Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Tóth Ildikó: A Hortobágy–Berettyó rendszerének belvízi és árvízi vízelvezetése

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 3. SZ. Hármas-Körös: 1. típus­2. típus­MASZ­MASZ­Vízmérce MASZ, árhullám árhullám 1. tlpus­2. tlpus­szelvény mB.f. számított számított árhullám, árhullám, Z™., B.f. Z™, B.f. cm cm Gyoma 87,63 87,86 87,55 -23 -8 Mezőtúr 86,84 87,35 87,08 -51 -24 Szarvas 86,82 87,08 86,82 -26 0 Kunszentmárton 85,88 86,00 85,89 -12 -1 Ha a MASZ értékeket az 1. típusú árhullámmal hasonlít­juk össze (amikor mindhárom szelvényben az eddig előfor­dult legnagyobb vízállás alakult ki), akkor a Hortobágy-Be­rettyó teljes szakaszán lényegesen (85-104 cm-rel) megha­ladná a MÁSZ értékeket, míg a Hármas-Körös vizsgált sza­kaszán 12-51 cm-rel magasabb vízállások alakulnának ki, mint a MÁSZ. Ha a MÁSZ értékeket a 2. típusú árhullámmal hasonlít­juk össze, akkor a Hortobágy-Berettyó teljes szakaszán lé­nyegesen (76-87 cm-rel) meghaladja a mértékadó árvízszin­teket, míg a Hármas-Körösön 0-24 cm-rel emelkedik a MÁSZ fölé. Ezek az eredmények is felhívják a figyelmet arra, hogy egy árhullámot nem lehet csak a MÁSZ-szal egy­értelműen jellemezni, több más tényező is döntően befolyá­solja pl.: a vízhozam idősor, az érkező vízmennyiség, stb. 5. A modell szolgáltatta eredmények értékelése A modell alkalmazásának lehetőségei a védekezé­sek során A Hortobágy-Berettyó vízrendszere az egyik legösszetet­tebb vízfolyás, a belvízcsatornák sűrűsége és a szivattyúte­lepeinek nagy száma miatt. Eddig nem volt olyan hidroló­giai, hidraulikai modellrendszer, ami árvizek esetén meg­bízhatóan alkalmazható lett volna a Hortobágy-Berettyóra, támogatta volna a védelemvezetés munkáját. Az adatbázisban meglévő bizonytalanság (geometriai pontatlanságok, szivattyútelepeken átemelt vízmennyi­ség, a határfeltételekben tapasztalható pontatlanság, stb.) ellenére a HEC-RAS programmal elfogadható pontos­sággal tudtam leírni a Hortobágy-Berettyó vízrendsze­rében lejátszódó nagyvízi folyamatokat. A határfeltételek 1-2 nappal történő meghosszabbítá­sával a programot előrejelzésre tudjuk használni, ami hasznos segítséget nyújt az árvízvédekezésben. Árvízkor - a beavatkozások elrendelése érdekében - különösen fontos, hogy a vízállások várható értékei időben ismertek legyenek. A modell eredményeinek alkalmazására a 4.2. és a 4.3. pontokban adtam példákat. Az operatív alkalmazás részlete­sebb megtervezésével itt nem foglalkoztam. Felsorolok a­zonban néhány címszót a további alkalmazásokhoz és azok fejlesztéséhez: A szükséges alapadatok beszerzése, az adat­áramlás útja, hidrológiai előrejelzések, időelőny, program­feltöltésének módja, előszámítások végzése az adott körül­ményre, adott időszakra - tavasz, ősz - történő bearányosí­tás, a bearányosítások, igazolások, határfeltételek összeha­sonlítása, a változatok futtatásának végzése, megjelenítés o­peratív formában, eredmények, értékelési módok, az adatok aktiválási módja, stb. 6. Következtetések A Hortobágy-Berettyó szabályozása következtében a főcsatorna új egyensúlyi állapotot keresett, alakított ki magának. A vízgyűjtő árvíz elleni védelmére mezőtúri Árvízkaput és Hármas zsilip műtárgyat, ill. a szivattyú provizóriumot építettek. A Körös