Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. phalus vetulus és Daphnia galeata), azonban közösség szerkezete mindvégig megmaradt. A limnokorallokban az installáció után azonban ettől eltérő szerkezetű planktonikus rákközösség alakult ki. A hengerek (kiv. Daphniat-) Zooplankton faj szerkezetében nem tapasztaltunk jelentős változást, mlg a mennyiségi viszonyokban különbségeket találtunk (/. ábra). A Daphnia+ hengerből a D. magna betelepítése után a D. galeata cladocera faj teljesen elttlnt, mivel a D. magna hatékonyabb szűrőszervezet. A D. magna kezdeti biomaszszája olyan magas volt, hogy az eredeti Zooplankton közösséget teljesen átalakította. Az Acanthocyclops robustus és a kisméretű Bosmina longirostris képes együtt élni a D. magnóval, azonban jelentősebb mennyiségben a kísérlet elején és végén jelentek meg. Az eutróf tavakra jellemző, egyéb kisméretű cladocera, mint a Ch. Sphaericus kis egyedszámban szintén előfordultak. A kísérlet végére a D. magna állománya összeomlott (1. ábra). A halas és a „Zooplankton-" hengerekben a tavi Zooplankton struktúra: copepoda (Acanthocyclops robustus) és kisméretű cladocera (Bosmina longirostris and Ch. Sphaericus) dominancia volt jellemző. A zooplanktonlimnokorallban a kísérlet vége felé megjelent a D. magna, és ért el nagy egyedszámot (1. ábra). Ennek következtében az algák mennyisége jelentősen lecsökkent és a fotikus réteg megnőtt (3. és 4. ábrák). A fitoplankton változásai a három limnokorallban szignifikánsan eltérőek voltak (2. ábra). A halas limnokorallban főleg a fonalas kékalgák (Anabaena spp.) a Chlorococcales illetve a Cryptomonas fajok voltak jellemzők. Az utóbbi csoport részaránya a kísérlet végén meghaladta a 70 %-ot, ezt megelőzően a fonalas kékalgák voltak jellemzőek, melyek részaránya július elején meghaladta az 50 %-ot. tOOpknktOOOCiyptoptyta • Chtoro«ceai«a • «gyKftO dtelomav • lonalas Mkatgáfc A daphniás limnokorallban a fonalas kékalgák és a Cryptomonas fajok aránya a vizsgálati időszak egészében alacsony volt. Az egész időszakot az ún. "egyéb fajok" dominanciája jellemezte. Ebben a csoportban leginkább a Volvocales és Euglena fajok voltak megfigyelhetők. A „Zooplankton-" hengerben a kísérlet első felében a halas rendszerhez hasonlóan a fonalas kékalgák (Anabaena spp., Anabaenopsis spp.) valamint a Chlorococcales illetve a Cryptomonas fajok voltak jellemzőek, bár a fonalas kékalgák részaránya általában magasabb, míg a Cryptomonas fajoké alacsonyabb volt. Július elején a kékalgák aránya meghaladta a 60 %-ot, és a kísérlet végén nem alakult ki Cryptomonas dominancia. Az un. "egyéb fajok" részaránya 25 % körül mozgott. E csoportot a kísérlet nagy részében a Volvocales, Euglena valamint Dinoflagellata fajok jellemezték. Július 16-án viszont az "egyéb fajok" részaránya meghaladta a 80 %-ot. Ekkor Chrysococcus dominacia alakult ki. Mind a halas mind a kontroll rendszerben az alacsonyabb (0-50 (im) méretosztályok (Cryptomonas spp., Chlorococcales ) voltak jellemzőek. A fonalas kékalgák közül főleg a néhány csavarulattal rendelkező Anabaena spiroides illetve az Anabaena hungarica fordult elő. Nagyobb kiterjedésű trichomákat ritkán találtunk. A daphniás limnokorallban szintén a kisebb méretosztályok voltak a jellemzőek, viszont a kékalgák közül inkább a 100 |im-nél nagyobbak fordultak elő nagyobb számban. A kísérlet végén a szabad szemmel is látható Microcystis aeruginosa szaporodott el tömegesen. Daphnía+ Olphnla* 3> s 7 M í» » n M « • Tun» IMInel » » n « MS (nap) • <20n H20-50(i 05<MI*V •>IOO|i 2. ábra. A fitoplankton változása a biomanipulációs kísérletben 3. ábra. A klorofill-a, az eufotikus mélység valamint a foszforformák változása a biomanipulációs kísérletben. A daphniás limnokorallban megfigyelt taxonok jó része hatékony stratégiával rendelkezik a Daphnia fajok hatékony szűrése ellen. A Microcystis nagy mérete miatt