Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Ferencz Ildikó–Sziebert János: Új vizsgálati módszer a holtág rehabilitáció során a Gemencben
FERENCZ 1. - SZ1EBERT J.: Új vizsgálati módszer Gemeneben 73 elért kulminációs csúcs után a növekedés intenzitása lassul. Az összefüggés elemzést közel azonos korú fák esetében tudtuk megbízhatóan elvégezni. A vízállás és a fák növekedési üteme között összefüggést találtunk az évgyűrűk, a korai és a kései pászta szélességek, ill. a különböző időszakokban bekövetkező, a területen árvizes elöntést okozó vízállások egy grafikonban való ábrázolásakor (2. ábra). Megállapíthattuk, hogy a magasabb vízállás, a pár napig tartó árvizes elöntés a fákat fokozottabb növekedésre serkenti. A kései pásztában az év bármely szakaszának magas vízállása nyomot hagy. A korai pászta szélessége érzékelhetően növekszik egy előző évi kora őszi, ill. egy azévi kora őszi elöntés esetében. Mintavételi helyek az Alsó-Gemenci-erdőben ca a EH3 ind •• Belterület 1 zvédal gil rr q termíuetveűelmi terület halira P«rti«iy 1 Keaertie-Dtaia 2 Forgó-lú 3 Grebec i Kta-Oecet-Holl-Ouna 5 Nagr-Decal-Mott-Ouna 6 Reiéii-Duna 7 MjWm-leielfl 6 Lalii fi KorblA-Ouna 10 Vin-Ouna 11 Ceerta-Duna 12 Kia-Raiili-Duna 13 Kipoajlia-Oune 14 Nyéltl Molt-Dutia IS. Sugovica 16 Sleremlei-Sugovica 17 Múnc-Ouna IB Simon-Duna 15 Kidir-Ouni 20 Bitn-Ouna Mintavételi helyek Veránkán I. ábra Mintavételi helyek A kiértékelésnél különböző növekedési görbéket is alkalmaztunk. A következtetéseinket a differenciál és a relatív differenciálgörbék vizsgálatával tettük (3.ábra): a rájuk legjobb értékkel illeszthető közelítő görbéktől való eltérések és a vízállások összefüggéseit vetettük össze illetve összehasonlítottuk a görbék ellaposodó, majdnem egyenesbe hajó szakaszának a meredekségét is. 2. ábra Az évgyűrű szélességek és a vízállások kapcsolata Eredmények A többféle értékelési módszer közül a legeredményesebbeket (/. táblázat) választva megpróbáltuk a növekedés szempontjából optimális vízállásokat megtalálni mindkét területen. A fák növekedési üteme számára optimálisnak mutatkozó bajai vízmérce szerinti dunai vízállások: Veránkaszigetnél 700 cm, az Alsó-Gemenci-erdő esetében 750 cm feletti (2. táblázat). Ezek az értékek nem jelölnek árvizes elöntéseket, hiszen Veránka vizsgált részét 750 cm, az AlsóGemenci-erdöt pedig 860 cm magas vízálláskor lepi el a víz. A megfelelően magas dunai vízállás a talajvízszint megemelésével fejti ki növekedés serkentő hatását a fákra. • ivea mammiiia ^ taveazi (ipniiB^nijui) mailmilie • kora dm (augueztua-eieptembei) manmilie 3. ábra A növekedési görbék és a vízállások kapcsolata Évgyűrűszélességek (cm) f £ £ £ £ £ £ & g £ g $ • év»« maximáli » H tavaszi (április-májua) maximális a kpra 6szi (augusztus-szeptember) maximális Bajai vízállások (cm) évgyurüsz élességek. Veránka —'évgyünjszéleságek.AJsó-Gemena-erdö
