (Walker, 1856) • Polypedilum cultellatum Goetghebuer, 1931 • Polypedilum nubeculosum (Meigen, 1804) • Polypedilum scalaenum csoport • Ceratopogonidae • • Simuliidae • Tabanidae •