Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

141 Foissner, W. (1976): Erfahrungen mil einer trockenen Silberinprägnationsmethode zur Darstellungargvrophiler Strukturen bei Protisten. Verh. zool.-bot. Oes. Wien, 1

15:68-79. Foissner, W. (1981): Das Silberlieniensystem der Ciliaten: Tatsachen, Hypothesen, Probleme — Mikroskopie. 38: 15-26. Foissner, W. (1982): Ökologie und Taxonomie der Hypotrichida (Protozoa, Ciliophora) einiger östereicher Böden. - Arch. Protistenkd. 126: 19-143 Foissner, W (1984): Infraciliatur, Silberliniensystem und Biometrie einige neuer und wenig bekannter terrestrischer, limnischcr und manner Ciliaten (Protozoa: Ciliophora) aus den Klassen Kinetofragminophora, Colpodea und Polyhymenophora. - Staptia 12: 1-165. Kahl, A (1932): Urtiere oder Protozoa I: Wimpertiere oder Ciliata (Infusoria) 3. Spirotricha. Tierwelt Deutschlands 25:399-650. Klein, B. M. (1926): Ergebnisse mit einer Silbermethoden bei Ciliaten - Arch. Protistk. 56: 243-279 Szabó A. (1992): The Morfology, morphogenesis and ecology of a new Hypotrichida (Ciliophora) OnychoJromus grandis Stein var. simplex n. var. - Europ. J. Prolistul. 28. 358. Abstract 127. Szabó, A.-Wilbert, N. (1995): A Redescription of the Morphology of Onychodromus grandis Stem 1859 and the Systematic Implications of its Morphogenesis. - J. Euk. Microbiol. 42: 50-60 Wilbert, N. (1975): Eine verbesserte Technik der ["rotargolimprügnation fiir Ciliaten. - Mikrokosmos 64: 171-179. Important of imformation on the stomato- and morphogenetic processes in Ciliata, and their introduction in the case of a hypotrichid (Protozoa, Ciliata) species. A. Szabó Debrecen University, Agricultural Centre, H-4032. Debrecen. Böszörményi str. 138. Hungary Abstract: Morphology and morphogenis of Onychodromus grandis (Hypotrichida, Ciliata) were studied in vivo and in protargolimpregnated preparations. The species was isolated from halophyte communities in astatic shallow waters of the Hortobágy National Park, Hungary. The species has two well developed dorsal homs According to some characteristics (number and situations of ventral cirri) our finding differ from Steins description in 1859. Individuals of the population studied had 9 ventral cirri in 3 rows. Nine rows of dorsal kineties were found on the back. It was found that the oral pnmordium develops in the vicinity of the transverse cirri. In O. grandis marginal pnmordia are formed in the marginal rowns with the participation of parental cirri This is also true for ÍMurentiella acuminata Dorsal fragmentation of O. grandis displays similarity to that of L. acuminata, considering especially the development of the numerous small dorso-marginal kineties. There are certain similarities among U. quadricornutus, O. indica, L. acuminata, Stylonychia vorax and O. grandis in the development of the ventral and dorsal pattern and in some morphometrical events. The remarkable differences in the interphase cells can be related simply to the significantly different numbers of cortical units (number of cirri), and also to the various cell sizes. r Ujabb adatok a Zám-pusztai (HNP) szikes kis vizek protozoon közösségeinek ismeretéhez Szabó András DE ATC MTK Talajtani és Mikrobiológiai Tanszék, Debrecen, Böszörményi út 138., e-mail: szaboa@helios.date.hu Kivonat: Vizsgálatainkat olyan szikes, vagy szikes jellegű kisvizekben végeztük (Zám-halasfenék, mocsár, - iám Kenderátó, nyiltviz) (Na-HC03-CI), amelyek protozoológiai