Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

27 A szegedi (percsorai) árvízi tározó Jászné Gyovai Ágnes Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnöksége, Kivonat: Arra a kérdésre, hogy mi az oka a gyakori, egyre magasabb szinten tetőző árvizeknek, sokan tudni vélik a választ - éghajlati változások, erdőirtások a vízgyűjtőn, folyómederben bekövetkezett változások, hullámtér állapotának leromlása, stb. - viszont a megoldásra is nagyon különböző az egyes szakterületek és a közvélemény javaslata. A két véglet a gátak továbbemelése, illetve a gátak teljes elbontása. Köztes megoldásként felvetődött a részleges elbontás, a töltésáthelyezés, az árapasztók kialakítása, a külföldi tározók építése, nagyvízi meder vízszállító képességének javítása (kiemelendők a hullámtéri beavatkozások), valamint a folyó melletti területeken vésztározók kialakítása. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) koncepciós terv nyílt tervezési folyamatban látja el az optimális megoldáskeresés összehangolását. A műszaki koncepció célkitűzése az, hogy javasolt megoldásával a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló árvizek szintjét legalább 1,0 m-rel csökkentse, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulását nagy biztonsággal ne engedje meg. A vízszintcsökkentés - tiszai mértékű alkalmazás tekintetében - új, igen jelentős beavatkozási lehetőségét jelentik a „vész-szelepek"-ként a rendszerbe beépítésre kerülő síkvidéki árvíztározók A síkvidéki árvíztározók rendszere a Tisza teljes vízrendszerére számított, célkitűzésben szereplő hatását csak valamennyi javasolt létesítmény megvalósításával, együttes üzemeltetésével biztosítja majd. Kulcsszavak: árvízmentesítés, vízhasznosítás, Tisza. A koncepciós terv az optimális fejlesztést három csoportba sorolható beavatkozások kombinációjának megvalósításával közelíti meg: - a töltések kiépítése a mértékadó árvízi terhelésre, - a Tisza nagyvízi medrének vízszállítás javítása, és - a víztározási lehetőségek feltárása. A magyar területen rövid idő alatt megvalósítható érezhető beavatkozás a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonsága növelésére létrehozandó árvízi tározók rendszerét alkotó elemek közül néhány „kiépítése" lehet, hiszen vannak olyan tározók - közöttük a szegedi (percsorai) tározó is - amelyek viszonylag kevés földmunkával, kis beavatkozással kialakíthatók. Nagyon fontos, hogy az árvízi tározókat rendszerben kell majd üzemeltetni többcélúan, több funkciót ellátva, többféle igényt kielégítve. A megvalósított fejlesztésnek egyszerre kell biztosítania az árvízi biztonság és ezáltal a lakosság biztonságának növekedését, az ott élő emberek számára jobb életkörülmények megteremtését, a természeti értékek eddiginél hatékonyabb védelmét, rehabilitációját. E tanulmányterv alapfeladata az, hogy a szegedi (percsorai) tározó esetében feltárja az árvízi tározóként való működéshez szükséges létesítmények által biztosítható lehetőségeket, az érintett terület szükséges és célszerű területhasználat módosításának az alapfeltételeit. A tározásra kijelölt terület új feltételek melletti hasznosítási lehetőségeinek feltárása során történik meg - a várható és szükséges területhasznosításokkal összhangban - a szükséges és célszerű létesítmények telepítése és fő jellemzőinek meghatározása. A szegedi (percsorai) tározó a VTT előtanulmányaiban szereplő mindkét változatban - a 10 és a 14 tározót igénybe vevő rendszerben is - fontos szerepet tölt be befogadóképessége, földrajzi helyzete, a folyóhoz képesti elhelyezkedése, természetes határai és a műtárgyak elhelyezhetősége miatt. A kijelölt 60,6 km

2 nagyságú területet keleten a Tisza folyó jobb parti védtöltése, délen a Percsorai keresztgát, nyugaton Dóc, Ópusztaszer és Bäks települések mentén húzódó magasparti rész, északon pedig a Baks-Mindszent-i révhez vezető műút határolja. Ki kell építeni a be- és kieresztő árvízi műtárgyat, a fontosabb gazdasági és kulturális értékeket meg kell védeni. A terület északi határát töltéssel kell lezárni, meg kell oldani az építendő töltés feletti, tározásba be nem vont területek belvízi levezethetőségét, illetve a déli részt határoló percsorai keresztgátat meg kell erősíteni. így a területen 3,1 m átlag vízmélységgel 187 millió m

3 vizet lehet tározni. A kijelölt területen még fellelhetők a régi elhagyott folyómedrek, ősmedrek. A régi tiszai táj legjellemzőbb élőhely-típusa a mocsár, a vizes lapályok voltak. Erről árulkodik az is, hogy az öblözet a legmagasabb fokú belvízveszélyeztetettségi kategóriába tartozik. Jelenleg a tározó területén a szántók aránya igen magas (91,4 %). Ezen kívül a tározó területének csupán 5,7 %-át fedi erdő, 1,7 %-a pedig rét-legelő (VIZ1TERV Kft, 2001). Az öblözet belvízcsatornákkal sűrűn hálózott, nincs szükség újabb művek kiépítésére. A teljes csatornarendszer vízszállító képessége csökkent mértékű, komoly karbantartást igényel. Két olyan létesítmény van, amely kapcsolatot teremt a Tisza és a terület csatornahálózata között. Az egyik a percsorai szivattyútelep, amely biztosítja a belvízi öblözet belvizeinek a befogadóba való bevezetését, alacsony tiszai vízállásnál gravitációsan, egyébként szivattyús átemeléssel. A másik, töltést keresztező műtárgy a levelényi vízkivétel, amely jelenleg az öntözési idényben végzi az öntözővíz beemelését a rendszerbe. A tározó területének közel egyharmad része meliorált terület, melynek fele drénezett. A meliorációs müvek állapota igen rossz, a drénszivattyúk a legtöbb helyen már hiányoznak. A belvízkor szerzett tapasztalatok alapján arra következtethetünk, hogy a drénhálózat vízvezető képessége mintegy 50 %-kal csökkent az eredeti állapotához viszonyítva. Az elvezető csatornahálózata is nagyrészt feliszapolódott, vagy megszűnt. A szegedi (percsorai) tározó területének határán három település helyezkedik el, Dóc, Ópusztaszer és Bäks. A terület nagy része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. A tározótéren belül néhány lakott tanya található, továbbá egy jól kiépített gazdaság a levelényi majorban, a Percsorai főcsatorna mellett. A tározó megvalósításakor a kiépítendő üzemi műszaki létesítmények mellett külön figyelmet igényel, hogy Ópusztaszer szennyvíztisztítója, a Történeti Emlékpark ke-