Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Kozák Péter: Az alföldi belvizek elvezetése

60 HIDROLÓGIAI K.0ZL.0NY 2003. 83. fcVF. 1. SZ. Az igazgatóság területén a belvízi elöntések és elvezetések közötti kapcsolat elég szoros Szinte valamennyi elöntési tartományhoz található elvezetési érték. A korrelációs egyenesek a többi tájegységekéhez képest meredekebbek és az ordináta metszékek is magasabbak. A Berettyó-Sebes Körösi és a Kálló-Alsó Nyírvízi tájegységek adatai kis tartományokban koncentrálódnak (31-34. ábrák). Az elöntések tartóssági görbéi (35. ábra) itt is két csoportba sorolhatók. A Hortobágyi tájegység különálló. A Berettyó-Sebes Körösi, a Hamvas-Sárréti és a Kálid-A Isó Nyírvízi tájegységek elvezetési tartóssági ábrái hasonlók (36. ábra), a korrelácrós tényezők is 0,80-hoz közeliek. A Hortobágyi tájegység adatai térnek el ezektől lényegesebben. Belvízi clönléiek KMCIli| ibrájt • TIV ÍZIG mOkodéii lertklén | ».».ny* • H*»»«»-«in*ii Hprtebáiyl Káll6-Ali* Nyifvia | 35. ábra Belvízi elöntések tartóssága a T1VIZIG területén Belvízi dvezetések tulósságt ábrtjt i TIVIZIG működén területén I Bere

ttyó . Scbct-KOfflu HMDVM-Sáiréti Hortobágyi KA]16-AJ|6 Nyírví

zi] 36. ábra. Belvízi elvezetések tartóssága a TIVIZIG területén 5. Az eredmények összefoglalása, következtetések A korrelációs tényezők megbízhatóságát a Fisher által adott összefüggés alapján vizsgáltam. A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy csak a Mezőtúri tájegység korrelációs tényezője nem stabil, a többi tájegység korrelációs tényezője stabilnak tekinthető. A vizsgálat alapján a táblázatokban is feltüntetett korrelációs tényezők megoszlása: Számköz Gyakoriság % -0,25 4,4 0,25-0,50 13,0 0,50-0,75 60,9 0,75-1,00 21,7 A fenti számadatok alapján a 0,50-0,75 közötti korre» lációs tényezők a jellemzők (az esetek több mint 60 %-a található itt) A második leggyakoribb számköz a 0,751,00 közötti (a tényezők több mint 20 %-a található itt). Megállapítható, hogy a kapcsolatok megbízhatósága a kisebb számértékekkel jellemezhető elvezetési és elöntési tartományokban csökken. Az itteni elöntési értékekhez elméletileg tetszőleges elvezetési adatok tartoznak Ennek okaként valószínűsíthető, hogy a belvíz elvezetési folyamat általában nincs egy jól meghatározott küszöbértékhez kötve, hiszen az elvezetések megkezdését sok tényező együttes állapota határozza meg. Befolyásolja az elöntött területen lévő növényzet fejlettségi foka, az elöntött terület gazdasági jelentősége, továbbá az elvezető csatornahálózat mindenkon vízszállító képessége (pl. benőttségének mértéke), a befogadók helyzete (lehetséges-e a gravitációs befogadóba juttatás, vagy szivattyús átemelés szükséges), sőt, adott esetben az elvezetést végrehajtó szervezet pénzügyi viszonyai is meghatározók lehetnek. A korrelációs vizsgálatok alapján megállapítható, hogy meghatározók a viszonylag nagy elemsűrűséggel előforduló alsó tartományok, mind az elöntések, mind az elvezetések tekintetében, amelyeket gyakran kísérnek kiugróan magas szélső értékek. A korrelációs tényezők szerint a Mezőtúri tájegység esetében nem volt kimutatható kapcsolat az elöntések és elvezetések között, feltehetőleg az adatok bizonytalansága miatt. Az adatok területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az elöntés-elvezetés terén a legszorosabb kapcsolattal a TIVIZIG működési területén elhelyezkedő tájegységeknél találkoztam. Az átlagos kapcsolatoknál szorosabb összefüggést mutatnak az ATIVIZIG területén található tájegységek. Az átlagosnál gyengébb kapcsolatra utalnak a korrelációs tényezők a KÖVÍZIG és a FETIVIZIG területén található tájegységek esetében. A vizsgálati adatok összefoglaló táblázata Belvízi tájegység Együttható Konstans Korrelációs 1ezer m'/haj [ezer m

J/ tényező Algyői 1,07 1599 0,89 Dongéri 1,14 2623 0,66 Szolnoki 1,04 1750 0,81 Jászberényi Jászkiséri 0,92 1472 0,66 Heves-Délborsodi 0,54 1013 0,60 Marosi 0,39 2411 0,45 Tisza-balparti 0,66 3427 0,65 Szarvasi Gyulai Delta 036 4667 0,52 Sarkadi 1,77 8299 0,50 Berettvó- Sebes-Körösi 1,91 1674 0,79 Mezötún -0,12 1016 0,11 Cibakházi-Kunhegyesi 1,49 713 0,63 Karcagi M2 3714 0,54 Szeghalmi 0,69 3058 0,41 Hamvas-Sárréti 1,58 1238 0,78 Hortobágyi 1,87 8164 0,67 Kálló-Alsó Nyirvízi 2,22 1110 030 Taktaközi 0,80 402 0,68 Bodrogközi 0,81 4668 0,63 Nyiri-Kraszna balparti 3,10 6339 0,71 Felsöszabolcsi 0,57 1469 0,71 Ecsedilápi 3,90 5583 0,74 Tisza-Szamosközi Beregi 1,30 6458 0,32 Az adatgyűjtés során szerettem volna a vizsgálati időszakot kibővíteni 1999-2000. közötti időszak adataival is, azonban az adatforgalmi rend megváltozásával a dekád bontású adatok helyett havi bontásban kerülnek nyilván-