Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
2. szám - Könyvismertetés (Hajnal Géza: A budai Várhegy hidrogeológiája). Írta: Vágás István
72 HIDROLÓGIA ] KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 2. SZ. dódtak, kivéve a Csatárka 10 éves idősorát, ahol némileg kisebb érték adódott 1997-ben (az eltérés a közelítéssel magyarázható). 8. ábra. A Csatárka 10 éves beszivárgási idősora 9. ábra. A Csatárka zóna 30 éves beszivárgási idősora 4. Összefoglalás A Rózsadomb jelentős felszín alatti természeti értékekkel rendelkezik, amelyek megőrzése szempontjából a nagy fokú beépítettség elsősorban nem állékonysági problémákat okoz. Nagyobb gondot jelent, hogy a források és barlangok vizei minőségük és mennyiségük tekintetében megváltoztak. A közművezetékekből származó elfolyások miatt a természetes állapothoz képest nagyobb a beszivárgás. A hiányos csatornahálózat és a területen lévő sok illegális szikkasztó további jelentős vízutánpótlást jelenthet. A probléma felméréséhez ismerni kellene a víz- és a csatornahálózat jelenlegi állapotát. A csatornahálózat kiépítését folytatni kellene. A barlangok fölött érdemes lenne különleges minőségű közmű-vezetékeket alkalmazni (például duplafalú flexibilis vezetékeket), amelyek a koncentrált befolyásokat megakadályoznák. Mindezeken túl szükséges a meglévő közműhálózat folyamatos ellenőrzése és karbantartása, a károk (út beszakadások) elkerülése, és a természeti értékek védelme miatt. Mindezek igen költségigényesek, ha azonban figyelembe vesszük a barlangokban és a fürdőkben rejlő ma még kihasználatlan lehetőségeket, és az elmaradó károkat, érdemes gondot fordítani ezekre. Köszönetnyilvánítás Köszönöm konzulenseimnek, dr. Kleb Bélának és dr. Hajnal Gézának (BME), továbbá Maucha Lászlónak (Vituki Rt.), hogy szakmai tanácsaikkal segítették munkámat. Irodalom Hajnal Géza (2002): A budai Várhegy vízmérlege. Hidr. Közlöny Bp. Maucha László (1987): Hidrológiai szakvélemény a Rózsadomb környezetvédelmi vizsgálatához. VITUKI. Kut. Jel. Bp. Maucha László (1990): A karsztos beszivárgás számítása. Hidr. Közi. Bp. 153-161 p. Műszaki-gazdasági koncepció és javaslat a Fővárosi Csatornázási Müvek tevékenységi köréhez tartozó fejlesztési és fenntartási feladatok a budai ivó-, karszt- és gyógyvizek védelme érdekében (1993) Bp. Nimedi László, Szabó Mária, Hegedűs Jánosné, Pietraskó Gizella, Kessler Hubert (1978): A budai meleg és hideg karsztvizek keveredésének közegészségügyi vonatkozásai. Budapesti közegészségügy. Paál Tamás szerk. (1982): A fővárosi talajvíz-helyzet vizsgálata. FOMTERV Beszámoló. Bp. 44. p. Phare Projekt 134/2: Komplex geológiai vizsgálatok és fúrások a Rózsadomb környezetében III. feladat: Szivárgási vizsgálatok, szivárgási sebesség meghatározása (1992). VITUKI Kut. Jel. Bp. A kézirat beérkezett: 2003. december 18-án BÓDI ANITA okleveles építőmérnök. Diplomáját 2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Water balance of „Rose Hill" (Rózsadomb) at Buda Bódi, A. Keywords: urbanization, water balance, water recharge, water losses, infiltration. Könyvismetetés Hajnal Géza: A budai várhegy hidrogeológiája Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. (17 x 24 cm formátum. 129 oldal, 45 ábra, 4 kép, 5 térkép-melléklet, 58 táblázat, 2 irodalomjegyzék, 1 utcajegyzék). A könyv szerzője még műegyetemi hallgatóként kezdett érdeklődni a budai Várhegy vízháztartási viszonyairól. E témában állította össze 1993-ban diploma-munkáját. Ez után három éven át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnökgeológiai Tanszékén doktoranduszként, 1996-1999 közt a Főmterv rt. tervezőjeként, legújabban a Műegyetem tanársegédjeként folytatta a Várhegy vizeinek, a terület hidrogeológiai és geotechnikai sajátosságainak kutatását. 150 év alatt sok szakember fáradozott a Várhegy mindenkori ,jó karba helyezésén", viszont egyes tanulmányok részletein kívül összefoglalóan alig foglalkoztak a terület részletes hidrológiai és hidrogeológiai leírásával. Pedig a mélyépítés szempontból összefüggő mélypince- és barlang-rendszerek, támfalak, várfal-rendszerek közművek állagmegóvása, felújítása és karbantartása aligha lehetséges a vízzel kapcsolatos alapkutatások eredményei nélkül. A könyv bevezetés - módszerek, szakirodalom, helyszíni-, laboratóriumi vizsgálatok, kutatástörténeti adatok áttekintése - után külön fejezeteket szentel a Várhegy földtani, és hidrogeológiai leírásának, a vízmérleg felállításának. Lényeges szerephez juttatja Kessler Hubert 1954-ben közzétett számítási módszerét, amellyel meghatározza, mennyi lenne a Várhegy forrásainak éves vízhozama, ha a hegyen urbanizációs hatás nem lett volna, azaz, ha építmények, burkolatok, közművek nem befolyásolnák a „természetes" állapotot. Ebből állapítja meg a vízterhelés urbanizációs hatások miatti 30 %-os növekményét. A szerző korábbi adatokból és laboratóriumi mérésekből meghatározta a budai márga és az édesvízi mészkő vízzel kapcsolatos kőzetfizikai paramétereit, vízáteresztő képességét. Jellemezte a Várhegy természetes és közmű eredetű vizeit, a barlangi kutak vízháztartási és vízminőségi viszonyait. Új módszerével bármely évre kiszámítható a csapadékból és hálózati veszteségből származó dinamikus vízkészlet. Dr. Vágás István
