Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Nagy László: Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása

1 Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása 1 Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Kgyetem Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Mfiegyetem rp. 3. Kivontt: Magyarország vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyén fekvő, zömében slk területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről érkező, nálunk torlódó árhullámok, a hóolvadásből, vagy nagy csapadékból keletkező nagykiterjedésű belvízi elöntések, illetve helyi vízkárok, valamint a környező országokban a hozzánk folyó vizekbejuttatott, és a hazánkban keletkezőkkel tetézett szennyezések ellen gyakran szükséges védekezni, árvízvédelem, belvízvédelem, vízminőség-védelem. részt olyan előírásokon keresztül, melyek módszertani il­letve eljárási szabályokat rögzítenek (pl. tilos a decem­beri földmunka). Az árvízvédelmi biztonság műszaki oldala - amely al­kalmazza mind a szerkezeti, mind a nem szerkezeti mód­szereket - számszerűsíthető, és nem számszerűsíthető ré­szekre osztható. A biztonság számszerűsíthető része pl. a töltés magasságának, a töltés rézsű hajlásának vagy a gát biztonsági tényezőjének az előírása. A biztonság nem számszerűsíthető (nehezen számszerűsíthető, eddig még Magyarországon nem számszerűsített) része pl. az előre­jelzés, a riasztás, a védekezés intenzitása, a hullámtéri erdők telepítése, vagy a mentett oldali 10 méteres sáv szabadon hagyása, stb. 3. Az árvízvédelem szerkezeti módszerénél a biz­tonság peremfeltételei Az árvízvédelmi gátak biztonságának vizsgálatánál a következő peremfeltételeket kell figyelembe venni: - Bármilyen szintű árvízvédelmi kiépítettség mellett van a tönkremenetelnek valószínűsége, csak esetleg ez a valószínűség már elhanyagolható mértékű. - A földművek tönkremenetelének (hasonlóan más műszaki szerkezetek tönkremeneteléhez) két alapesete van: a terhelés hatására és a fáradás hatására bekövetke­ző tönkremenetel. Ez utóbbi az árvízvédelmi töltések e­setében a földművek öregedése, ami eddig a vízügyi szakemberek részére mennyiségileg megfoghatatlan és műszakilag jellemezhetetlen fogalom. így sem számíta­ni, sem becsülni nem tudjuk a fáradás 3 hatására bekövet­kező változásokat. Jelen tanulmányban is csak a terhelési tönkremenetellel foglalkozunk. - Csak a statikus terhelést és a statikus ellenállást vizs­gáljuk, tehát a dinamikus terheléseket vagy az altalaj vi­szonyok időbeli (árvíz alatti) változását nem vesszük fi­gyelembe 4. - Jelen tanulmányban csak tönkremenetelekkel foglal­kozunk, tehát károsodással nem. Ennek oka az, hogy a károsodások, mint védekezési költségek jelentkeznek. Az elsődlegesen megválasztandó kérdés, hogy milyen valószínűséggel jön létre gátszakadás. A töltések tönkre­meneteli valószínűsége a kockázat térképezésnél is mint alapadat jelentkezik. - Az árvízvédelmi biztonság nem független az időté­nyezőtől. Az időtényező nem csak az öregedésnél jelent­kezik, hanem a müvek tervezett élettartamánál is. Jelen­leg nincs meghatározva az árvízvédelmi művek tervezett élettartalma. 4. Az időtényező Általános kérdésként merül fel az, hogy mi várható 2050-ben, 2100-ban vagy még később 5. A globális ég­hajlatváltozási modellek alapján már készülnek a regio­Kulcsszavak: 1. Bevezetés Az emberiséget évszázadok óta érdekli, hogy mennyi­re biztonságos a természeti katasztrófák ellen - az a terület, ahol él, - az a létesítmény, amelyet létrehozott, különböző ko­rokban a biztonságot különböző módon értékelték és ér­vényesítették. Hosszú ideig a biztonság és a biztonság­hoz kapcsolódó politika a királyság, illetve a mindenkori hatalom védelmét jelentette a külső és belső ellenséggel szemben. A természeti katasztrófákkal - így az árvízzel ­kapcsolatban nem tudtak az emberek, megfelelő és haté­kony ellenintézkedéseket tenni 2. A 19. század közepétől datálódnak az első olyan nagy volumenű árvízvédelmi munkák Magyarországon, amelyek túlmutatnak egy ki­sebb közösség érdekviszonyain. Manapság általánosságban elmondható, hogy a termé­szeti katasztrófák elleni védelem az állam feladata (bár az állami szerepvállalás csökkenése, csökkentése a cél a legfejlettebb országokban), ugyanúgy mint a katasztró­fák bekövetkezésekor az ellenintézkedések megtétele. A biztonság megfogalmazása mindig tükrözte a kor gazdasági és műszaki fejlettségét. (Nagy 2000a) A biz­tonságra való törekvés két területe különböztethető meg: - A természeti katasztrófákkal szembeni védelem. Eb­be a csoportba tartoznak a földrengések, az árvizek, a lá­vafolyások, a természetes lejtők csúszása, a becsapódó meteoritok, stb. - Az emberek által létrehozott (man made) katasztró­fákkal szembeni védelem. A kategória részei többek kö­zött a háborúk, az üzemi balesetek, terrorista cselekmé­nyek, stb. egészen a közlekedési balesetekig. 2. Az árvízvédelmi biztonság Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása a víz, azon belül is az árvíz. Az árvíz negatív hatása össze­hasonlítva a többi természeti katasztrófával, talán legna­gyobb mértékben csökkenthetők ellenintézkedéssel. Az ellenintézkedések kialakítása azonban a biztonság meg­fogalmazásától, a biztonság politikától függ. Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, az első és legfontosabb szempont az árvízvédelmi biztonság politikájának megfelelő szintű megfogalmazása. A biztonság-politika deklarálása manapság már kor­mányzati, parlamenti feladat, mely politika megvalósulá­sa intézményi, szabályozási és költségvetési lehetősége­ken keresztül történik. A biztonság-politika műszaki ol­dala egyrészt a különböző szabványokon, szabályzato­kon, műszaki irányelveken keresztül valósul meg, más-

Next

/
Thumbnails
Contents