Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

2. szám - Horváth Emil: Az évgyűrűs kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai

HORVÁTH F.: Az évgyf lr iis kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai 43 A begyűjtött minták vizsgálata A mintákat jellemző adatok A saját gyűjtési mintákon kívül két helyről kaptunk a­datokat. Dr. Horváth Ernő a szombathelyi Savaria Mú­zeum igazgatója (1983-ban) három adatsort: a magyar­szecsődi (Msz. 1.), a velemi (Ve.l.) és a répáshutai (Rh. 1.) mintákról. Dr. Morgás András a Magyar Nemzeti Múzeum fő­osztályvezetője 17 adatsort adott át (U11001-U11022). A gyűjtések néhány esetben felfoghatók szórványadat­ként, pl. Velem, Répáshuta, a többi helyeken, ahol sűrű­södnek a minták, pl. Bakony, Vértes hegység, Debrecen. Itt már egy-egy régiót reprezentálnak az adatok. A minta­vételek módja minden esetben korong vagy egyéb ke­resztmetszetű, pl. négyszög volt. Vagyis élő fa esetében teljes korong, egyéb, fából készült szerkezeméi - szőlő­prés ~ a megmunkált faszerkezet keresztmetszetétől füg­gően. Az eredeti minták döntően a gyűjtőknél megtalál­hatók, kivételt képeznek a dr. Horváth Ernő által közöl­tek. A minták elsődleges feldolgozása A bevezető részben taglaltunk néhány egyszerűbb fel­dolgozási módot. Ezek: numerikus ábra, váz-ábra, évgyű­rűvastagság-mérés, átlagos évgyűrűvastagság, átlagos ér­zékenység, indexelő eljárás. Numerikus és váz-ábra készítése A mintákból elkészítettük a numerikus ábrákat a már leírt módon. Ezzel együtt számítógépen is feldolgoztuk a mért évgyűrűvastagság adatokat, amelyekből aztán meg­kaptuk a "gépi" numerikus ábrát. Nehézkes, egyes esetekben lehetetlen e két módszert alkalmazni, amikor igen vékony évgyűrű sorozattal van dolgunk, pl. több száz éves tölgyminta esetében, amikor a fa életének utolsó szakaszában igen vékony gyűrűket növeszt. Ezek egymáshoz viszonyítása egy bizonyos ha­táron túl szinte lehetetlen. Ebben segít a számítógépi feldolgozás. Az EXCEL­ben könnyen elvégezhető logikai müvelet: =HA(—>0,85;"";HA(—^ >0,78;"1";HA X, i+\ X, (>0,68;"2";HA( — >0,56;"4";HA( — >0,29;"7"))))) x, = (a béltől számított) i-edik évgyűrű X /+ 1 = (a béltől számított) i+1 -edik évgyűrű A numerikus ábra készítésekor a megjelenített évgyű­rűknek naptári dátumot vagy relatív dátumot adunk, asze­rint: ismert vagy ismeretlen korú mintával van dolgunk. A datálható idősorok azonnal illeszthetők egymáshoz, az ismeretlen korúak a későbbi vizsgálatok során. A kézi és a gépi numerikus ábrák jelzik, hogy a két mód­szer jellegéből adódóan természetes bizonyos fokú eltérés. Tapasztalat, hogy némely mintánál, ahol karakteresen meg­különböztethetők az évgyűrűk, a két típusú ábra alig tér el egymástól, míg hosszú idősorok esetében jelentős lehet az eltérés. Amikor nem áll rendelkezésre más, "csak" irodalmi adat, jobb híján ezzel kell számolnunk. 3. táblázat: A Ba.l.sz. minta numerikus ábrája Év Ba.l. /I-II. (1984 Ba.l A. (2001 Ba.l /III. (2001 Ba.l ./III. (2001 Ba. 1/1. Sz. Év Ba.l. /I-II. (1984 Ba.l A. (2001 Ba.l /III. (2001 Bal ./III. (2001) Ba. 1/1. S* 1874 (B) 1900 2 1875 2 (B) 1901 1876 4 1902 1877 4 2 1903 4 1878 (B) 1904 1879 1905 1880 2 1906 1881 1907 2 1882 2 1908 2 1883 4 1909 1884 1910 4 1885 2 (B) 1911 1886 4 (B) 4 1912 1887 4 1 1913 1888 1914 4 1889 (BB) 1915 1890 v.s. (BB) 1916 189] v.s. 2 4 1917 1892 v.s. 2 1918 1893 1919 1 1894 1920 1895 1 1921 1 1896 1 2 1922 4 1897 (B) 1923 1898 2 1924 4 1899 Jelölés: Sz. = Számított A váz-ábra Alkalmazása megkönnyíti a kronológiaépítés nehéz és nagy türelmet igénylő munkáját. A bevezetőben leírtak szerint készítjük el. A kész ábra szemléletesen mutatja meg az ún. jellemző évgyűrűk egymáshoz viszonyított el­helyezkedését, a változékonyság bizonyos mintázatát. A vízszintes tengelyen az időt ábrázoljuk években (naptári), a függőleges tengelyen a jellemzett évgyűrű minősítésének mértékét - az átlagnál alig vékonyabb (1), vékony (2), igen vékony (4), rendkívül vékony (7). A további egzakt mérések, számítások fontos részei az elsődleges feldolgozásnak. Esetünkben, mindezek alapjá­ul az évgyűrűk - éves - vastagságértékei szolgálnak. A vastagsági értékeket mm-ben adjuk meg növekvő időren­di sorrendben - naptári dátummal vagy "rel. idővel", sor­számmal ellátva - a béltől kifelé haladva. Az utolsó év­gyűrű tehát, a minta legkülső évgyűrűje. Átlagos évgyűrúvastagság és -érzékenység E két számított érték a vízellátottságról és a fa növekedé­sét befolyásoló domináns környezeti tényezők voltozásáról ad átlagos képet. Számítási módjukat már említettük. Az át­lagértékekkel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy a hazai kutatásokban nincs utalás arra vonatkozóan, hogy az átlag vastagság esetében milyen értékhatárok a meghatározóak, pl. a jó, a közepes és a rossz vízellátottságot illetően, de úgyszintén nincs utalás az érzékenység értékekre sem. Ezért kialakítottuk a tapasztalati értéken alapuló értékhatárokat. Feltételezésünket azokra az ismeretekre alapozzuk, amelye­ket az elmúlt időszakban a minták gyűjtése során, illetve az ezzel foglalkozó szakirodalmakból szereztünk. Az adatokból hasznos következtetések szűrhetők le a töl­gyet vizsgálva. Az átlagos évgyűrüvastagság legkisebb érté­ke 0,98 mm (SzfV.2./l.), a legnagyobb: 4,26 mm (Msz.l.).

Next

/
Thumbnails
Contents