Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Bényei Krisztina: A Velencei-tó vízháztartási és vízcsere folyamatainak elemzése

9 A Velencei-tó vízháztartási és vízcsere folyamatainak elemzése Bényei Krisztina 1126. Budapest, Fodor u. 21/B Kivonat: A tanulmány - amely szerzőjének diplomamunkája alapján készült - általános ismertetést ad a Velencei-tóról, összeha­sonlítva más sekély nádas tavakkal és azok vlzcsere folyamataival. Ezt követően az eddigi mérésekről és azok hasznosít­hatóságáról fogalmaz meg néhány gondolatot. A dolgozat fö részében a vizsgálati módszerekről, a modellezés alapelvei­ről, a modell bearányosftásáról, a modell és a tényleges állapot összehasonlításáról, valamint a vízcsere folyamatok érté­keléséről számol be. Az áramlástani elemzések felhasználásával különböző állapotjavítást célzó lehetőségeket mutat be. Kulcsszavak: vízháztartás, vlzcsere, Velencei-tó. Bevezető A vízáramlás modellezésével először a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Víz­gazdálkodási Tanszékének a 2001-2002. tanévében in­dult Hidroinformatika című tantárgya keretében volt le­hetőségem megismerkedj. A félév során nagyon sok ­napjainkban is időszerű - probléma megoldására láthat­tam korszerű, gyors és költségkímélő megoldást. Az el­méleti alapok elsajátítása után a modellezést gyakorlati oldalról végigkísérve, látva annak lehetőségeit, nem volt nehéz eldöntenem, hogy a diploma-félévem alatt mivel is szeretnék foglalkozni. Az előkészületek során több alapvető kérdés is meg­fogalmazódott bennem: - Hogyan lehetett volna pontosan meghatározni a Ve­lencei-tó esetében, hogy mekkora területen szükséges a nádas-kotrás? Az eredetileg tervezett tisztítandó terület nagysága a munkák előre haladtával ugyanis folyamato­san változott. - A rendezést megelőző számítások a mai korszerű módszerekhez képest mennyire voltak pontosak? - Lehet-e általánosítani hasonló medertopográfiai sa­játosságú tavak áramlási tulajdonságait? Milyen mérték­ben változtatja a víz áramlását a hidraulikai ellenállás, vízmélység, a vízfelület nagysága és a nádassal való fe­dettség mértéke - a tófelszín szélnek kitettsége? - A modellel számított eredmények milyen mértékben reprodukálják az áramlásméréseket? - A Velencei-tó mederkotrás előtti állapotában hogyan alakultak a tóban az áramlások? Mennyiben tér ez el a mai mederállapotnál létrejövő áramlás jellemzőitől? - Hs a szél tartósan egy irányból azonos sebességgel fúj, mikor jön létre állandósult állapot az áramlásban? - Van-e lehetőség a modellel további meder-átalakító munkák hatásának érdemi felbecslésére? A tanulmány készítésekor többek között ezekre a kér­désekre is kerestem a válaszokat. Azt a következtetést te­hettem, hogy megoldatlan feladatok mindig voltak, és sajnos lesznek is ezen a területen, viszont hasonló cél­tudatos munkával, amivel ezen a tanszéken néhány éve foglalkoznak, nagyon sokat lehet tenni a vizek jó álla­potúvá válásáért. A kutatások és számítások megadták a választ a fel­merült kérdésekre. A mérési eredményeket az azonos szél melletti számításokkal összevetve igen jó egyezést tapasztaltam, így a válaszokat a modellben kerestem, a Velencei-tó hidrológiai és vízrajzi jellemzőinek feltérké­pezése után. A Velencei-tavon végzett beavatkozásokat megelőző állapotot ezt követően vizsgáltam. A Velencei-tavon az utóbbi negyven-ötven évben je­lentős munkálatokat végeztek a tó megmentése és ide­genforgalma érdekében. A tóban meder- és nádas-kotrá­sokat végeztek, a kikotort anyagokból mesterséges szige­teket építettek. A kitisztított területeken nagyobb szabad vízfelszínek keletkeztek, javítva ezáltal a víz áramlási vi­szonyait. Vízpótló rendszert építettek ki továbbá a szél­sőséges vízszintingadozások kivédésére. Egyedi problé­mának tekinthető még, hogy a tó vízcsere-folyamatainál leginkább csak a szél keltette áramlásokra hagyatkozha­tunk, mivel a tó fő tápláló és lecsapoló vízfolyásának kö­zelsége miatt a víz átkeveredése csak a torkolatokhoz kö­zel eső területeken számottevő. E problémák ismeretében a tanulmányom céljául téte­lesen az alábbi feladatok megoldását tűztem ki: A tó víz­csere-folyamatainak leírása, elemzése és számszerűsíté­se, ezen keresztül a tó környezeti állapotának és dinami­kájának értékelése, a rendelkezésre álló helyszíni mérési adatok és a tóra értelmezett numerikus áramlási modell segítségével. A tanulmány alapjául szolgált diplomamunkám elké­szítésében nagyon sok segítséget kaptam konzulenseim­től és tanáraimtól, akiknek ezúton szeretném megkö­szönni türelmüket, segítségüket és tanácsaikat. Külön köszönöm dr. Józsa János tanár úr türelmét és a dolgo­zatomhoz biztosított segédanyagokat, amelyek nagyon sok tanulságot szolgáltattak a témához. Krámer Tamás doktorandusz segítségét, akihez a szoftveres problémá­immal fordulhattam és Antal Gábor KDT-VIZIG. Mun­katársnak, akitől szintén sok hasznos, friss mérési ered­ményt és irodalmat kaptam a Velencei-tóról. Bízom ben­ne, hogy a Velencei tó vize a jövőben még tovább javul, és munkámmal hozzájárultam hazánk vizeinek jobbá té­teléhez, valamint az alkalmazott programokkal példát mutattam arra, hogy mérésekkel, modellezéssel a folya­matok kézben tarthatóak. 1. A Velencei-tó általános ismertetése A tó áramlástani vizsgálatához érdemes áttekinteni a tó vízgyűjtőjén uralkodó éghajlati viszonyokat, a víz­gyűjtő fölrajzi adottságait. Az éghajlati hatások - szél, csapadék, fagypont alatti hőmérséklet - nagy mértékben befolyásolják a víz áramlási folyamatait. Különös figyel­met kell fordítani a tó felületét érő, szél keltette belső á­ramlásokra, mivel a Velencei-tó vízáramlása, -átkevere­dése esetében ennek van a legnagyobb jelentősége. 1.1 .A tó vízgyűjtője, természeti adottságai Az alábbiakban Bárányi (1973) nyomán általánosan áttekintem a tó természeti adottságait. A Velencei-tó víz­gyűjtője 602,4 km 2 kiterjedésű. Területileg a Dunántúli­középhegységben lévő Vértes-hegység délkeleti lejtőjé­re, a Mezőföld északi részére és a Velencei-hegységre terjed ki. A Velencei-hegység a vízgyűjtőt a Zámolyi- és Velencei-medencére osztja.

Next

/
Thumbnails
Contents