magas vízhozamú idő­szakai alatt a zsilipkaput zárva tartják, ezzel egy időben a Hortobágy-Berettyónak be kell fogadnia a vízgyűjtő te­rületén keletkező belvizeket. A Hortobágy-Berettyó Ágota fölött nincs töltésezve, közvetlen az ágotai szelvény fölött található a Nagyiváni tározó és a Hortobágy. Ezen a szakaszon csak magaspart található. A 2001-ben megépített ágotai mederelzáró mű­tárgynak nagy szerepe van a Hortobágy főcsatornán ér­kező vizek visszatartásában a Nagyiváni tározóban. A műtárgy segítségével a Hortobágy-Berettyóban kialakuló árvíz levonulása jobban szabályozható. A Hortobágy-Berettyó vízrendszerében az árhullá­mok minden esetben árvízből és belvízből egyszerre ala­kulnak ki. A meder- és a lefolyás-viszonyok fokozatos változása miatt a tetőző vízállások tekintetében időszakonként je­lentős növekedés tapasztalható. A Hortobágy-Berettyó nevezetes árvizei, belvizei az 1940., 1941.,1970., 1979., 1999. és a 2000. éviek voltak. Ezek a megelőző LNV ér­tékeket rendszerint jelentősen megdöntötték. Közülük ki­emelkedik az 1999. évi árhullám, amely az ecsegfalvi szelvényben 40 cm-rel, a mezőtúri szelvényben 52 cm­rel döntötte meg a korábbi LNV-t. A Hortobágy-Beret­tyó és a Hármas-Körös 1999. évi árhulláma minden szel­vényben a MÁSZ értékek alatt maradt 10-150 cm-rel. Az 1999. évi árvíz rendkívüli volta nemcsak az elért tetőzé­sek értékében helytálló, hanem a tetőző vízállások tartós­ságában is. 1999-ig a Hortobágy-Berettyón nem volt árvízi átvezetés a Nagykunsági-főcsatornán keresztül a Hármas-Körösbe, mint adottság. Az árvízvédelemben ilyen üzemmód csak ak­kor oldható meg, ha a 39. sz. öcsödi műtárgynál a vízállás kisebb, mint a 25 sz. túrkevei műtárgynál. A Hortobágy-Berettyó vízrendszerének belvízi és árvízi elvezetését segítő program-rendszer kidolgozása során be­mutattam az egydimenziós nem-permanens (HEC-RAS) modell alkalmazási lehetőségeit kisesésü vízfolyás-redsze­reknél, amelyen hidak, belvízátemelő szivattyúk találhatók. A Hortobágy-Berettyó rendszerre történő adaptálás után elvégeztem a bearányosítást, és igazoló futtatást. A beará­nyosítási és igazolási számítások eredményei alapján meg­állapíthatjuk, hogy a rendelkezésre álló geometriai, hidrauli­kai és határfeltételi adatok pontosságát figyelembe véve a modell a vízügyi szakmában elfogadható, jónak mondható eredményeket szolgáltat. Két típus-árhullámot futtattam le. A számított eredmé­nyeket az 1999. évi árhullámmal és a MÁSZ értékekkel ha­sonlítottam össze, a levonható következtetések a 4.3. fejezet végén találhatók. A Hármas-Körösön levonuló árhullám alakjának és mé­retének formálásában a Körösökön érkező víztömeg mellett a Tisza a visszaduzzaszto hatásának van meghatározó sze­repe. Ha a kunszentmártoni szelvényben az árhullám tetőzé­se mintegy 2 méterrel a MÁSZ alatt következik be, a Hár­mas-Körös felső szakaszán nem tud kialakulni mértékadó árhullám. A Hortobágy-Berettyó árvízszintje döntően a víz­gyűjtőjén létrejött belvíz méretétől, tartósságától függ. Az általam a Hortobágy-Berettyóra bearányosított és igazolt modellt alkalmazni tudjuk a jövőben levonuló ár­hullámok modellezésére, valamint a Hortobágy-Berettyó nagyvízi üzemirányítási rendszerének az alapját is ké­pezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents