Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

2. szám - Bódi Anita: A budai Rózsadomb vízmérlege

69 A budai Rózsadomb vízmérlege Bódi Anita Fömterv RT, 1024. Budapest, Lővőház u.37. Kivonat: Kulcsszavak: 1. Bevezetés A cikk előzménye Hajnal Géza „A budai Várhegy vízmérlege" c. cikke (Hidrológiai Közlöny, 2002 ), amelyben a Szerző a saját vízmérleg-modelljét alkalmazta a Várhegyre. Ennek folytatásaként e cikk szerzője ugyanezt a modellt alkalmazta a Rózsadomb térségének vizsgálatakor, amit az indokolt, hogy a beépített területek nagy aránya miatt az urbanizációs hatásokat a vízmérleg számítása során figyelembe kellett venni, urbanizáció, vízmérleg, vlzutánpótlás, közmüveszteség, beszivárgás átlag 532 mm. Hosszabb adatsorok alapján úgy tűnik, hogy szárazodási folyamat indult meg. A Rózsadomb térségének barlangjai és forrásai a budai termálkarszt részét képezik. A Rózsadomb tágabb értelemben vett területe a hévizes eredetű barlangképződés egyik típusterülete. A barlangok idegenforgalmi látványosságnak számítanak, és légzőszervi betegeket is gyógyítanak bennük. A hévforrások vize fürdőzési, gyógyulási és kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Emellett a termálkarszt rendszer a geológusok számára is kutatásra érdemes földtani képződményt jelent. Az egykor szőlővel borított terület beépítettsége a 70-es évek végétől rohamosan nőtt, mára szinte az egész terület beépült. Az a körülmény, hogy az egész rózsadombi termálkarszt lakóterület alatt helyezkedik el, világviszonylatban egyedülálló. Környezetvédelmi szempontból a nagyarányú beépítettség számos probléma forrása lehet: a lefolyási viszonyok megváltoztak, a beszivárgó vizek minősége és mennyisége szintén változott. A Rózsadomb területére alkalmazott műszaki szemléletű vízháztartás számítás a beszivárgó vizek mennyiségi változásairól ad képet. 2. Beszivárgás számítási módszerek A terület vízmérlegét korábban Maucha (1989) készítette el. Szerinte az évi beszivárgást döntő mértékben nemcsak az évi csapadékösszeg és annak éven belüli eloszlása határozza meg, hanem valamennyi vízmérleg elem változása lényeges szerepet játszik az évi beszivárgási összeg alakításában. Ezt az elvet követi az éghajlati és az összegző módszer. Az éghajlati módszer az évi beszivárgást az évi csapadékés forráshozam összegek parabolikus kapcsolatából számítja. Az egész éves nyers beszivárgási értéket az egyes vízmérleg elemek korrekciójával javítja. A nyers beszivárgást az évi csapadékadatokbóí határozza meg, ennek megfelelően külön korrekciót kell alkalmazni az éven belüli csapadékeloszlás számításba vételére. A műszaki szemléletű vízháztartás számítást Hajnal (1989) dolgozta ki. A módszer lényege, hogy a természetes vízutánpótlás mellett a mesterséges hatásokból származó utánpótlást is figyelembe veszi, így számol az ivóvízhálózat, a szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat és a távhő-ellátás vezetékeinek a veszteségeivel is. 3. A beszivárgás meghatározása az urbanizációs módszerrel 3.1 Csapadék Az 1. ábrán 1971 és 2000 között a Rózsadombra vonatkozó évi csapadékösszegek láthatók, melyeket az Országos Meteorológiai Szolgálathoz tartozó Kitaibel Pál utcai csapadékmérő állomáson mértek. A vizsgált időszakban a legkevesebb évi csapadék 1997ben hullott, mindössze 326 mm volt. 400 mm alatti éves csapadékot még 1973-ban, 1992-ben és 2000-ben mértek. A legcsapadékosabb év 1999-ben volt, kiugróan magas, 841 mm csapadékkal. 1971 és 2000 között a 30 éves csapadék|E||K||S1?**ÍÍ»ÍIS?S?ÍS5ÍSÍS5SÍ 1. ábra. A Rózsadomb évi csapadékadatai 1971. és 2000. között az OMSZ területén lévő csapadékmérő állomás adatai alapján 3.2 Mesterséges vízutánpótlás Ivóvíz A Fővárosi Vízművek Rt. a betáplálási egységek alapján határozza meg a számára fontos zónákat. Három főbb zónája húzódik a Rózsadomb térségében: a Csatárka, a Felső-József-hegy és a Lipóti zóna. A Csatárka a Remete-hegy, a Lipóti zóna pedig a Hűvösvölgy felé túlnyúlik a vizsgált területen. A Vízművek Rt. szakemberei szerint a vízfogyasztás Budapest és a Rózsadomb tekintetében nagyjából terület-arányosan számolható. A Rózsadomb területére a vízfogyasztási adatokat 1992-től tartják nyilván. A 2. ábrán a Rózsadomb összesített vízfogyasztási diagramja, a 3. és 4. ábrán a Felső-József-hegyi és a Csatárka zóna vízfogyasztása látható. Összehasonlításként (5. ábra) Budapest vízfogyasztását is ábrázoltam. 2. ábra. A Rózsadomb összesített vízfogyasztása 1992. és 2001. között 1993 199J 1994 199J 199» I99T I99t 1999 2000 2001 3. ábra. A Felső-József-hegyi zóna vízfogyasztása 1992. és 2001. között