Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Kozák Péter: Az alföldi belvizek elvezetése

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83 HVK. I SZ. Az elvezetések tartóssági ábráin (19. ábra) a Cibakházi és Mezőtúri tájegységeknél a maximumok a többi tájegység maximumainak csak a felét érik el. A Szolnoki és Jászkiséri tájegységek görbéi, regressziós egyenesei hasonlók. A Karcagi-Hortobágyi tájegység adatmegoszlása egyenletesebb 4.3.4. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság belvízi tájegységei: Marosi bclvúi tájegység Belvízi tájegység Együttható Konstans Korrelációs ezer m

3/ha ezer m

3 tényező Dongén 1,14 2623 0,66 Algyői 1,07 1599 0,89 Tisza-balparti 0,66 3427 0,65 Marosi 0,39 2411 0,45 Dongéri belvízi tájegység 20. ábra. Dongéri belvízi tájegység Algyü bdvizi Uj egység rUaiétek jh-| 22. ábra. Tisza-balparti belvízi tájegység eMalések |ks| 23. ábra. Marosi belvízi tájegység Az elöntések tartóssága (24. ábra) mutatja, hogy a Dongéri és Algyői tájegységnél 2000 és 4000 hektár elöntés alatt fordul elő nagyobb számú adat. A Marosi és a Tisza-balparti tájegységeknél inkább ezek felett. Az elvezetési adatok tartóssági ábrái (25. ábra) a Dongéri, a Marosi és az Algyői tájegység esetében eléggé hasonlók. A Tisza-balparti tájegység tér el ezektől inkább. Belvízi «lömíick unóiui|i ibrija az ATIVIZIC -íkadí.i l«rtlcUn / » .w.q-fc iH 1 Algyfti Po»i<o Ti«M-b»lp«f»i Mar 24. ábra Belvízi elöntések tartóssága az A TIVIZIG területén Bdvizi clvcHlÍMt un6iii|i ibrija •1 ATIVIZIC miíUiai icrtlrtín eMaiésefc > i! 21. ábra. Algyői belvízi tájegység A Marosi belvízi tájegység kivételével a korrelációs tényező kapcsolat létét támasztja alá (20-23. ábrák). A korrelációs egyenesek ordináta metszékei viszonylag nagy szórást mutatnak. A Dongéri és Algyői tájegységek esetében a korrelációs egyenesek hajlásszögei nagyobbak, míg a Tisza-balparti és a Marosi tájegység esetében lényegesen kisebbek. A Marosi tájegység adataiból megállapítható, hogy ott akár kétszer nagyobb elöntések mellett is konstans lehet az elvezetés, s azonos elöntések esetén is különbözőek lehetnek az elvezetések. Az Algyői tájegység esetében az elvezetések és elöntések között viszont szoros kapcsolat mutatható ki. Tisza-balparti belvízi tájegység thtmh |mr • J | Do»|iri Alpii Tm,i.l»

tni M ««7] 25. ábra Belvízi elvezetések tartóssága az A TIVIZIG területén 4.3.5. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság belvízi tájegységei: Belvízi tájegység Együttható Konstans Korrelációs ezer m

3/ha ezer m

3 tényező Szeghalmi 0,69 3058 0,41 Sarkadi 1,77 8299 0,50 Delta 0,86 4667 0,52 A 0,50 körüli korrelációs tényező gyenge kapcsolatokra utal. A Sarkadi és a Szeghalmi tájegységnél adattömörülés tapasztalható a kis tartományok körében. A Delta tájegységnél az adatok egyenletesebb eloszlásúak (26-28. ábrák) Az elöntések tartóssága (29. ábra) érdekes képet mutat, hiszen a Sarkadi és a Delia tájegységek görbéi kis értéktartományokban jól illeszkednek egymáshoz, de a nagyobbakban a Delta tájegység görbéje a Szeghalmi görbéhez közelít.