vonatkozásban eddig még kevésbé feltártak voltak Az egyes vizterek - a Ciliata fajok tekintetében - jelentősen eltértek egymástól Megállapítható volt, hogy az alacsony vezetőképességű, makrovegetációval dúsan benőtt mintavételi helyeken (Zám-Halasfenék, mocsár), ahol a víz ennek következtében teljes átlátszó, alig opálos, a Ciliata fajok diverzitása nagy. A nagy sótartalmú, valamint az erősen opálos (kolloidos) kisvizekben (Zám-Kcnderátó) a csillósok faji diverzitása alacsony, melyet a jelenlévő mezozooplankton fajok nagy száma is nyilvánvalóan befolyásol. A vizekből sok kozmopolita, széles ökológiai valenciájú faj Í3 előkerült. A vizsgálatok során több olyan faj is megjelent, melyek kifejezetten a szikes-sziksós jellegű kisvizeket kedvelik, illetve a kloridos-szikes kisvizeket sem kerülik el. Ilyen fajok az Epistylis halophila, Epistylis microdiscum, Uronema marinum, Hemiophrys fitsidens, Oxitricha similis, Vorticella difficilis, Hastatella radians, Astylozoon faltax, Fronlonia leucas. Vizsgálataink megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogy az ökológiai felmérések mellett igen fontosak a biológia (faunisztikai) kutatások is. szikes víz, csillós fauna, nemzeti park, ökológia Kulcsszavak: Bevezetés Az asztatikus és szemisztatikus szikes kisvizek kutatása mindig sok meglepetést tartogatott a hidrobiológiával foglakozók részére. A korábbi évek (1940/50) során a Szeged környéki „székek" kutatásakor Gelei, Stiller és Horváth több, a tudományra, illetve a magyar faunára is új egysejtű (Protozoa, Ciliata) fajt talált meg. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) területén az 1970/80-as években megindult protozoológiai (Ciliata) kutatások során a szikes kisvizekből közel 20, a magyar faunára új fajt sikerült kimutatni (Szabó 1999, 2000, 2001, Szabó-Wilbert 1987, 1995). Az utóbbi évben néhány olyan szikes, vagy szikes jellegű kisvizet is bevontunk vizsgálataink körébe - a Nemzeti Parki területen kívül és belül - amelyek tanulmányozására ritkán, vagy ez ideig egyáltalában nem került sor. E kutatások kezdeti eredményeiről Szabó (2002) közleményében olvashatunk. Kutatásainkat néhány a Hortobágyi Nemzeti Park területén elhelyezkedő kisvízben (pl Zám pusTte-Kenderátó, Zám puszta-Wo/as/eneA-mocsár) tovább folytattuk. A vizsgált két víztérnél az a figyelemre méltó, hogy a Kenderátó a vizét egy csatornán keresztül a Nyugali-Főcsatomából kapja. A Kenderáíóban ez a víz szikes vízzé alakul Ez a víz átfolyva a mocsárt növényzettel teljesen benőtt Halasfenékbe - kb. 1.0 km után - híg szikes/édes víz jellegű vízzé változik. A víz kémiai átalakulása természetesen hat a jelenlévő plankton, köztük a csillós (Ciliata) plankton állományaira is. Lehetőségeinkhez mérten ezt az átalakulást követtük nyomon a 2002. évben végzett vizsgálatainkkal. Anyag és módszer Célkitűzésünknek megfelelően a 2002. évben kutatásainkat a Zám-pusztán (HNP), a rekonstrukciót követően kialakított, és feltöltött Kenderátóban, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő, mocsári növényzettel dúsan benőtt Halasfenék területén lévő mocsaras részen végeztük. 1. HNP, Zám-Kenderátó, nyiltviz Kb. 3-4 ha nagyságú, sekélyvizű (10-50 cm), mesterségesen kialakított és feltöltött, opálos vizű vízállás. A víz típusa: Na-Cl-HCOj, Vezetőképesség: 980 |iS/cm, pH. 9.3. 2. HNP, Zám - Halasfenék, mocsár. A mintavételi helyet a híd közelében, a tipikus mocsári növényzettel borított partközeli részen jelöltük ki. A víz