Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Hírek - Kerékpárút átadás a 2003. évi Víz Világnapján (Írta: Faludi Gábor)

B. III Híre

k Kerékpárút átadás a 2003. évi Víz Világnapján A Víz Világnapja 2003. évi rendezvényei sorának figyelemreméltó eseménye volt az a program, amelynek keretében dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kalocsa és Baja közt a Vajastorokban a Duna árvízvédelmi töltésén épített kerékpárút újabb szakaszát adta át a forgalomnak. Ezzel a megszélesített bajai Duna-híd és a 2003. június végén átadásra esedékes új szekszárdi Duna-híd közötti csaknem 20 km hosszú bal parti töltésszakasz kerékpározhatóvá vált. A nagyszámú értő és érdeklődő résztvevő számára is maradandóbb emlékűvé, hangulatosabbá tette az útátadást két jelentős mozzanat: az, amelynek során a miniszter asszony, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Kalocsa, Baja polgármestere külön-külön, Bács-Kiskun megye egyik MSZP-s és a térség FIDESZ-es országgyűlési képviselője együtt ültetett fát a vajastoroki gátőrház mellett. Majd az impozáns látvány, amikor a miniszterrel az élen 25-30 felnőtt és 30-35 fiatal kerékpárra ült és kipróbálta az új útszakaszt. Mindez 2003. március 22-én a déli órákban történt a több országot összekötő európai nagy folyó a 2850 km hosszú Duna 417 km-es magyar szakaszának déli bal parti régiójában. Ott, ahol a kalocsai és a tolnai Sárközt, a medrét, folyási sebességét, szélességét egykor állandóan változtató Duna formálta és kapcsolja össze ma is, ahol a XIX. században kezdődő folyószabályozási - árvízmentesítési munkálatok nyomán nagy holtágak alakultak ki, s egyedülálló gazdag ártéri növény és állatvilág jött létre, és mindmáig - szerencsére, jórészt - még őrzi eredeti állapotát. Ott, ahol a mozgó, vándorló folyam és a folyószabályozás települések sorsát, életét, földrajzi helyét változtatta meg. Mindenek előtt a természet sajátos növény- és állatvilágával, a benne-vele élö értékeit őrző, szorgos, kemény munkát végző, törvényeihez igazodó, azokat hasznosító generációk tették ezt a tájat széppé, egyedivé, vonzóvá, híressé. Gondoljunk pl. a sokszínű etnikumú mindkét (kalocsai és tolnai) Sárköz gazdag folklórjára, tárgykultúrájára. Az itt élö, egykor gyér számú, - többször járványok, és a történelem során ellenséges erők sújtotta - lakosság századokon át a természetes egyenetlenségek, kilengések mellett is barátságban, harmóniában élt a víz adta örömet és keserűséget egyaránt okozó állapottal, alkalmazkodott azokhoz. A bal parti töltésen épített kerékpárút Európa mai legnagyobb összefüggő hullámtéri területének, a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci tájegységének keleti peremén húzódik. A Dunajobb oldalán 38 km hosszban a Siótoroktól Bátáig 180 km

2 területen a természet változatos és igen gazdag élővilágot alakított ki. A védett, sőt nemzetközi egyezmény védelme alatt álló térség a vonuló vízimadarak számára is nélkülözhetetlen. A világon a legsűrűbb a fekete-gólya populáció. Az utóbbi években már 34-36 pár fészkel Gemeneben, és itt található a magyarországi rétisas állomány egyötöde. Nagy számban élnek vidrák is, és előfordul a különösen óvatos, rejtőzködő vadmacska. Gemenc egyedisége, különlegessége abból következik, hogy a speciálisan ártéri élőhelyet igénylő növény és állatvilág (mintegy 250 madárfaj) a gyorsan változó környezeti feltételek, az időnként kényszerpályán mozgó emberi beavatkozások mellett, és ellenére is még megtalálja életfeltételeit. Az eredeti természeti állapot - amelyben kétséget kizáróan döntő elem a víz - megőrzése, visszaállítása nemzeti érdek, és egyben európai kötelezettség is. A természeti, gazdasági körülmények, a termelési kultúra, a településszerkezet kedvezőbb változása a Duna árvizei által e legveszélyeztetettebb bal parti térségben is jórészt a vízi munkálatoknak volt a következménye. Az egykor gyenge és alacsony gátat mindemellett azonban sokszor és sok helyen lépte vagy szakította át a víz. 47 éve annak, hogy 1956. február végén - március elején a Duna hosszú szakaszán, Dunaföldvártól-Solttól az országhatárig rövid idő alatt a mindeddig legnagyobb és legpusztítóbb jeges ár alakult ki. A maximumot - 1037 cm-t - a bajai vízmércén 1956. március 13-án mérték. 60 km-es szakaszon, a Vajastoroktól az országhatárig, 1956. február végén, március elején, 22 helyen szakadt át a védtöltés. Jeges víz öntötte el Baja jelentős részét és a teljes Mohács-szigetet. 1956. március második felében meggyorsult a jég levonulása, az elöntött területek vizének visszavezetése, a károk felszámolása. Minderre azért emlékeztetünk e helyütt, mert a védvonalak fejlesztésének akkor több évtizedes időszaka kezdődött. Úgy vélem, ennek folytatása, pontosabban: betetőzése a megerősített és megmagasított töltéskoronán épített biztonságot fokozó, költségkímélő, korlátozott hasznosítású kerékpár-út is. A Vajastorok - Szekszárdi Duna-híd közötti ez az új útszakasz 3,86 km hosszú, és mint az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság szervezésében és részbeni kivitelezésében 1999. óta épített előző szakaszok, 3,0 m széles, és 30 tonna teherbírású. Ezzel a hazai és külföldi turisták, kirándulást kedvelő, természetet szerető családok régi vágya teljesül. Ugyanis Európa legjelentősebb ártéri természeti értéke, a gemenci tájegység legértékesebb területe körülkerékpározható. így ez az útszakasz messze több mint 3,8 km, mozgást, életet, dinamikát, kapcsolatokat, perspektívát biztosít. Bajától északra, a Duna védtöltésén eddig elkészült műút kerékpár és gyalogos turista forgalma már is többszörösére nőtt, és kedvező hatása a településeket is megérintette. A természetet, a vizet, a Dunát tisztelő-szerető embereket is örömmel tölti el, hogy a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó, az ország távoli településein élö családok, barátok egyre több és népesebb csoportja és nagyszámú külföldi választja úti célul ezt a változatos, egészséges, természeti tájat, dunai-gemenci utat. Az ide látogatók, a térséggel ismeretségbe, barátságba kerülők életre szóló élményként, emlékként élvezhetik a színek pompáját, a természet nyugalmát, a szarvasok bőgését, a mókusok játékát, a gémek és halak viaskodását, a gazdag madárvilágot, a hagyományos halászat szépségét, izgalmát, a gyöngyvirág, a vaddohány illatát. ... További, turizmust is szolgáló kerékpárutak megépítése, újabb térségek - Kalocsa és környéke - bekapcsolásával e vonzó Duna menti táj komplexebb bemutatását, megismerését nemzetközi léptékűvé, modell értékűvé tenné. Dr. Faludi Gábor Vlziigyi Igazgatóság, Baja