Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Kozák Péter: Az alföldi belvizek elvezetése

56 HIDROLÓGIA] KÖZLÖNY 2001 83. P. VF 1 SZ. Bei vi ZI elöntések Urtóssági »brlji • Hev<»-Délbonodl belvízi lájetysét FETIVIZIG működési területén 8. ábra. Heves-Délborsodi belvízi tájegység Taktaközi belvízi tájegység •Matésck |ka| 9. ábra. Taktaközi belvízi tájegység Bodrogközi belvízi tájegpég a.0 ; • MOO «00 «000 HOO IM« ISMO 14000 eláalhek lkai 6. ábra Belvízi elöntések tartóssága a FETIVIZIG területén Belvízi elvezetések tartóssági ábrája i FETIVIZIG működési területin r. / r / / / // / / J / lezer »3| Befeji Eescdilápi Nytrik»r/r,i balpanr - - - FeUftizabolcai 7. ábra Belvízi elvezetések tartóssága a FETIVIZIG területén Az elvezetés adatok tartóssági ábrája (7. ábra) igazolja a Felsőszabolcsi tájegység korrelációs görbéjének külön­bözőségét. Látható, hogy a Felsöszabolcsi tájegységben 14 ezer hektárnál nagyobb elöntések nem voltak, addig a másik három tájegységben 40 ezer hektár körüli elönté­seket is feljegyeztek. Érdekes megállapítás, hogy a Beregi tájegység elvezetéseinek tartósságai illeszkednek a Nyíri­Kraszna balparti és az Ecsedilápi megoszlásokhoz. 4.3.2. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság belvízi tájegységei: Mindhárom tájegység esetében a korrelációs tényező ér­téke kapcsolatra mutat. A Bodrogközi és a Heves-Délborso­di tájegységek vízkormányzásáról elmondható, hogy már vi­szonylag kis mértékű elöntések jelentkezésekor megkezdik az intenzív elvezetéseket. Erre utal, hogy a kis elöntések tar­tományában az adatok koncentrálódnak (8-10 ábrák) Az a­datok ilyen megoszlására magyarázatként szolgálhat, hogy valószínűleg értékes mezőgazdasági területek vannak elönté­si veszélyben, ezért az elvezetési kapacitások jó kihasználá­sával igyekeznek ezeket a területeket megóvni. A regresszi­ós egyenest vizsgálva feltűnik, hogy az együtthatók a Taktaközi és a Bodrogközi tájegységnél szinte azonosak Az elöntések tartóssági ábrája (11. ábra) hasonló képet mutat, mint az elvezetéseké. A Heves-Délborsodi és Takta­közi tájegységek tartóssági görbéi itt is jól simulnak egymás­hoz, főleg a nagyobb elöntések tartományában A Bodrog­közi tájegység esetében itt is sokkal egyenletesebb az el­oszlás, mint a másik két tájegységnél, valamint a maximu­mok is meghaladják a többi tájegység regisztrált értékeit. 10. ábra. Bodrogközi belvízi tájegység Belvízi elöntések tartóssági ábrája a ÉVIZIG működést területén [I .1— cUatáoe k |ka| | Hevei-Délboesodi • Taktaközi Bodrogközi | 11. ábra Belvízi elöntések tartóssága az ÉVIZIG területén Belvízi elvezetések tartóssági ábrája a ÉVIZIG működési területén l ézer nü | f-—Heve s-Delboreodr Taktaközi Bodrogkon | 12. ábra Belvízi elvezetések tartóssága az ÉVIZIG területén Belvízi tájegység Együttható Konstans Korrelációs ezer m 3/ha ezer m 2 tényező Heves-Délborsodi 0,54 1013 0,60 Taktaközi 0,80 402 0,68 Bodrogközi 0,81 4668 0,63

Next

/
Thumbnails
Contents