Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
3. szám - MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén
MTA Ener getikai Biz ottság: A h azai megújuló energeti kai potenciál 53 Kisköre A "Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei" megvalósítását az 1960-as évek közepén határozták el. Megépítése az Alföld vízviszonyaival kapcsolatos évszázados munkák logikus folytatása, és szerves része a ma is fejlődő Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszemek. A rendszer hatásterülete: mintegy 6000 km 2 és része a Tisza-Körös völgyi vízgazdálkodási rendszemek. A tiszalöki és kiskörei duzzasztómüvek által visszatartott vízből történik a Jászság és Nagykunság öntözővíz ellátása és a Körösvölgy vízpótlása is, így ez a tágabb hatásterület. A szűkebb a Kisköre és a Tiszalök közötti duzzasztott folyószakasz vagy más néven a felső böge. Közvetlen hatásterülete a folyó 404,0 és 440,0 fkm között a Kiskörei Víztározó (Tisza-tó) és az azt körülvevő védelmi müvek. Legkisebb szélessége 0,6 km, legnagyobb 6,6 km, átlag szélessége 3,8 km. Felülete 127 km 2, közepes vízmélysége 1,45 m, legkisebb 0,0 m a szigetek miatt, a legnagyobb ismert mélység 17 m. A Kiskörei Vízlépcső folyami úton a Tiszalöki Vízlépcsőtől 114 km-re van. A tározó Európában egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkezik, ezen belül számtalan védett növény és állatfajjal. Ezért a 6/1996. (IV. 17.) KTM rendelete a Hortobágyi Nemzeti Park (rövidítve: HNP) területét kibővítette, a Tisza-tó (Kiskörei-tározó) területén a Poroszló és Újlőrinczfalva község-határokban lévő 3648,4 hektár területet védetté nyilvánította és a HNP területéhez csatolta. A tározó északi része már korábban is védett volt, így a tározó 12.700 ha területéből mára természetvédelmileg védett közel 7.000 ha. A vízlépcső üzemeltetése során ez a körülmény alapvető! Az erőmű beépített teljesítménye 28 MW, víznyelése 560 m 3/sec, átlagos villamos energia termelése 90-110 GWh/év. A Hernád vízerőművei A Hernád folyón Gibárton, Felsődobszán és a legalsó szakaszán (közvetlenül a Sajóba ömlés előtt) Kesznyétennél vannak jelenleg is üzemelő vízerőmüvek. Az erőmüvek fölötti mederduzzasztások mintegy 5-7 km-es szakaszon érzékelhetők. A mederduzzasztások következtében a folyó mindkét oldalán a jelzett szakaszokon talajvízszint emelkedés tapasztalható. Ez az állapot azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján a mezőgazdasági művelést nem korlátozza és különösebb káros környezeti hatásokat sem idéz elő. A Hernád vízerőkészlete 206 kW/km, ami messze nincs kihasználva. A folyóra sok vízerőhasznosítási terv készült, az 1984. évi Keretterv például a meglevő vízerőmüvek rekonstrukciójával és újak építésével elképzelhetőnek ítélte a Hernád vízerejének mintegy 65 %-os hasznosítását 30 MW teljesítménnyel, 80 GWh éves átlagos termeléssel. A Bársonyos csatorna vízerőművei A Bársonyos csatorna eredetileg malom-csatornaként üzemelt, Hernádszurdok és Bőcs közötti 60 km-es szakaszon. A csatomán 14 vízimalom működött, melyekhez a vízlépcsők ki voltak építve. Az államosítást követően a vízimalmokat folyamatosan megszüntették, azonban a malmok térségében a vízlépcsők a csatornában továbbra is megmaradtak. Ezen vízlépcsők által biztosított energia tette lehetővé a törpe vízerőmüvek üzembe állítását. Jelenleg 4 törpe vízerőmű üzemel a Bársonyoson, az ötödik újraindítása folyamatban van Halmajon. A Rába vízerőművei A Rába teljes vízgyűjtőterülete 10.113 km 2, ebből a hazai 5.564 km 2. A közepes vízhozama (Sárvárnál) 36,4 m 3/s, közepes kisvize 6,50 m 3/s, árvízi hozama 560 m 3/s. A folyó 232 m-es magasságban lép be hazánkba és 112 m-en ömlik a Mosoni Dunába. Ennek megfelelően a vízerő-hasznosítási lehetőségei kedvezőek. A Rábán ma 3 vízerőmű üzemel (Ikervár, Alsószölnök, Körmend), 1 vízerőmű - a Csörötnek-i - vízjogi engedélye fel van függesztve. Az előbb jelzett elméleti vízerőkészletnek csak töredékét hasznosítják (a beépített teljesítmény 2,5 MW). Ez azt is jelenti, hogy a Rábán több fejlesztési lehetőség van még, részben a meglévők rekonstrukciójával, részben új vízerőmüvek létesítésével. Az így előállítható kapacitás 14-16 MW-ra tehető. Valamennyi vízerőmű üzemvízcsatornás. Az erőtelepek folyamatos üzeműek, egyedül az ikervári képes korlátozott csúcsüzemre. Valamennyi erőtelep a kis-közepes eséstartományba sorolható, a hasznosított esés 3-8,3 m. A rábai erőtelepek közül az Ikervár-i több mint 100 éve üzemel, de a legfiatalabb is több évtizede nagyjából azonos vízgazdálkodási feltételek közepette működik. Valamennnyi esetben korábbi vízimalom helyén átalakításukkal létesültek, így könnyen belátható, hogy ezek a vízhasználatok ma már teljesen beilleszkedtek a folyó vízgazdálkodási rendszerébe, s kvázi természeti adottsággá váltak. A Gyöngyös patak vízerőművei A Gyöngyös patak 62,7 km hosszú magyar szakaszának határainkon belül eső vízgyűjtőterülete 379 km 2, teljes vízgyűjtője 630 km 2. A vízfolyás 286 m tengerszint feletti magasságban lép be az országba és 152 m-en torkollik a Rábába. A Gencsapátiban lévő osztómű az árvizeket a Perint árapasztóba tereli, a kisebb vizeket tovább engedi a Gyöngyös műcsatornába. A Gyöngyös 50 %-os közép-vízhozama Sárvárnál 3,4 m 3/sec. A műcsatorna elméleti vízkészlete több okból sem határozható meg, pl. amiatt, hogy a maximálisan beereszthető 5 m 3/sec vízmennyiség helyett a jelenlegi állapotban legfeljebb 1,5 m 3/sec vezetésére képes. A Gyöngyös patakon ma 2 vízerőmű (Lukácsháza, Gencsapáti-felső), a Gyöngyös műcsatomán 5 vízerőmű üzemel (Gencsapáti-alsó, Gyöngyöshermán, Bogát, Tanakajd, Vasszécsény). A Gyöngyös patak és a műcsatorna hasznosftottságát jelzi, hogy még a 70-es évek végén is további 4 erőmű üzemelt (Kőszeg-alsó, Kőszeg-felső, Herényi, Lipárti). Elrendezését tekintve a Bogáti és Tanakajdi erőtelep medererőmű, a többi három üzemvízcsatornás. Valamennyi a korábbi vízimalom helyén átépítéssel jött létre. A duzzasztóművek beton műtárgyak táblás elzárással. A bögék jelentéktelen, 1000-9000 m 3 víz tárolására alkalmasak, ezért a csúcsüzem kizárt. Vízkivétel ezen erőtelepek duzzasztott bögéiből nincs.
