Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
41 Alternaria fajok előfordulása mocsári- és vízi növényeken Fischl Géza, Dongó Anita Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénykórtani és Növényvirológiai Tanszék, 8360. Keszthely Deák F. u. 57. Kivonat: A szerzők vizsgálatokat végeztek a mocsári és vízinövényeken megtalálható Alternaria fajok izolálása és azonosítása céljából. A három éves kutatás részét képezte „A vízi- és mocsári növények gombabetegségeinek kutatása a Balatonon és a Balaton vízgyűjtő területén" című keretprogramnak. 16 növényfajról izoláltak Allernaria nemzetséget és négy Alternaria fajt különíttek el: Alternaria alternata, A. longissima, A. solani, A. tenuissima. Az egyes fajokat fény-, illetve sztereomikroszkóp segítségével, valamint néhány esetben az izolátumokat tenyészmorfológiai bélyegeinek megfigyelésével azonosították. Alternaria alternata, A. longissima, A. solani, A. tenuissima, mocsári- és vízi növények, Balaton, mikroszkópikus gombák Kulcsszavak: Bevezetés Az Alternaria nemzetség közel 100 faja különféle élőhelyeken a világon szinte mindenütt előfordul. Számos fajuk szaprofita módon a talajban, elhalt vagy elöregedett növényi részeken fordul elő. A legtöbbjük azonban növény-patogén, melyek gazdaságilag jelentős károkat okoznak. A vízi- és mocsári növényfajok leggyakoribb betegségei a levélfoltosság típusú betegségek. A kórképet kiváltó különböző gombanemzetségek között az Alternaria nemzetség egyes fajai is megtalálhatók (Fischl 1995). Az 1990-es években vizsgálatokat végeztünk a balatoni nádasok növényegészségügyi helyzetének felmérésére és a nádpusztulás etiológiájának tisztázására. A kutatási program 2000-től kibővült a vízi- és mocsári növények gombabetegségeinek kutatásával a Balatonon és a Balaton vízgyűjtő területén. A kutatások korábbi eredményeiről meghatározott rendszerességgel kutatási jelentések készültek, az eredményeket szaklapokban publikáltuk, illetve azokról hazai- és nemzetközi tudományos konferenciákon számoltunk be (Bán et al. 1996, Fischl 1995, 2001, Fischl et al. 1998). Az Alternaria fajok mocsári- és vízi növényeken történő előfordulásáról a hazai, de a külföldi szakirodalomban sem állnak rendelkezésre érdemi adatok. Moesz 1930-ban a Balaton térségében végzett széleskörű mikológiái felmérésében Solanum tuberosum fajról Alternaria solani fajt, valamint Cucurbita pepo és Amarantus retroflexus növényekről Alternaria tenuis fajt izolált. Az utóbbi időben az Alternaria fajok elterjedésére, előfordulására, nevezéktanára és patogenitás tanulmányozására jelentős figyelmet fordítottak külföldi szerzők ( Rotem 1994). Alapvető célkitűzésünk a kutatási területünkön fellelhető mocsári- és vízinövényeken (nád, sás, gyékény, harmatkása, kolokán, hínárfajok stb.) elforduló Alternaria fajok azonosítása és vizsgálata volt. Anyag és módszer A vizsgálati helyeket a Balaton parti sávjában (litorális zóna) a tó északi és déli oldalán, a Balatonba befolyó kis vízfolyások mentén valamint a kisebb természetes tavak partján jelöltük ki. A mintavételi helyek pontos meghatározását minden esetben GPS, műholdas helyzetmeghatározó műszerrel végeztük. Kezdetben 27 mintavételi helyen végeztünk felméréseket. 2002-ben a vizsgálati helyek száma 49-re bővült, amely tartalmazza a Zala folyón kijelölt mintavételi helyeket is. A betegségek felvételezésekor a betegségtüneteket mutató növényeket még lehetőleg a helyszínen azonosítottuk. A betegség tüneteit mutató növényeket, növényi részeket mintavételi helyenként külön-külön nylon zacskóba helyeztük, majd laboratóriumba szállítottuk további vizsgálat céljára. A begyűjtött beteg növényi mintákat első lépésben közvetlenül mikroszkóppal vizsgáltuk. Más esetekben a növényi mintákat nedveskamrába helyeztük, majd néhány nap múlva a sporuláció megindulásakor végeztünk mikroszkópizálást. A fajszintű azonosítás kritériumaként a konídiumok morfometriai adatait és az izolátumok tenyészbélyegeit vettük alapul. Ezt a módszert Alternaria fajok határozás céljából több szerző is alkalmazta (Rotem 1994). Eredmények és értékelésük Az eredmények a 3 év kutatási munka folyamán begyűjtött és azonosított Alternaria fajok elterjedését tükrözik a Balatonon és a Balaton vízgyűjtő térségében. 2000-ben 45 azonosított mocsári és vízinövény közül 3 növényfajon, 2001-ben 73 növényfaj közül 14-en majd 2002-ben 58 növényfaj közül 11-en találtunk Alternaria fertőzést. Az egyes években megfigyelt fertőzéseket számszerűen az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat Alternaria fertőzések megoszlása az egyes években 20002002-ig, a Balaton vízgyűjtő területéről származó növényeken Vizsgált Fertőzött Alternaria Év növényfajok növényfajok fajok száma száma száma 2000 45 3 2 2001 73 14 3 2002 58 11 3 Az azonosított Alternaria fajok közül az Alternaria alternata volt domináns. A tünetek között zömmel levélfoltosságokat (Bolboschoenus, Eupatorium, Solanum, Tussilago), virág és magszárfertőzést (Butomus), valamint termésfertőzést (Echinocystis) figyeltünk meg. A különböző mintavételi helyekről származó 16 növényfajt és azokon talált illetve azonosított Alternaria fajokat gyakoriságuknak megfelelő sorrendben a 2. táblázatban foglaltuk össze. Alternaria fertőzést a leggyakrabban Schoenoplectus, Bolboschoenus, Echinocystis, Carex fajokon regisztráltunk Többnyire az összes általunk vizsgált növényfajon el lehetett különíteni az Alternaria alternata fajt, amely mellett néhány esetben Alternaria longissima, A. solani és A. tenuissima jelent meg. Az azonosított kórokozók morfológiai megjelenésüket tekintve két csoportba sorolhatók: kisspórás láncképzők és nagy spórás láncot nem képzők csoportja.
