Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004 . 84. ÉVF. Az intersticiális víz jellemzőinek évszakos és mélységbeli változása a Fertő üledékében Ágoston-Szabó Edit, Dinka Mária MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2. Kivonat: A Fertő eltérő jellegű nádas területein a felszíni, a 0-20 és a 20-40 centiméteres üledékrétegekből származó intersticiális víz főbb paramétereinek évszakos változását vizsgáltuk a mélység függvényében. A felszíni és az intersticiális vízminták fizikai-kémiai jellemzői (változók) és a mintavételi helyek (objektumok) közötti összefüggéseket standardizált fókompo­nens analízissel (PCA) állapítottuk meg. A változók közül az első fökomponens legtöbb esetben a vezetőképesség, a nát­rium, kálium, magnézium, szulfid és a szulfát koncentrációval adott korrelációt míg a második fökomponenssel főként a kalcium, klorid, foszfát, pH, redoxipotenciál, a nitrát és a hőmérséklet korrelált. Míg a nád közül és a nádcsomók közötti nádmentes területekről vett felszíni vízminták tulajdonságai azonosak voltak, addig a mélyebb (0-20, 20-40 cm-es) üle­dékrétegekből vett intersticiális víz tulajdonságai különböztek egymástól. Kulcsszavak: intersticiális víz, kémiai jellemzők, évszakos változás, fökomponens analízis, Fertő Bevezetés A vízi ökoszisztémák a bioszféra legproduktívabb ö­koszisztémái (Mann & Wetzel, 2000), biogeokémiai táp­anyagforgalmukat az íiledék-víz-makrofitonok közötti kölcsönhatások kritikusan befolyásolják. A makrofitonok funkcionálisan alkalmazkodtak az 11­ledékben kialakuló anaerob körülményekhez azáltal, hogy oxigént szállítanak a levegőből a rizoszférába. A ri­zoszférából a környező üledékbe jutó oxigén megváltoz­tatja az üledék redoxpotenciálját (Armstrong & Arm­strong 1988), ezáltal kedvezően hat az intersticiális víz redukált vegyületeinek kémiai és mikrobiális oxidációs folyamataira (Roden & Wetzel 1996). A felszíni és az in­tersticiális vízben lévő oldott szerves és szervetlen ve­gyületek koncentráció változásának ismerete kulcsfon­tosságú lehet vízi ökoszisztémák biogeokémiai szintű működésének a feltárásában (Pakulski et al. 1995). Célunk volt vizsgálni a Fertő eltérő jellegű nádas terü­letein (/. ábra) a felszíni- és az intersticiális víz fóbb ké­miai paramétereinek évszakos változását a mélység függvényében, valamint kémiai jellemzők (változók) és a mintavételi helyek (objektumok) közötti összefüggése­ket kimutatni. Mintavételi helyek A mintavételi helyek kijelölésénél figyelembe vettük a nádas állapotát és a Fertő tagolódását. Összesen négy min­tavételi helyen (/. ábra) vizsgáltuk a felszíni és az intersti­ciális víz tulajdonságait az üledék 0-20 és 20-40 cm-es réte­gében. Egészséges nádas: - Fertőrákosi öböl (2. mv hely): sekély vizű, összefüggő nádas - Soproni csatorna (4. mv hely): sekély vizű, összefüggő nádas - Herlakni széle (5. mv hely): egészséges, mély vizű, felritkuló ná­das Pusztuló nádas: - Nádas 3 (3. mv hely): sekély vizű, felritkult nádas, az üledéke szervesanyagban gazdag - Körcsatorna (1. mv hely): nagy vízfelülettel rendelkező, sekély vizű, nádas, az aratás során kiforgatott, a felszínen úszó, bomló rizó­mákkal Az 5. (Herlakni széle) és 3. (Nádas 3) mintavételi helyen a nád közül és a nádcsomók közötti nádmentes területekről vettünk vízmintát. A továbbiakban nád között illetve nádon kívüli (az ábrákon n. illetve nk.) megjelölést alkalmazzuk. Mintavétel időpontok: 2002. 04. 24, 2002. 06. 25, 2002. 08. 21. Anyag és módszer Az intersticiális vizet a mintavételi helyeken előzetesen kihelyezett, 5 cm-es átmérőjű, az alsó 20 cm-es részen 1 mm széles, 10-25 mm hosszú résekkel ellátott PVC min­tavételi csövekből vettük. A csövek alját előzetesen pamut­vászonnal zártuk le, hogy az üledékrészecskék mintavételi csövekbe jutását megakadályozzuk. Mintavétel előtt a stag­náló vizet a csövekből eltávolítottuk, a vízminták levegővel való érintkezési idejét minimálisra redukáltuk. Az interstici­ális víz vétele a 0-20 és 20-40 cm-es üledékrétegekből tör­tént. A víz hőmérsékletét, elektromos vezetőképességét, pH-ját, redoxpotenciálját Hydrolog 2100 terepműszerrel a helyszínen határoztuk meg. Az intersticiális víz és a felszíni víz nátrium, kálium, magnézium, kalcium, klorid, nitrit, nit­rát, szulfát koncentrációit szűrés után (0,2 |im-es pórusmé­ret) Dionex DX-120-iomkromatográffal, a S 2" koncentráció­ját pedig ZnCl 2-os lecsapás után jodometriás titrálással ha­tároztuk meg (Golterman et al. 1978). A felszíni és az intersticiális vízminták kémiai jellemzői (változók) és a mintavételi helyek (objektumok) közötti összefüggéseket standardizált fökomponens analízissel (PCA) állapítottuk meg (Statistica 6 programcsomag). Eredmények A felszíni víz vezetőképessége a vizsgált periódus a­latt 2261-4248 ^S/cm között változott, nagyobb értéke­ket a pusztuló nádasok vizében (Nádas 3: 4402 |iS/cm, Körcsatorna: 4248 ^S/cm) a vegetációs periódus máso­dik felében mértünk. A vezetőképesség a mélység függ­vényében nőtt, a legnagyobb mértékű növekedés a Her­lakni nádon kívüli mintavételi helyen volt megfigyelhe­tő, ahol 7-24 %-kal volt nagyobb a vezetőképesség növe­kedésének mértéke, mint ugyanazon mintavételi helyen a nád között. A Herlakniban és a Nádas 3-ban nádon kívül 6-19 %-kal ill. 1-6 %-kal mértünk nagyobb vezetőképes­ség értékeket, mint a nádban. A felszíni víz pH-ja 7,9-9,4 volt, nagyobb pH értéke­ket szintén a vegetációs periódus második felében mér­tünk. A intersticiális víz pH-ja a mélység függvényében 1-2 egységgel csökkent. A felszíni víz redoxpotenciálja a 75-208 mV között változott. Az intersticiális vízben a mélység függvényé­ben csökkent. A legkisebb redoxpotenciál értékeket au­gusztusban a Nádas 3 nádon kívül vett intersticiális víz­mintáiban mértünk /(-39)-(-16) mV/. A felszíni víz hőmérséklete a vizsgált periódus alatt 14,8-27,9 °C volt, az intersticiális vízben értéke a mély­séggel 3-23 %-kal csökkent. A felszíni víz klorid koncentrációja a vizsgált perió­dus alatt 135-630 mg/l között változott, nagyobb értéke­ket nyáron a Nádas 3 és Körcsatorna mintavételi helye­ken mértünk (630 ill. 518 mg/l). Az intersticiális vízben

Next

/
Thumbnails
Contents