Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Bardóczy Lajos - Bardóczyné Székely Emőke - Horváth Jenő: Kis vízfolyások revitalizációs tervezésének kezdeti lépései Kismaros településen, a Morgó patak belterületi szakaszán

27 Kis vízfolyások revitalizációs tervezésének kezdeti lépései Kismaros településen, a Morgó patak belterületi szakaszán Bardóczy Lajos

1 - Bardóczyné Székely Emőke' - Horváth Jenő

2 '1055. Budapest, Szalay u. 3., 21149. Budapest, Ilka u. 49. Kivonat: A cikk a Morgó patak revitalizációs tervezésének kezdeti lépéseit mutatja be. Halfaunisztikai szakvéleményre is épül a műszaki megoldás. A terv célja: változatos élőhely létrehozása, a patakmeder egyenletesebb eséselosztása, vagy a meglévő sun-antók természetesltése. A munka összekapcsolódik a vfzgyüjtőterületi tározással is. Érdekessége, hogy civil szervezet kezdeményezte, Így az EU Vízügyi Keretirányelv elvárása ebben a pontban maximálisan teljesült. Kulcsszavak: kis vízfolyások, revitalizációs terv, EU Vízügyi Keretirányelv A patakok, kis vízfolyások kérdései egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek. Kutatási témák egész sora foglalkozik azzal, hogy a patakok esetében az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének megfelelően, hogyan hangolhatóak össze a változatos élőhely jelleggel a vízgazdálkodás elvárásai. Többek között, a Szent István Egyetem KTI Komplex Kutatócsoportja, az OTKA T 042646. sz. kutatás keretében több éve foglalkozik a témával, a vízgazdálkodáson, meteorológián és térinformatikán túl, bevonva a halfaunisztika, gerinctelen makrofauna, algológia, és növénycönológia szakértőit. A környezetvédő civil szervezetek 2004. márc. 25-27-i országos találkozóján Debrecenben első alkalommal került kialakításra külön patak-szekció, a Kék Forrás Környezet és Természetvédő Egyesület szervezésében. Régóta folyik a párbeszéd a vízépítő mérnökök és ökológusok között a patakszabályozás témájában. Ez azonban a 2003, évben a Kismaros székhelyű, Mátyásfa Környezetvédő Egyesület kezdeményezéseként egy konkrét lépéshez, a Morgó patak revitalizációs tervezésének megkezdéséhez vezetett. 1. A Morgó patak vízrendszerének felépítése Patak revitalizáció alatt a patakok ökológiai állapotának javítását, élőhely jellegének kedvezőbbé tételét értjük, amely azonban csak vízgyűjtő területben gondolkodva oldható meg, ezért bevezetésül ismertetjük a Börzsöny legszebb patakjának, a Morgónak a vízrendszerét. A vízrendszert több ág építi fel, de döntő módon a patak a kismarosi vasúti híd felett összefolyó két főágból táplálkozik.. Mindkét ág igen változatos nevekkel rendelkezik. Az ágak egyike állandó vízfolyás, a másik időszakos. Élő vízfolyás az, amelyik a Nagyhideghegy felől indul, és szeli át a Börzsöny nagyobb kiterjedésű, durván Kóspallag és Szokolya közti meredek domboldalát. Királyrétet követően, Szokolyán,. Börzsönyligeten, Kismaroson áthaladva, a kismarosi kisvasútig, vasúti és közúti kereszteződések után éri el a Dunát. A fentiekben leírt, állandó vízfolyás Királyrétig a Török patak nevet viseli, majd a forrásvidékig két ágban, Vasfazék és Szén patak néven halad tovább. Megjegyzendő, hogy a vidék turista térképe a kisvasút Morgó nevű megállójáig a patak belterületi szakaszát Morgónak nevezi. A K felől érkező és ide betorkolló fő vízfolyás a torkolat előtt Verőcén át a Nagyvölgyi, ill. É-ra fordulva a Gimli, míg Magyarkúton át a Les-völgyi, majd a teljes felső szakaszon a Morgó nevet viseli. Utóbbi vízfolyás Nógrád, Berkenye, Szendehely, Katalinpuszta, és Verőce településeket érinti. Mindkét pataknak az említetteken kívül van még egy jelentősebb ága, amely az első esetben a Bagoly völgyi, míg a második esetben a Fekete patak nevet viseli, utóbbihoz még két, NY felől érkező mellékvölgyi patak csatlakozik, az első a Katalinpuszta felől Verőcénél a Lósi, a második a Szendehely felől érkező, és Magyarkútnál beömlő, Keskenybtlkki patak. Az érintett vízgyűjtőterületek nagysága: Morgó (Török) 70,0 km

2 Morgó (Lósi) 37,4 km" Lósi 10,7 km" Keskenybtlkki 12,6 km

2 Teljes vízrendszer 130.7 km

2 2. Tervezési szempontok kialakítása az eltérő ismeretek és vélemények összecsiszolásával, a mérnökök és biológusok részvételével A részletesebb tervezés tárgya a Morgó patak Kismaros, Budapest-Szob vasútvonal feletti, öt műtárgyat magában foglaló burkolt mederszakaszának a revitalizációja. Mérnöki eszközökkel kell elérni, hogy - egyelőre - az ezen a szakaszon lévő védett növényi és állati élőhelyek kedvező hidraulikai viszonyait kialakítsuk, és a Török patak Kismaros belterületi szakaszára az elvi vízjogi engedélyt megalapozó, természet-közeli vízrendezés tervét elkészítsük, a 0+000-0+995 szelvények között. A terv lényege az, hogy a mérnökök és biológusok egyesített munkájának eredményeként, a vízügyi gyakorlat szabályait betartva, de a biológusok ajánlásai szerint jöjjön létre a megoldás, a település önkormányzatának és lakosságának maximális támogatásával (Keresztes, 1995). Az alábbiakban a tervezés egyes kiemelt, legérdekesebbnek ítélt mozzanatait ismertetjük. 2.1 ökológiai szempontból változatos, vizes élőhely létrehozásának kérdése Ebben a témacsoportban a természetvédő kollégák álláspontja volt a vezérelv, ehhez kellett csiszolni a hidraulikai megoldásokat, összehangolva az árvízvédelemmel. Dukay Igor alapos előkészítő munkáján túlmenően külön kiemelendő, hogy halfaunisztikai szakvéleményében dr. Erős Tibor olyan konkrétumokat fogalmazott meg a hidraulika részére, amelyre számítást építeni lehetett az a lábbiak szerint: A Börzsöny északi részén található Kemence-patak alsó szakasza, illetve a Morgó-patak Kismaros és Szokolya között húzódó, viszonylag érintetlen szakaszai megfelelő referenciát jelentenek a Morgó-patak kismarosi szakaszának revitalizációjához. E referencia szakaszokon