Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
1. szám - Csoma Rózsa: Tavak modellezési lehetőségei az analitikus elemek módszerével
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 1. SZ. térségre jellemző átlagos értékekhez először az egyes fúrásokon belüli rétegvastagsággal súlyozott átlagot számítottunk, majd ezek területi középértékét. Az eltérő módszerek nyújtotta eltérő értékek egy intervallumot adtak, melyet később, a bearányosítás során finomítottuk. 2 * C • 10 12 14 U 1« 12. ábra: Helyszínrajzi vázlat A vizsgált térségben a talajvíz fö utánpótlását az RSD jelenti, melyet az észak-keleti részen a Gödöllői-dombság irányából származó délnyugati irányú áramlás egészít ki. A vízrajzi észlelőhálózat mintegy 15 térségben működő kútja valamint a fúrások lokális információi alapján a térségben a talajvíz mozgása szabad felszínű. A térségben már a vizsgálatok idején több kavicsbánya üzemelt, melyek összterülete meghaladta az 550 ha-t és szinte minden telepen terveztek fejlesztést is. Ezek közül néhány jellemző példa (12. ábra): - A vizsgált területen és közvetlen közelében mintegy 40 ha területű felhagyott és üzemelő bányaterület található, melyek közül például az egyik legrégebbi, a Rukkel-tó partján strand üzemel. - Délegyháza környékén az üdülőterület a mintegy 220 ha területű felhagyott bányatóra települt, de emellett vannak üzemelő bányák is. - Dunavarsány térségében mintegy 50 ha meglevő (felhagyott ill. üzemelő) bánya mellett jelentős fejlesztést terveztek. - Végül a távolabb fekvő Bugyi - Délegyháza - Kiskunlacháza térségben legalább 100 ha bánya üzemelt. Az üzemelő bányatavak heti vízszintészlelése alapján több hosszabb-rövidebb idejű adatsor a rendelkezésünkre állt, míg egyes, régebben felhagyott tóról csak szórványészlelések voltak fellelhetők és néhol semmilyen észlelés nem volt. A Dunaágat és a főcsatornákat az üzemi vízszintjeikkel vettük figyelembe, míg a kisebb belvíz- és kettős működésű csatornákat csekély hatásuk miatt figyelmen kívül hagytuk. A szabad vízfelület többletpárolgását hidrometeorológiai elemzések alapján kétféle értékkel, egy átlagos és egy szárazabb időszakra vonatkozó értékkel vizsgáltuk. 4.3. Modulkialakítás A vizsgálandó terület az RSD - DTCS - Bugyi - Délegyháza-Dunavarsány térség. Itt a bearányosítás első változataihoz az alábbi elemeket vettük figyelembe: - vízfolyások: RSD és DTCS, az üzemvízszinttel adott vízszintű másodrendű, vonal menti források láncolatával, az elhelyezkedésüket a lehető legjobban megközelítve; - a fejlesztési terület tavai: minden egyes tó a pontos alakjával és méretével az engedélyben megadott helyen, mint sokszög alakú felületi forrás ismert beszivárgással; - Délegyháza és Dunavarsány környéki tavak-, pontos mérettel és elhelyezkedéssel, de közelítő sokszög alakkal, szintén ismert beszivárgású felületi forrásként. A két utóbbi esetben az intenzitást a szabad vízfelszín többletpárolgása adta. Jelen esetben a több modellezési lehetőség közül azért a felületi forrást alkalmaztuk, mert ezen tavaknak a vízháztartását a talajvíz és a párolgás határozza meg, saját vízgyűjtőjük, egyéb számottevő hozzá- vagy elfolyásuk nincsen. Szintjük időbe változó, a térség talajvízviszonyaitól függ, mely jól követhető a tószint és talajvízszint észlelések segítségével. Néhol a tavon keresztül áramlás ki sem tud alakulni, ami belép a tóba az el is párolog, míg máshol az összetettebb tórendszerek környezetében mindez a tágabb térségre igaz. Mindezek jól indokolják a felületi forrás alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a tavak - még a régebben kialakítottak is - hidrogeológiai léptékben viszonylag újak, a meder ellenállásának figyelembe vételétől eltekintettünk. E mellett itt általában talajvíz táplálja a tavakat, így az ellenállásjelentősége csekélyebb. A felületi forrás fent említett kétféle megközelítése az egyes tavak lokális és térségi hatásainak viszonyán alapszik. Eszerint a fejlesztési terület tavait a lehető legpontosabban kell figyelembe venni, így minden egyes tavat - még a legkisebbet is - olyan sokszöggel kell leírni, amelynek - a sarokpontjai a lehető legjobban követik a tó alakját; - a súlypontja az engedélyben szereplő helyen van; - nagysága megegyezik az engedélyezett területtel. Mindezek mellett, ha a vizsgálat igényli, néhány összetettebb alakú tó akár több részre is osztható. Ez persze nagytömegű számításokat igényel, hiszen a 3.4.2. pont alapján láthatjuk hogy a felületi forrás potenciálfüggvénye meglehetősen összetett. Ugyanakkor a vizsgált terület távolabbi tavai esetén ilyen szintű pontosság csak a számítási időt növeli, a modell megbízhatóságát nem. így itt közelítő tóalakot alkalmazhatunk. Természetesen a súlypontnak és a területnek ekkor is az engedélyben megadottal kell megegyezni, azonban egyszerűbb, kevesebb csúcsponttal megadott sokszögek is alkalmazhatók. Az egyszerűsítés akár szomszédos tavak összevonását is jelentheti, ugyanakkor továbbra sem zárja ki a bonyolultabb alakú tavak felosztását sem. Mindez persze igen gondos adatelőkészítést igényel. A fentiek szerint kialakított elemek láthatók a 12. ábrán. A modell első közelítésben csak ezen, a vizsgálandó területhez kötődő elemeket tartalmazta, melyek a végeredményre leginkább hatással vannak. Ezután került sor a számításhoz figyelembe vett területet kialakítására, mely a bearányosítással együtt végezhető. Ennek eredményeként további elemek figyelembe vétele vált szükségessé, melyek az alábbiak:
