Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 2004. 84. ÉVF. összes nedves tömegét. A mintavételt Aqualex mintavevővel végeztük (Nagy et al. 1998, 2001). A mintavevő egy 5 mm vastagságú, 1 méter magasságú, 0,5 m

2 alapterületű aluminium hengerpalást. Amennyiben a vízmélység meghaladta az 1 métert, egy csatlakozó idom segítségével a mintavevő egy másik, 1 méteres taggal kiegészíthető, így a maximálisan mintázható vízmélység 1,8 m. A növényzeti folt óvatos megközelítését követően a mintavevőt egy gyors mozdulattal a vízbe helyeztük, 60 kg-os tömege és éles pereme megbízhatóan lehatárolta az adott térfogategységet. Ez lehetővé tette, hogy állandó felületű és térfogatú mintákkal dolgozhassunk. A légi felvételekre, valamint a terepi adatokra támaszkodva, Arc View 3.2 programcsomaggal digitális élőhelytérképet készítettünk Vis és szerzőtársai (2003) munkájához hasonlóan. Az így elkészült digitális térkép, illetve a hozzá kapcsolt adattábla segítségével a következőket határoztuk meg: (1) a növényállományok és a terület főbb növényzettípusainak elhelyezkedését és egymáshoz viszonyított arányait {Nagy és Dévai 2002, 2003); (2) a felszínen kiterülő levelű hínárosok állományainak elhelyezkedését és egymáshoz viszonyított arányait; (3) a Nymphaea alba foltjainak két éves dinamikáját (darabszám és foltméret); (4) a területegységre (m

2) vonatkoztatott fitomassza mennyiségét a vizsgált állomány-típusokban. A szoftver-csomag segítségével nagy pontossággal meg lehetett határozni a növényzeti foltokban található fajok állományainak pontos méretét és borítási értékeit. A terepen feljegyzett százalékos borítási arányok alapján - a digitális élőhely-térkép segítségével - a kevert állományokban is meg tudtuk határozni az egyes fajok borítási értékeit. így faji szinten is pontos borítási értékekkel rendelkeztünk az egész mederre vonatkozóan. A fitomassza számolását a növényzeti foltok domináns fajainak (Ceratophyllum demersum, Typha angustifolia, Trapa natans, Nymphaea alba, Salvinia natans) állományaiból végeztük (Macalik et al. 2004). A jellegzetes növényállományok fitomasszájának arányát az adatok logaritmikus transzformációja után ANOVA segítségével vetettük össze. Az egyes állományok közötti különbségek elemzésére az eltérő mintanagyságokra használható Tukey HSD tesztet alkalmaztuk. A Nymphaea alba foltok méretének változását Mann-Whitney U-teszttel elemeztük. Az adatok statisztikai értékelésére SPSS 8.0 és Statisztika 5.0 programcsomagot használtunk. Eredmények A két év vizsgálati eredményeit összevetve kitűnt, hogy az alámerült és a felszínen kiterülő levelű hinarak, valamint a mocsárinövényzet aránya döntően nem változott (1. és 2. ábra). Markáns változásokat észleltünk viszont a felszínen kiterülő levelű hínarasokat alkotó fajok arányában (3-4. ábra), ezért továbbiakban ezeket elemezzük részletesebben. A helyszínen is szembeötlő volt a Salvinia natans erőteljes állomány-növekedése a Trapa natans rovására (5. ábra). A rucaöröm borítása a 2002-ben regisztrált 347 m

2-ről 2003-ra 8762 m

2-re növekedett. A súlyom kiterjedése ezzel szemben 109 927 m

2-ről 96 480m

2-re csökkent {3-4. ábra), s állományai is jóval gyengébbnek és sérülékenyebbnek tűntek. A 2002-ben csak színező elemként meglévő békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) 2003-ra domináns fajjá vált (3-4 ábra), számottevő borítással (1064 m

2). . Jelentős változásként értékelhető a meder alsó végében található Potamogeton lucens, Myriophyllum verticillatum fajok állományaiból álló kevert hínáros terjedése, ami zömmel a homogén Ceratophylletum demersi állomány rovására ment végbe. Balámcriilt hin ara» j • f«

hi. kii. hfanarai j OraociárirtS* tnyjcl Onyütvix t« miadék'; • aliscrtilt kinarai H (du. kit hiaarat • mooirioávcnyirt • a>1ltví« éi wuadék ! 1. ábra: A főbb növényállományok borítási arányai 2002-ben 2. ábra. A főbb növényállományok borítási arányai 2003-ban A holtmeder eutrofizálódásának következtében a változások leginkább a természetvédelmi szempontból értékes fehér tündérrózsa állományait érintették. Eredményeink a Nymphaea alba esetében egy fragmentálódási folyamatra hívják fel a figyelmet (6. ábra). A foltok száma a 2002. évi 78 foltról 2003-ra 9l-re nőtt. Trapa aalaa* Hiürocktrii wm. Njwpbara alba Sahlala a a! an. 3. ábra : A felszínen kiterülő levelii hinarasok által borított terület nagysága (m

2) 2002-ben 'Mi fm Trapa nalara Hydrodiarii mom»- Nymphaea alba Satania nalara rvnae 4. ábra: A felszínen kiterülő levelii hinarasok által borított terület nagysága (m

2) 2003-ban