Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. Mülltr Z. - Kiss B. - Horváth R. - Csabai Z. - Szállassy N. - Móra A. - Bárdosi £ - Dévai Gy. 2001: Mikroszkopikus gerinctelenek mennyiségi viszonyai a Tisza-tó apotai térségének hínár- és mocsárin c">v íny-állományaiban -HidroL Közi. 81(5-6): 423-425. Nagy. S„ Dévai, Gy.. Tóth, A.. Kiss, B., Olajos, P., Juhász, P., Grigorszky, I. és Miskolczl, M. 1998: Aqualex: új mintavételi eszköz és módszer a hínár- és mocsárinövényzettel borított víztestek makroszervezeteinek mennyiségi vizsgálatán. - Hidr. Közi. 78(56): 377-378. Nurosis, M.J. 1998: SPSS 8.0 Ouide to Dala Analysis. - Prentice Hall, Upper Saddle Rim, New Jersey Studemarm, D.\ Landolt, P.; Sarton, M.; Hefti, P.; Tomka, I. 1992: Ephemeroptera. - Fauna Helvetica 9: 1-171. Soc. Entomol. Suisse, Fribourg Statsoft, Inc. 1998: STATISTICA for Windows (Computer program manual). - Stalsofl Inc., Tulsa. Voigts, D.K. 1976: Aquatic invertebrate abundance in relation to changing marsh vegetation. - Am. Midi Nat 95(2): 313-322. Quantitative survey on mayflies (Epbemeroptera) in two different «edge stands of a lowland marsh Csabai, Z' - Beák, Cs.

2 - Móra, A." 'Department of General and Applied Ecology, Faculty of Natural Sciences, University of Pécs, Ifjúság útja 6, H-7624. Pécs, Hungary ^Department of Applied Ecology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1 H—

4032. Debrecen, Hungary 'Department ofHydrobioiogy, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1., H—

4032. Debrecen, Hungary Abatract: In the year 2000 a quantitative survey was made from March to July in a lowland marsh Hagymás-lapos. Two sedge species (Cartx riparia and C. disticha) were dominant in the vegetation. The spatial and temporal distribution of mayflies was described comparing the numbers of individuals of the found two species (Caenis robusta, Cloeon dipterum) in the two different sedge stands. The highest mean number of individuals was found in spring di creasing to the end of the investigation. In all cases Caenis robusta was the dominant taxon. Notwithstanding the different mean numbers of individuals brtween the sedge stands in the case of Caenis robusta significant differences were found but i n the case of Cloeon dipterum were not found. Keywords: ephemeroptera, quantitative study, lowland marsh, sedge stands Vízibogarak és vízipoloskák vándorlási ritmusának vizsgálata (Coleoptera, Heteroptera) III. Az egyes fajok migrációjának időbeli alakulása Csabai Zoltán

1 - Gidó Zsolt

2 - Boda Pál

1 - Móra Arnold

3 'Pécsi Tudományegyetem TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Pécs, If] in ág útja 6. 7624. ^Debreceni Egyetem TTK Alkalmazott ökológiai Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032. 3Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032. Kivonat: Jelen munkában az egyes nagy egyedszámban vándorló vlzibogár és vízipoloskafajok napszakos és évszakos vándorlási viselkedésének alakulását tárgyaljuk A gyűjtött fajok közül mintegy 20 vándorolt olyan egyedszámban, amely lehetővé tette a vándorlási szokások faj szintű vizsgálatát E fajok adatainak elemzésével több, egymástól lényegesen eltérő évszakos (2 típus) és napszakos (4 típus) vándorlási mintázat volt elkülöníthető, vándorlás, makroszkópikus vízi gerinctelenek, vízi bogarak, vízipoloskák al. 2003, Csabai et al. 2003), így ettől most eltekintünk. Eredmények és értékelésük A vizsgálat során előkerült 86 taxonból (78 Coleoptera és 18 Heteroptera) közel 20 vándorolt akkora egyedszámban, ami lehetővé tette a vándorlási sajátosságok faji szintű éltékelését (1. táblázat). 1. tibiázat. Az értékellető egyedszámban fogott fajok és összes egyedszámuk Kafcsssavak: Bevezetés A röpképes, élőhelyüket különböző okok miatt elhagyó vizirovarok vándorlási hajlama, periódusa és aktivitása között faji szinten is jelentős különbségek vannak (Behr 1990, Jackson 1973, Popham 1964, Boda et al. 2003). Egyes fajok egész évben vándorlásra hajlamosak, mások csak az év meghatározott időszakában (pL a szaporodási időszakban) hagyják el az élőhelyüket jelentő vízteret Ismét mások, bár szántyizomzatuk és szárnyaik fejlettsége révén képesek repülésre, szinte sohasem, vagy csak nagyon indokolt esetben, például a vízszint lecsókkenésével, vagy a víztér kiszáradásával kelnek szárnyra. A vízibogarak és vízirovarok vándorlásának időbeli sajátosságait feltáró kutatásunk eredményeiből már beszámoltunk az összes egyedszámok és a faj számok alakulásáról (Csabai et aL 2003), illetve a Helophorus brevipalpis és a Sigara lateralis migrációs aktivitásának alakulásáról (Boda et aL 2003). Jelen munkában megvizsgáljuk az egyes fajok vándorlási sajátosságainak alakulását, és összevetjük a nagy egyedszámban vándorló fajok vándorlási mintázatait Anyag és módszer Munkánk során a vándorló vízi bogarakat és vízipoloskákat két darab, 9x3 méter méretű fekete fólián, öt hónapon keresztül heti gyakorisággal, óránkénti bontásban csapdáztuk. A módszer biofizikai hátterét, a mintavétel módját és a mintavételi területet, a laboratóriumi feldolgozás részleteit korábbi munkáinkban már részletesen ismertettűk (Boda et Taxon Egyedszám Helophorus minutus-fajcsoport 3 058 Helophorus brevipalpis Bedel, 1881 2 324 Sigara lateralis (Leach, 1817) 1 176 Helochares obseurus (O.F.MOUer, 1776) 551 Enochrus affinis (Thunberg, 1794) 492 Enochrus quadnpunctatus (Herbst, 1797) 440 Helophorus granulans (Linnaeus, 1761) 398 Berosus frontifbveatus Kuwert, 1890 350 Enochrus bicolor (Fabriciua, 1792) 333 Hydroglyphus gemimts (Fabricius, 1792) 129 Helophorus aquaticus (Linnaeus, 1758) ft aequalis (Thomson, 1868) 124 Helophorus montemgrinus Kuwert, 1885 117 Hesperocorixa linnei (Fieber, 1848) 84 Cymbiodyta marginella (Fabricius, 1792) 63 Hygrotus inaequalis (Fabricius, 1776) 48 Peltodytes caesus (Duftschmid, 1805) 42 Laccophilus minutus (Linnaeus, 1758) 40 Plea minutissima Leach, 1817 40 Eredményeink alapján 2 évszakos és 4 napszakos vándorlási mintázat látszik kirajzolódni. Ezek a következők: